Vízpazarlás csökkentése

Vízpazarlás csökkentése

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hazánkban az egy főre jutó átlagos vízfogyasztás napi 100-150 liter, ám ebből mindössze 3 százaléknyit – 5 liternél nem többet – használunk el főzésre és ivásra. Bár a tiszta víz az élet jelképe, de mint látni, ilyen tisztaságúra csak a felhasznált mennyiség töredékében van szükségünk, azaz a szürkevíz kidobásával értéket folyatunk a Dunába.

vizpazarlascsokkentese 720


A szakzsargon fehérvíznek nevezi az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizet, szürkének azt a vízminőséget, amit már nem iszunk meg, de számos más célra felhasználható (esővíz, fekáliát nem tartalmazó mosó víz stb.), feketevíz pedig az a szennyvíz, amit már csak a csatornázási művek tud kezelni, házi felhasználásra teljesen alkalmatlan.

Felhasználási szokások
Hogy megértsük, hogyan tudunk vagy hogyan érdemes takarékoskodni a vízzel, nézzük meg, mire, mennyit használunk. Az EU-n belül mi magyarok jól állunk, átlagos napi egy főre jutó vízfogyasztásunk 100-150 liter, ez nem számít kirívóan soknak, bár a takarékos németek megelégednek 120 literrel is. Ha a világban körülnézünk, akkor is a középmezőnybe tartozunk, az USA-ban közel 300 liter jut naponta minden amerikaira, de azokban az országokban, ahol igazán nagy kincs a tiszta víz, ott csak napi 5 liter jut fejenként. Az energiahordozók drágulásával a rendszerváltást követően a vezetékes víz- és csatornaszolgáltatás is nagymértékben drágult, ami a fogyasztást is jelentősen csökkentette (a ’80-as években még mi is elfogyasztottuk a fejenkénti 300 litert). Nézzük meg, mire mennyit használunk: a legtöbb tisztálkodásra, fürdésre, kézmosásra megy, ez teszi ki a vízfogyasztásunk közel felét. A második legtöbb a vécék öblítésére megy el, a napi mennyiség közel 30 százaléka, 20 százalék a mosásé, mosogatásé, és mindössze 3 százalékot, nem több mint 5 litert fogyasztunk el főzésre, ivásra.
Szerencsés földrajzi helyzetünk nem követeli meg, hogy ezt a megdöbbentően kicsi ivóvízigényünkhöz csak fel fehérvizet használjunk, ám a legtöbb előrejelzés szerint a föld lakóinak gyarapodása miatt elkerülhetetlen lesz a nagymértékű takarékosság a tiszta, édes vízzel. Szakértők szerint legalább kétszer kell majd felhasználnunk a jövőben a vizet, mielőtt a csatornába engedjük.

Hogyan kezdjük a takarékosságot?
Kézenfekvő a takarékosságot a legnagyobb fogyasztás terén elkezdeni, ezen tudunk a legtöbbet és talán a legegyszerűbben spórolni. Ha kevesebbet fürdünk kádban, és többet zuhanyozunk, ha mosogatógépet használunk, esetleg mosógépünket lecseréljük magasabb energiaosztályú berendezésre, vagy a kertünket úgy építjük meg, hogy jelentős felület jusson olyan növények számára, amelyek kevesebb vízzel is beérik, akkor mindent megtettünk, ami a közvetlen fogyasztás ésszerű csökkentése érdekében megtehető. Ha tovább akarunk lépni, akkor valami szürkevíz-forrás után kell néznünk.

Honnan keríthetünk szürkevizet?
A viszonylag tiszta, éppen hogy csak szürkevizek nagyarányú gyűjtésének általában a csatornázási művek nem örül, hiszen így a közcsatornában a szennyvíztelepre érkező szennyvíz töménysége megnő, ezzel együtt a rájuk háruló tisztítási feladat is nagymértékben megnehezül. Ezért a fürdővíz, a medencevíz gyűjtésének a csatornázási művek nem örül. Jobb és egyszerűbb megoldás az esővíz hasznosítása, ezt a csatornázási művek is szeretik, hiszen az esők során lezúduló nagy mennyiségű víz nagyon megterheli a csatornarendszert.
Szürkevizet keríthetünk a házi szennyvíz tisztításával is. Például egy lejtős teleknél előfordulhat, hogy egyszerűbb a házban keletkezett szennyvizet megtisztítani. mint drága berendezéssel a telek fölső szintjén lévő csatornába felpumpálni. Ezeken a helyeken kézenfekvő a biológiai szennyvíztisztító telepítése. E berendezéseket úgy kell elképzelnünk, mint egy földbe ásott nagy műanyag tartályt, amelynek sok rekesze van, és a szennyvíz egyik részből áramlik a másikba. Minden rekeszben más-más folyamatok mennek végbe, míg a végén egy szürkevíz minőségű végterméket kapunk.

