Elektromos fűtés - drága vagy olcsó, kinek éri meg?

Elektromos fűtés - drága vagy olcsó, kinek éri meg?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A legtöbb ember tudatában az él, hogy villannyal fűteni drága mulatság. Igen ám, de ha egy elektromos fűtőpanelról vagy padlófűtésről találunk cikket a neten, az ellenkezőjét olvashatjuk: nem drága, számos előnye van. Nézzük hát, valójában hányadán is állunk az elektromos fűtéssel.

elektromosfutesolcsovagydraga 720


Milyen energiával fűtsünk?
Az elektromos energia a legalapvetőbb közmű, s bár a hálózat minden lakott településen kiépített, ennek ellenére vannak ingatlanok, ahol ma még nincs áram. Elsőként lássuk, hogy mennyibe is kerül a közmű kiépítése, ha fűtésre akarjuk fogni az elektromosságot. A legutóbb 2017-ben módosított villamos energiáról szóló törvény értelmében lakossági felhasználás számára alanyi jogon jár az elektromos energia biztosítása, azaz 1x32 Ampernek megfelelő teljesítményig a szolgáltatónak térítésmentesen kell kiépítenie a csatlakozó hálózatot, légkábel esetén 100 méter távolságban, földkábel esetén 50 méterig. Ez a villamosenergia-mennyiség egy hagyományos lakás elektromos igényeinek megfelelő, amennyiben azonban a szokásos háztartási gépeken, világításon túl több elektromos konyhai nagygépet, elektromos fűtést, esetleg vízmelegítőt is tervezünk, akkor már zsebünkbe kell nyúlni a hálózatfejlesztés érdekében. Ennek mértéke a legtöbb esetben nem vészes, de vannak olyan túlterhelt hálózati részek, ahol nagyobb energia biztosításához transzformátort kell cserélni, vagy vastagabb kábel kiépítése szükséges. Ha ilyen komoly beruházást kell tenni szolgáltatói oldalon, akkor valószínűleg más rendszerben kell gondolkodunk. A földgáz és az elektromos energia azonban a legtöbb helyen a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll. Ha fűtésre gondolunk, alapvetően a földgáz jut eszünkbe, pedig mostanában egyre többen gondolkodnak úgy, hogy a gázt jobb telekhatáron kívül tartani. Megoldásként a hőszivattyús vagy az elektromos fűtés jöhet szóba, vessünk hát egy pillantást arra, hogy a gazdasági okok mi mellett szólnak.
Az elektromos energia ára körülbelül 2,5-szer magasabb, mint a földgázé, ezért csak olyan esetekben érdemes az elektromos energiát fűtésre használni, ha azt legalább háromszor olyan hatékonyan tudjuk felhasználni, vagy valahogy mégis olcsóbban tudjuk beszerezni, megtermelni, vagy a beruházási és karbantartási költségek azt ellensúlyozzák. Az elektromos energia hatékony felhasználásának egyik megoldása a hőszivattyús fűtés, hiszen ezek éves szinten képesek 1 egység bevezetett elektromos energiából 3 egység fűtésre használható hőt előállítani, ám az ilyen rendszerek beruházási költsége magasabb. Az elektromos fűtés nagy felületű fűtőpaneljei, elektromos padlófűtései között is vannak olyanok természetesen, amelyek energiafogyasztása valóban alacsonyabbnak tekinthető, mint egy olajradiátoré, ám ha ezeket a rendszereket egy gázkazánra akasztott felületfűtéssel vagy padlófűtéssel hasonlítjuk össze, akkor az üzemeltetési költségek ugyanúgy magasabbak. Ugyanakkor az elektromos fűtés egyértelmű előnye a gyors és egyszerű, a gázos fűtésnél jóval olcsóbb kiépíthetőség, precíz vezérlés és minimális karbantartási költség. Az elektromos fűtés gazdaságosságát, fajlagos költségeit nagymértékben befolyásolja az épület mérete és szigeteltsége is. Kisebb lakás vagy rendkívül jó hőszigetelésű épület esetén, ha a fűtésre fordítandó energia elhanyagolható a lakás, épület rezsijéhez képest, az elektromos fűtés gazdaságos megoldás lehet. A fűtésberuházás mikéntjére tehát nincs egyértelmű válasz, az épület méretén, energetikai besorolásán túl számos tényező befolyásolja.

