Kémények, kéményrendszerek

Kémények, kéményrendszerek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az idők folyamán a gyártók versenye mind jobb és jobb hatásfokú készülékeket eredményezett, ami nem jelentett mást, minthogy folyamatosan csökkent a kéményen át a szabadba kiáramló füstgáz melege. A fejlődés másik mozgatórugója az ablakok, ajtók fejlődésében keresendő, ugyanis a külső nyílászárók gumitömítésével a levegő se ki-, se be nem jutott, ám az égéshez szükséges levegőnek valahogy mégis be kellett kerülnie a lakásokba.

kemenyekkemenyrszek 720


Ahhoz, hogy megértsük a dolgot, először is lássuk, hogyan is működik a kémény. Az égéstermék-elvezetés működése a sűrűségkülönbség felhajtóerején alapszik: mivel a meleg levegőnek kisebb a sűrűsége, ezért fölfelé törekszik, így ha egy lakásba kazánt teszünk, és elegendő meleg égésterméket bocsátunk a függőleges kéménybe, a káros anyagokat, kormot tartalmazó füstgáz a kéményen át kiáramlik a szabadba.

Egy kis történelem
Nagyszüleink tüzelőberendezéseit még úgy alkották meg, hogy fa- és széntüzelés esetén a kazánból kilépő füst hőmérséklete ne legyen alacsonyabb 250 ˚C-nál, gázkazán esetén 150 ˚C-nál. Ez a hőmérséklet még a nyári melegben is elegendő volt ahhoz, hogy a kéménynek jó huzata legyen, a füst kellő biztonsággal távozzon a lakásból. A berendezések fejlődése azonban magával hozta a mind jobb és jobb hatásfokot, vagyis a veszteségek csökkentését. Egy kazánnál a veszteséget szinte kizárólag a kéményen keresztül a szabadba jutó meleg jelenti, ezért olyan berendezéseket terveztek, amelyek mindinkább visszahűtik a kiáramló füstgázt. Igen ám, csakhogy a hatásfok csökkentése egy idő után azt eredményezte, hogy nem volt elég felhajtó erő a füst kijuttatására, ezért valamit tenni kellett, ráadásul a megoldandó feladat nem járt egyedül: az ajtók, ablakok gumitömítést kaptak, s ma már olyan jól záródnak, hogy azokon levegő se ki-, se be nem megy többé. Viszont ahhoz, hogy a kéményen keresztül valami távozni tudjon, az égéshez szükséges levegőmennyiségnek be is kell jutnia. A két probléma megoldására jelentek meg a turbós kazánok.

Zárt égésterű kazánok – turbó, kondenzációs
A kazánok esetében a turbó semmi mást nem jelent, mint a készülékben elhelyezett füstgázventilátort, ami gépi úton biztosítja az égéstermék biztos kijuttatását a lakásból. Így ebben az esetben már nincs szerepe a sűrűségkülönbségnek, és a ventilátor képes egy másik csővezetéken keresztül beszívni a kültérből az égéshez felhasznált levegőt is. Így születtek meg a zárt égésterű készülékek. A hatásfok még további növelése azonban egy újabb megoldandó problémát hozott: amennyiben 100 ˚C alá hűtjük az égésterméket, a benne levő nagy mennyiségű vízgőz kicsapódik, kezd visszafolyni a kémény belső falán, de a pára akár már a kazánban is képes lekondenzálódni. A visszafolyó savas kondenzátum pedig nagyon rövid időn belül kimarja a falazott kémények fugaanyagát, a bélelt kéményeket is néhány hét alatt kilyukaszthatja, és persze a kazánoknak is árt, hiszen nem képesek ellenállni a maró kondenzátumesőnek. Teljesen új rendszerre volt hát szükség: elkezdődött az olyan kémények és kazánok gyártása, amelyek abszolút más működési elvet használtak, és képesek voltak az ilyen párás, vizes, közegben is jól működni. Így születtek meg a kondenzációs kazánok és a hozzájuk tartozó kémények, utóbiak már műanyagból, nagyon jól ellenállva a kondenzátumnak. No és a hőmérséklettel sincs már gond, hiszen ezekből a kondenzációs kazánokból kilépő füstgáz szinte csak kézmeleg.

Kazántestek anyaga
Az olcsóbb kazánok tűztere általában alumínium ötvözet, ami nagyon jól vezeti a hőt és viszonylag olcsó, hátránya, hogy a nem megfelelő kémhatású fűtővíz oldja a fémet védő vékony oxidréteget. Acélcsöves fűtési rendszerekben ezért gyakori a kazántestek idő előtti lyukadása, oda kell figyelni a fűtővíz minőségére: nem a lágyvízfeltöltés a jó megoldás, hanem ha megfelelő vegyszerek adagolásával tesszük semlegessé a fűtővizet. A drágább változatnál rozsdamentes acélból készül az égéstér, tartóssága felül is múlja alumínium társait.

