Az utólagos hangszigetelés lehetőségei

Az utólagos hangszigetelés lehetőségei

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amit eredetileg be sem terveztek, vagy beterveztek ugyan, de nem/vagy rosszul készítettek el –, utóbb mindig sokkal költségesebb, nehézkesebb és bonyolult megvalósítani. Így van ez az utólagos hangszigeteléssel is, amelyről általánosságban elmondható, hogy sajnos nem biztos, hogy mindig megéri a ráfordított költségeket.

azutolagoshangszigeteleslehetosegei 720


Bizonyára többekkel előfordult már, hogy vidékről a fővárosba látogatva a zaj miatt nem tudtak elaludni, miközben a vendéglátók nyugodtan töltötték az éjszakát, vagy fordítva, ha a nyaralás csendes éjszakáin hiányzik a „megszokott” zaj az alváshoz. Ha tehát a hangszigetelés hiányosságairól hallunk, ne csak a panelházak áthallásaira (amelyek néha nem is kis áthallások) vagy az új építésű lakások nem megfelelő hangszigetelésére gondoljunk, amikor a fölöttünk lakó lépteinek kopogását halljuk. A hangszigetelésnél először azt kell megnéznünk, hogy mi a cél: a külső hangokat akarjuk-e távol tartani (autó, busz, villamos, HÉV), vagy a mi belső zajainkat nem akarjuk kiengedni a lakásból (ami egy másik lakásnál már külső zaj). A zajok közül az embereket leginkább a léghangok és a testhangok zavarják, lássuk előbb a léghangokat!

azutolagoshangszigeteleslehetosegei 3
Védekezés műemléki házakban
A zajos, forgalmas városrészek utcáiról beszűrődő zajok (léghangok) ellen a régi építésű ingatlanok utólagos hangszigetelése nem mindig megoldható, gondoljunk csak a gyönyörű századfordulós bérpalotákra. Jó részük városképileg védett vagy műemlék, ezért homlokzatukat utólagosan nem lehet hangszigeteléssel elcsúfítani. Azért mégis vannak eszközeink, hogy a külső zajok bejutását csökkentsük. Szakemberrel szükséges ellenőriztetni az ablakok záródását, a gumitömítések állapotát, és hiányosság esetén javíttassuk ki. A megfelelő záródás feltétele ugyanis a rendesen beállított ablakszárny, amelyben megfelelő, lehetőség szerint több ponton záródó vasalat van. A tömítések akkor megfelelőek, ha szakadás és hiány nélkül körbefutnak az ablakon, és megfelelően rugalmasak. A másik lépés, amit tehetünk, hogy az üveget kicseréljük egy jobb, háromrétegű hangszigetelő értékkel bíró hőszigetelő üvegre. Ezt természetesen csak akkor tudjuk megtenni, ha az az ablakszárnyban elfér, illetve a szárny elbírja az új hangszigetelő üveget (ha nem, akkor cserélhetjük a szárnyat is). Ha nem cserélhetők az ablakszárnyak, cseréltessük vastagabbra az üveget, tegyünk rá hangszigetelő fóliát, amelynek igen jó a hangtompítása az épületek üvegeire jellemző frekvenciatartományban, amely kb. 2000 Hz. A zavaró hangok ellen védekezhetünk a lakásban található különböző rések betömésével (fal és ablak, ajtó közötti rések, központi csővezékek körüli nyílások), amelyekhez kizárólag rugalmas tömítőanyagot (purhab, szilikon, gumi stb.) használjunk.