Termeljük meg az energiát!
Akkor most nézzük meg a másik oldalt, hogyan tudunk energiához jutni! A házi energiatermelésre alapvetően két megoldás terjedt el, mindkettő a napenergiához kapcsolódik. Az egyik a napkollektor, a másik a napelem. A napkollektor a nap hőenergiáját hasznosítja oly módon, hogy ha kitesszük a napra (legtöbbször a tetőre), az üveglap alatt lévő különleges bevonatú csőrendszer a napfény hőtartalmát gyűjti össze, a benne keringő folyadék felmelegszik, amivel utána melegíthetjük a fürdési rendszert vagy a használati vizet. A korszerű kollektorok egész jó hatásfokkal, körülbelül 85 százalékban képesek a napsütés hőtartalmát lakásunkba pumpálni.
A napelemek ránézésre nagyon hasonló berendezések, napsütés hatására elektromos energiát termelnek, amit felhasználhatunk lakásunkban bármire, akár fűtésre is. Azonos felületű napelem energiatermelése azonban nincs negyede sem a napkollektorénak. Ezek alapján egyértelmű volna a válasz, de még mielőtt megrendeljük új napkollektor-rendszerünket, nézzük meg a megtérülésüket is! A napelemek villamos energiát termelnek, a napkollektorok alapvetően hőenergiát. Azaz a napelemek elektromos energia kiváltására, míg a napkollektorok földgáz kiváltásra alkalmasak. Ezért gazdaságossági számításnál a napelemek 2,5x drágább energia kiváltását végzik, tehát az általuk megtermelt energia lényegesen drágább, mint a napkollektoros társaiké. Ez a tény még nem elegendő ahhoz, hogy a pontosan lássuk hosszú távú megtérülésüket. Nézzük a megtérülésnél fontos beruházási költséget!
Kijelenthetjük, hogy a napkollektoros rendszerek fajlagosan drágák, ennek oka abban rejlik, hogy amikor jelentős energiát tudna termelni, akkor a háztartások hőenergia-felhasználása igen csekély, mivel alapvetően nyáron süt a nap, amikor nem kell fűteni, és télen a legtöbb fűtési energiára éjszaka van szükség, amikor sötét van, így nem reménykedhetünk a kollektor használatában. Mi marad? A használati meleg víz megtermelése, hiszen erre egész évben szükségünk van. Ez viszont viszonylag kis rendszert eredményez, hiszen egy átlagos család naponta nem fogyaszt 300 liternél több meleg vizet. A rendszer kiépítési költségei nem egyenesen arányosak a rendszer teljesítményével, kis rendszerbe is meg kell vennünk mindent. Szükséges a tartály, a kollektor, a szivattyú, a szabályzó elektronika csövek stb. Vagyis a rendszer drága, a megtermelni érdemes energiamennyiség viszont nem túl jelentős. Mi a helyzet a napelemes vetélytársnál? Egy háztartás villamosenergia- felhasználása a forintokat tekintve többszöröse, mint amit a meleg vízért fizetni kell. Lehet nagyobb, gazdaságosabb rendszert építeni, azonban ezzel is van egy kis gond. A villamos energia legnagyobb részét sem akkor használjuk fel, amikor hét ágra süt a nap, hanem este sötétben és télen, mikor felhősebb az idő, ezért a villamos energiát is tárolni kell. Ehhez viszont drága és veszélyes akkumulátorok kellenek, amelyek sok helyet foglalnak, érzékenyek a hidegre, melegre, ezért bent kellene tárolni a lakásban, de ez sem jó megoldás, mert használatuk során veszélyes gázok keletkezhetnek, és élettartamuk sem éri el a rendszer többi elemének várható működési idejét. Tehát az akkumulátoros vagy szigetüzemű napelemes rendszerek sem lesznek jobb költség oldalról, mint a kollektorok.
elektromosfutesolcsovagydraga 1
Elektromos fűtés esetén a legjobb olyan napelemes rendszer kiépítése, amelynek éves energiatermelése eléri, de nem haladja meg a háztartás egy évi szükségletét, és lehetőleg ebből az energiafajtából használunk föl a legtöbbet.

Melyik megoldás a nyerő?
Elárulhatjuk, a napelem győz, és nem is akármennyivel! A törvényi előírások egy csapásra gyorsan megtérülő rendszerré tették a napelemes háztartási kiserőműveket. A rendszerből elhagyhatjuk a költséges, drága, veszélyes akkumulátortelepet, mert energiatárolás céljára megkapjuk az egész ország villamosenergia-hálózatát. A vonatozó törvényi előírások kötelezik a szolgáltatókat, hogy átvegyék a háztartási méretű kiserőművek által megtermelt energiát, méghozzá úgy, hogy a háztartásban megtermelt és elfogyasztott villamos energia elszámolását csak éves szinten kell elvégezni. Tehát egész nyáron termelhetünk, tolhatjuk az energiát a hálózatra, míg télen és éjjelente fogyaszthatunk. Ezzel a szinte végtelen nagyságú ingyenes tárolókapacitással a napelemes rendszer kb. a fele akkora megtérülési időt eredményez, mint amit a legjobb háztartási napkollektoros rendszer esetében elérhetünk. Legjobb olyan napelemes rendszert létesíteni, amelynek éves energiatermelése eléri, de nem haladja meg a háztartásunk egy esztendei villamosenergia-szükségletét, és törekszünk arra, hogy a legtöbbet ebből az energiafajtából használjunk fel. A megtermelt áramot korszerű ledes világítással vagy hatékony elektromos fűtéssel fogyasszuk el. No persze, ha az építkezésre szánt összeg nem korlátlan, vagy nem nulláról kezdjük, vagy vannak már működő gépészeti rendszereink, akkor érdemes olyan napelemes rendszert kiépítenünk, ami illeszkedik otthonunk pillanatnyi elektromos fogyasztásához, és lehetőség van egyszerű bővítésre további napelemek felszerelésével.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}