Vízpazarlás csökkentése

Vízpazarlás csökkentése

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hazánkban az egy főre jutó átlagos vízfogyasztás napi 100-150 liter, ám ebből mindössze 3 százaléknyit – 5 liternél nem többet – használunk el főzésre és ivásra. Bár a tiszta víz az élet jelképe, de mint látni, ilyen tisztaságúra csak a felhasznált mennyiség töredékében van szükségünk, azaz a szürkevíz kidobásával értéket folyatunk a Dunába.

vizpazarlascsokkentese 720


A szakzsargon fehérvíznek nevezi az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizet, szürkének azt a vízminőséget, amit már nem iszunk meg, de számos más célra felhasználható (esővíz, fekáliát nem tartalmazó mosó víz stb.), feketevíz pedig az a szennyvíz, amit már csak a csatornázási művek tud kezelni, házi felhasználásra teljesen alkalmatlan.

Felhasználási szokások
Hogy megértsük, hogyan tudunk vagy hogyan érdemes takarékoskodni a vízzel, nézzük meg, mire, mennyit használunk. Az EU-n belül mi magyarok jól állunk, átlagos napi egy főre jutó vízfogyasztásunk 100-150 liter, ez nem számít kirívóan soknak, bár a takarékos németek megelégednek 120 literrel is. Ha a világban körülnézünk, akkor is a középmezőnybe tartozunk, az USA-ban közel 300 liter jut naponta minden amerikaira, de azokban az országokban, ahol igazán nagy kincs a tiszta víz, ott csak napi 5 liter jut fejenként. Az energiahordozók drágulásával a rendszerváltást követően a vezetékes víz- és csatornaszolgáltatás is nagymértékben drágult, ami a fogyasztást is jelentősen csökkentette (a ’80-as években még mi is elfogyasztottuk a fejenkénti 300 litert). Nézzük meg, mire mennyit használunk: a legtöbb tisztálkodásra, fürdésre, kézmosásra megy, ez teszi ki a vízfogyasztásunk közel felét. A második legtöbb a vécék öblítésére megy el, a napi mennyiség közel 30 százaléka, 20 százalék a mosásé, mosogatásé, és mindössze 3 százalékot, nem több mint 5 litert fogyasztunk el főzésre, ivásra.
Szerencsés földrajzi helyzetünk nem követeli meg, hogy ezt a megdöbbentően kicsi ivóvízigényünkhöz csak fel fehérvizet használjunk, ám a legtöbb előrejelzés szerint a föld lakóinak gyarapodása miatt elkerülhetetlen lesz a nagymértékű takarékosság a tiszta, édes vízzel. Szakértők szerint legalább kétszer kell majd felhasználnunk a jövőben a vizet, mielőtt a csatornába engedjük.

Hogyan kezdjük a takarékosságot?
Kézenfekvő a takarékosságot a legnagyobb fogyasztás terén elkezdeni, ezen tudunk a legtöbbet és talán a legegyszerűbben spórolni. Ha kevesebbet fürdünk kádban, és többet zuhanyozunk, ha mosogatógépet használunk, esetleg mosógépünket lecseréljük magasabb energiaosztályú berendezésre, vagy a kertünket úgy építjük meg, hogy jelentős felület jusson olyan növények számára, amelyek kevesebb vízzel is beérik, akkor mindent megtettünk, ami a közvetlen fogyasztás ésszerű csökkentése érdekében megtehető. Ha tovább akarunk lépni, akkor valami szürkevíz-forrás után kell néznünk.

Honnan keríthetünk szürkevizet?
A viszonylag tiszta, éppen hogy csak szürkevizek nagyarányú gyűjtésének általában a csatornázási művek nem örül, hiszen így a közcsatornában a szennyvíztelepre érkező szennyvíz töménysége megnő, ezzel együtt a rájuk háruló tisztítási feladat is nagymértékben megnehezül. Ezért a fürdővíz, a medencevíz gyűjtésének a csatornázási művek nem örül. Jobb és egyszerűbb megoldás az esővíz hasznosítása, ezt a csatornázási művek is szeretik, hiszen az esők során lezúduló nagy mennyiségű víz nagyon megterheli a csatornarendszert.
Szürkevizet keríthetünk a házi szennyvíz tisztításával is. Például egy lejtős teleknél előfordulhat, hogy egyszerűbb a házban keletkezett szennyvizet megtisztítani. mint drága berendezéssel a telek fölső szintjén lévő csatornába felpumpálni. Ezeken a helyeken kézenfekvő a biológiai szennyvíztisztító telepítése. E berendezéseket úgy kell elképzelnünk, mint egy földbe ásott nagy műanyag tartályt, amelynek sok rekesze van, és a szennyvíz egyik részből áramlik a másikba. Minden rekeszben más-más folyamatok mennek végbe, míg a végén egy szürkevíz minőségű végterméket kapunk.