Hogyan hasznosíthatjuk a szürkevizet?
A legkézenfekvőbb megoldás az esővíz hasznosítása. Egy család szürkevíz-fogyasztását szinte teljes mértékben fedezi a kb. 100 m2-es tetőfelületről gyűjtött esővíztároló. A pincében vagy a földbe ásott 5 m3-es tartály az év legszárazabb hónapjaiban is képes fedezni az öntözés, mosás, vécéhasználat, autómosás vízszükségletét. Amennyiben biológiai szennyvíztisztítónk is van, az annak végtermékeként megjelenő szürkevizet legtöbb esetben a kertbe beásott perforált csővezetéken keresztül használjuk, de csak gyökérzónás öntözésre.

vizpazarlascsokkentese 1

A helyi csapadékmennyiség valamint a lehetséges megtakarítások számbavételével meghatározhatjuk a szükséges tartálytérfogatot. Ha csak a kertet kell öntözni az összegyűjtött vízzel, a kerti tömlő egyszerűen csatlakoztatható a tartályfedélbe integrált vízcsatlakozóhoz. Amennyiben a vizet a háztartásban is használni kívánjuk, az elosztás külön csővezetékrendszeren keresztül történik.

Az ivóvíz kezelése
Mindenki számára egyértelmű, hogy mennyire fontos ivóvizünk tisztasága, és Magyarország legtöbb részén igen jó minőségű is a vezetékes ivóvíz. Vannak azonban olyan területek, ahol olyan anyagok is vannak benne, amit nem feltétlenül akarunk meginni. A hálózati vagy kútvizekben egészségkárosító hatású anyagok (nitrát, arzén, nehézfémek, klór stb.) lehetnek, amelyek elsősorban a víz klórozása révén keletkeznek, és kerülnek bele ivóvizeinkbe. Ezek kiszűrése nehéz feladat, molekuláris szinten kell a szűrést elvégezni. Van egy fordított ozmózisnak nevezett eljárás, ami minden szennyezést ki tud szűrni a vízből, az gyakorlatilag teljesen tiszta, H2O molekulákon kívül szinte semmit sem tartalmaz. Az eljárás lényege, hogy egy szivattyú egy speciális membránon préseli át a vizet, amelyen csak a vízmolekulák férnek át, és a többi fennakad. Háztartási méretben ezek a berendezések viszonylag kevés vizet tudnak átbocsátani, ezért gyakran egy tartályt is beépítenek a rendszerbe, annak érdekében, hogy a vízvételi szünetekben puffert képezzen, és amikor töltjük a lábost vízzel a főzéshez, ne kelljen percekig ácsorogni a csap mellett. A rendszer nagyon érzékeny a lebegő szennyeződésekre, ezért általában 3 egymás után épített, egyre finomabb mechanikai szűrő van beépítve, a speciális membrán előtt a legfinomabb szűrő már az 1mikrométeres szennyeződéseket is kiszűri. A membrán „piszkos” oldalát folyamatosan mosni kell, hogy a kiszűrt szennyezőanyag-molekulák a felületről eltávozzanak, ezt a mosóvizet pedig a csatornába vezetjük el. Leggyakrabban az ilyen berendezéseket konyhai csapokhoz, a mosogató alá szerelt kompakt egységként építik be. Az olcsóbb berendezések már 50 000 Ft-os árkategóriában beszerezhetők, így az ivásra, főzésre használt vizünk garantáltan mentes lesz a szennyezőanyagoktól.

Vízlágyító berendezés
A háziasszonyok egyik legnagyobb ellensége a vízkő. A zuhanyzó ajtaját, a csempét, a mosdót, a csaptelepet elcsúnyító lerakódás rengeteg bosszúságot okoz, háztartási berendezéseink (mint például mosógép, mosogatógép, kazán, bojler) pedig egyenesen tönkremennek a kemény víztől. A keménységet okozó kálcium- és magnéziumsók a vízben oldva vannak. Ha meginni akarjuk, akkor ásványi anyagoknak nevezzük, és szeretjük, ha a fürdőszoba falán rakódik ki, akkor már csúnya vízkőnek nevezzük. Fura módon a víz ásványianyag-oldóképessége a hőmérséklet emelkedésével csökken, 60 ˚C felett intenzívvé válik a vízkőkiválás. Ez az oka annak, hogy a kazánban, villanybojlerekben, vízforralókban a fűtőszál környékén a legerőteljesebb a vízkő megjelenése, ami a fűtőbetétre rárakódva nagyon rontja annak hőleadó képességét, így a berendezés lassabban melegíti a vizet, és hamar tönkre is megy, több energiát fogyaszt. A háztartásban használatos vízlágyító berendezések úgy működnek, hogy ezeket a keménységet okozó sókat egy nagy henger alakú tartályban lévő műgyantagolyócskák megkötik. A berendezésben lévő műgyanta csak egy bizonyos mennyiségű kálciumot tud magában tartani, s amikor telítődik, regenerálásra van szüksége, amit követően újult erővel képes a lágyítást elvégezni. A regeneráláshoz tömény konyhasóoldattal kell a gyantát átmosni, ehhez van a vízlágyító berendezések külső tartályában mindig só. Egy ügyes automatika pedig arra ügyel, hogy a regenerálás szinte észrevétlenül menjen végbe, és ne kerüljön sós víz a lakás vezetékeibe.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.