Külső homlokzati hő- és hangszigetelés
Ha ablakaink javítása, átalakítása vagy cseréje mellett a homlokzatot is el tudjuk látni hangszigeteléssel (ami egyben hőszigetelés is), akkor már igen jól megvédhető lakásunk a külső zajoktól. Itt azonban vigyázzuk, mert bár a hő- és hangszigetelés között összefüggés van, de az csak nagy általánosságban igaz, hogy a hőszigetelő anyag jó hangszigetelő is. Az igazság az, hogy a jó hangszigetelő anyagok rendszerint jó hőszigetelők is, fordítva viszont már egyáltalán nem biztos, hogy így van. Külső homlokzati hőszigeteléseink egy része tehát az épület hangszigetelésén is javít valamennyit, de nem mindegyik. Leginkább a szálas szerkezetű üveggyapot, kőzetgyapot alapanyagú szigetelések lehetnek jók hangszigetelésként is. Ennek az az oka, hogy a magas hangok szigetelését a szálas anyagok (azonosak a lakótéren belül használt kőzet-, és üveggyapottal) megfelelő módon képesek szigetelni, a mély hangokat viszont csak tömeggel rendelkező „szigetelés” képes kielégítően tompítani. A szálas szerkezetű anyagok úgy működnek, hogy ha a hanghullám áthalad egy ilyen szálas anyagon, súrlódás alakul ki a rezgő levegőmolekulák és a szigetelőanyag elemi szálainak felülete között, és a hangenergia egy része átalakul hővé, ennek következtében kevesebb hangenergia jut át a falon. Minél vastagabb tehát a szigetelőanyag, annál nagyobb hangenergiarész alakul át hővé, ami a hangszigetelés javulásához vezet.

azutolagoshangszigeteleslehetosegei 4
Lakóterek közötti hangszigetelés
Lakások közötti hangszigetelés javításához a hatékony hangszigetelés érdekében a szigetelőanyag elé falazott falnak kell kerülnie. A javasolt megoldás egy kétrétegű falazat, amelynek közepébe hangszigetelő anyag kerül szendvicspanel módjára. A lakások közötti gyakori rossz hangszigetelés javítása érdekében azonban mérlegeljünk, hogy mekkora helyet áldozunk fel e célra. Utólag ezért általában nincs lehetőség még egy falat felhúzására, ezért itt a szálas hangszigetelés elhelyezése után hangszigetelő gipszkarton előtétfalat építhetünk, amely megfelelően nehéz. Vigyázzunk azonban a gipszkarton fal rögzítésénél, hangcsillapító alátétekkel biztosítsunk rugalmas felfekvést, nehogy a rögzítés vezesse át a hangokat a másik lakásba. Most nézzük a testhangokat, azaz a kopogó hangokat, amelyek leggyakrabban az emeletről szűrődnek le, ha például tűsarkú cipőben közlekedik valaki (ekkor hallani a leginkább). A rezgéseket a burkolat tovább vezeti az aljzatra, majd a födémre, falakra, és akár két emelettel lejjebb is hallható, ha a fölső lakásban nincs hangszigetelés. De éppen ez a probléma, hiszen a fölöttünk lakót nem kötelezhetjük utólagos lépéshangszigetelésre. Egyszerűbb és pénztárcakímélőbb megoldás a szőnyegpadló lefektetése, ám ez sem százszázalékos, ráadásul fürdőszobában, konyhában nem praktikus. A kopogó hangok elleni védelmet az építkezéssel egyidőben kell megvalósítani a következő sorrendben: födémre helyezett hangszigetelés, erre kerül az aljzatbeton és a burkolat – ekkor a hangszigetelés rugóként működik, továbbá a falak mellé körben minden szobában peremszigetelésként hanglágy, rugalmas anyagot kell elhelyezni. A hangszigetelő anyagra, az aljzatbeton alá teríteni kell még egy technológiai szigetelést (egyszerű műanyag fólia), a falak mentén felhajtva a peremszigetelés tetejéig. Látható, hogy egy ilyen hangszigetelés utólagos elkészítéséhez a lakásból mindent ki kell pakolni (lehet szobánként is), felbontani a padlót, aljzatot, újraépíteni az egészet, ezért igen magas a költsége. Ha mégis tenni szeretnénk valamit a föntről beszűrődő zavaró hangok ellen, saját mennyezetünket szigetelhetjük, fordított rétegrendben, ami persze nem lesz olyan jó megoldás, ám a semminél sokkal jobb lesz. Mielőtt tehát belevágunk egy utólagos hangszigetelésbe, vegyük számba, mit bírunk ki „normál” módon elviselni, hisz a rengeteg járulékos munka miatt az utólagos hangszigetelésnek magas a költsége.

TUDTA-E?
A Földön 2,5 millió ember él, dolgozik egészséget károsító 55 dB határérték fölötti zajszint mellett, és világviszonylatban évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke. Védőfelszerelés 80 dB üzemi zajszint fölött kötelező, egy egyterű irodában 50–60 dB a zajszint, egy zsúfolt étteremben pedig 70 dB. A zaj stresszt, figyelemzavart, fáradtságot vált ki.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}