További trükk a hatásfok növelésére
Azt látjuk, hogy a kilépő füstgáz hőmérsékletét már szinte teljesen lecsökkentették, a zárt égésterű működéssel azonban behoztunk egy újabb veszteséget, hiszen nem a lakás 20 fokos levegőjét szívta be a kazán, hanem a téli hidegből vezettük be az akár mínusz 20 ˚C-os külső levegőt. A megoldás egy zseniális trükk alkalmazása volt: a kintről beszívott hideg levegőt és a kazánból kilépő melegebb égésterméket két egymásba dugott cső külső és belső részében vezetik, e koncentrikus elrendezés pedig azt eredményezi, hogy a kintről beáramló hideg levegőt a belső csőben kifelé törekvő égéstermék előmelegíti, és a kazánhoz érkező külső levegő már szinte azonos a lakás hőmérsékletével. A koncentrikus kémény manapság a legelterjedtebb kéményrendszer, hiszen nemcsak egyszerű, gazdaságos, de helytakarékos is.

kemenyekkemenyrszek 1

Zsákutca
Szerencsére elég kis százalékban épültek házak gyűjtőkéménnyel, elsősorban az ’50-es, ’60-as évek spórolós időszakának átgondolatlan szükségmegoldásaként, ám azok a társasházak, ahol ilyen kéményrendszer van, igazán nagy bajban vannak. A gyűjtőkémény ugyanis olyan hely- és költségtakarékos megoldás volt, ahol egy kéményre szintenként egy-egy készüléket kötöttek rá. Előnye volt az olcsó kivitel, hátránya, hogy üzemeltetése rendkívül veszélyessé vált, mert az ablakok cseréjével és egy-egy kalóz kazáncserével gyakorlatilag a szomszédhoz vezeti be a rendszer az égésterméket. A megoldás igen-igen költséges, és az is csak úgy képes működni, ha az egy kéményen lévő összes lakásban egyszerre történik a készülék- és kéménycsere. Tapasztalataim szerint előbb szüntetik meg ezekben a lakásokban a gázfogyasztást, és térnek át valamilyen elektromos fűtésre, minthogy minden tulajdonos képes lenne egyszerre egyféle megoldást megvalósítani lakásában.

Egy kis érdekesség
Régen a kéményeket megpróbálták minél hosszabbra építeni, mert a kémények huzata egyenes arányban állt a kémény hosszával, no meg a tüzeléshez használt szenet is egyszerűbb volt egy csúszdán leengedni a pincébe lévő kazánházhoz, mint fölcipelni a harmadik emeletre. Ma már a készülékbe épített ventilátor végzi az égéstermék kiszállítását, azaz a ventilátor által legyőzhető a kémény hosszúságának növelése, és a legtöbb kondenzációs kazán 10-20 méternél hosszabb kéményt nem is visel el. De megdöbbentően összementek a kazánok méretei is: elsősorban nem a lakossági kombi-cirkókra gondolunk, hanem a társasházak központi fűtésére való 100-120 kW teljesítményű berendezéseire: ma már egy háztartási kazánnal megegyező méretbe képesek belepasszírozni akár 100 kW feletti teljesítményt is. Súlyuk sem lényegesen több, a falra is akaszthatjuk e készülékeket, így minden lehetőség megvan arra, hogy egy központi kazánház felújításánál ne kelljen súlyos milliókat költeni az irdatlan hosszú kémény bélelésére. Egy megfelelő tetőtéri helyiségben akár 500-600 kW teljesítményű kazántelep is kialakítható, szinte filléres kéményépítési költséggel.

kemenyekkemenyrszek 2

Az ábra jól szemlélteti, hogy mekkora különbség van a hagyományos gázkazán és a
kondenzációs kazán fűtőértéke között, továbbá hogy mennyire energiatakarékos és így
gazdaságosabb megoldás a kondenzációs kazán.



TUDTA-E?
A legtöbb balesetet a béleletlen kéményekbe kötött gázkészülékek és főként a (Héra égővel ellátott) földgáztüzelésű cserépkályhák okozzák. A gáztüzelés során keletkező savas égéstermék a béleletlen kémény, illetve a cserépkályha fugáit kioldja, tömörtelenné teszi, ily módon a szén-monoxidot tartalmazó égéstermék bejut a lakásba (sőt, akár a fölötte levő emelet másik lakásába is), és mérgezést okoz. Ezért fontos, hogy a meglévő régi kazánok kéményét is ki kell bélelni, illetve a Héra égővel szerelt cserépkályhákat mielőbb le kell szerelni.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Hol tart a Liget Budapest projekt?

Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát. Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Májusban a projekt részeként átadták Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Befejeződött az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, ősszel nyit Millennium Házaként Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is. Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. „A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete” – mondta a fejlesztésről Baán László. Jelenleg a Néprajzi Múzeum kivitelezésének a mélyépítési szakasza zajlik (Fotó: Városliget Zrt.) 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. A Magyar Zene Háza egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz (Fotó: Városliget Zrt.) Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget. Jól halad a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése (Fotó: Városliget Zrt.) Videó megtekintése ITT! Elkészült már a Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark, amelyek mind-mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd. A 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. Jövőre kezdődhetnek a Magyar Innováció Háza és a Új Nemzeti Galéria munkálatai További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. Elkezdődött a park beton- és aszfaltfelületek csökkentése is, elsőként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további több ezer négyzetmétert zöldítenek vissza a ligeti betonutak rovására. „A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz” – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}