Hogyan hasznosíthatjuk a szürkevizet?
A legkézenfekvőbb megoldás az esővíz hasznosítása. Egy család szürkevíz-fogyasztását szinte teljes mértékben fedezi a kb. 100 m2-es tetőfelületről gyűjtött esővíztároló. A pincében vagy a földbe ásott 5 m3-es tartály az év legszárazabb hónapjaiban is képes fedezni az öntözés, mosás, vécéhasználat, autómosás vízszükségletét. Amennyiben biológiai szennyvíztisztítónk is van, az annak végtermékeként megjelenő szürkevizet legtöbb esetben a kertbe beásott perforált csővezetéken keresztül használjuk, de csak gyökérzónás öntözésre.

vizpazarlascsokkentese 1

A helyi csapadékmennyiség valamint a lehetséges megtakarítások számbavételével meghatározhatjuk a szükséges tartálytérfogatot. Ha csak a kertet kell öntözni az összegyűjtött vízzel, a kerti tömlő egyszerűen csatlakoztatható a tartályfedélbe integrált vízcsatlakozóhoz. Amennyiben a vizet a háztartásban is használni kívánjuk, az elosztás külön csővezetékrendszeren keresztül történik.

Az ivóvíz kezelése
Mindenki számára egyértelmű, hogy mennyire fontos ivóvizünk tisztasága, és Magyarország legtöbb részén igen jó minőségű is a vezetékes ivóvíz. Vannak azonban olyan területek, ahol olyan anyagok is vannak benne, amit nem feltétlenül akarunk meginni. A hálózati vagy kútvizekben egészségkárosító hatású anyagok (nitrát, arzén, nehézfémek, klór stb.) lehetnek, amelyek elsősorban a víz klórozása révén keletkeznek, és kerülnek bele ivóvizeinkbe. Ezek kiszűrése nehéz feladat, molekuláris szinten kell a szűrést elvégezni. Van egy fordított ozmózisnak nevezett eljárás, ami minden szennyezést ki tud szűrni a vízből, az gyakorlatilag teljesen tiszta, H2O molekulákon kívül szinte semmit sem tartalmaz. Az eljárás lényege, hogy egy szivattyú egy speciális membránon préseli át a vizet, amelyen csak a vízmolekulák férnek át, és a többi fennakad. Háztartási méretben ezek a berendezések viszonylag kevés vizet tudnak átbocsátani, ezért gyakran egy tartályt is beépítenek a rendszerbe, annak érdekében, hogy a vízvételi szünetekben puffert képezzen, és amikor töltjük a lábost vízzel a főzéshez, ne kelljen percekig ácsorogni a csap mellett. A rendszer nagyon érzékeny a lebegő szennyeződésekre, ezért általában 3 egymás után épített, egyre finomabb mechanikai szűrő van beépítve, a speciális membrán előtt a legfinomabb szűrő már az 1mikrométeres szennyeződéseket is kiszűri. A membrán „piszkos” oldalát folyamatosan mosni kell, hogy a kiszűrt szennyezőanyag-molekulák a felületről eltávozzanak, ezt a mosóvizet pedig a csatornába vezetjük el. Leggyakrabban az ilyen berendezéseket konyhai csapokhoz, a mosogató alá szerelt kompakt egységként építik be. Az olcsóbb berendezések már 50 000 Ft-os árkategóriában beszerezhetők, így az ivásra, főzésre használt vizünk garantáltan mentes lesz a szennyezőanyagoktól.

Vízlágyító berendezés
A háziasszonyok egyik legnagyobb ellensége a vízkő. A zuhanyzó ajtaját, a csempét, a mosdót, a csaptelepet elcsúnyító lerakódás rengeteg bosszúságot okoz, háztartási berendezéseink (mint például mosógép, mosogatógép, kazán, bojler) pedig egyenesen tönkremennek a kemény víztől. A keménységet okozó kálcium- és magnéziumsók a vízben oldva vannak. Ha meginni akarjuk, akkor ásványi anyagoknak nevezzük, és szeretjük, ha a fürdőszoba falán rakódik ki, akkor már csúnya vízkőnek nevezzük. Fura módon a víz ásványianyag-oldóképessége a hőmérséklet emelkedésével csökken, 60 ˚C felett intenzívvé válik a vízkőkiválás. Ez az oka annak, hogy a kazánban, villanybojlerekben, vízforralókban a fűtőszál környékén a legerőteljesebb a vízkő megjelenése, ami a fűtőbetétre rárakódva nagyon rontja annak hőleadó képességét, így a berendezés lassabban melegíti a vizet, és hamar tönkre is megy, több energiát fogyaszt. A háztartásban használatos vízlágyító berendezések úgy működnek, hogy ezeket a keménységet okozó sókat egy nagy henger alakú tartályban lévő műgyantagolyócskák megkötik. A berendezésben lévő műgyanta csak egy bizonyos mennyiségű kálciumot tud magában tartani, s amikor telítődik, regenerálásra van szüksége, amit követően újult erővel képes a lágyítást elvégezni. A regeneráláshoz tömény konyhasóoldattal kell a gyantát átmosni, ehhez van a vízlágyító berendezések külső tartályában mindig só. Egy ügyes automatika pedig arra ügyel, hogy a regenerálás szinte észrevétlenül menjen végbe, és ne kerüljön sós víz a lakás vezetékeibe.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}