Családi ház energiatakarékos fűtési és hűtési megoldásai

Családi ház energiatakarékos fűtési és hűtési megoldásai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ahány ház, annyi szokás, és igaz ez a fűtési, hűtési rendszerekre is. Ha csak a fűtési költségek csökkentése a cél, nincs értelme kidobni az egész gépészeti rendszert, még tíz év alatt sem térül meg, új ház esetén viszont célszerű a legkorszerűbb, hűteni- fűteni tudó megoldás. Vagyis elsőként legyünk tisztában azzal, hogy mit szeretnénk elérni, másrészt olyan szakemberhez forduljunk, aki pontosan átlátja a beruházás és az üzemeltetési költségek viszonyát. Az alábbiakban néhány támpontot adunk régi és új építésű házakkal kapcsolatban, melyik rendszer hol válik be leginkább.

csalhazenergiatakarekosfutesimegoldas 720


Régi épületek
Hőszigetelés. A hőszigetelés a fűtési és hűtési költségek csökkentésének alappillére. A legtöbb gond a több mint 20 évvel ezelőtt épült családi házak szigetelésével van, ezért a falak, tető szigetelése, ablakok, külső ajtók cseréje egy átfogó felújítás során kihagyhatatlan. Ökölszabályként lehet említeni, hogy az épület fűtési költségének csökkentésében a legnagyobb megtakarítást ezzel lehet elérni, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy várhatóan a számla legalább a felére csökken a tető és a falak szigetelése után. Nem beszélve arról, hogy a hőérzet is sokkal jobb lesz a lakásban, hiszen a falak belső hőmérséklete emelkedik, és ez pont azt az eredményt váltja ki, mint a legmodernebb felületfűtési rendszerek alkalmazása.
Kazáncsere. Ha az előbbieken már túlvagyunk, vagy a családi költségvetés nem teszi lehetővé a teljes külső felújítást, akkor érdemes gondolkodni a régi kazánunk cseréjén. Egy modern kondenzációs kazán a legtöbb esetben akár 15 százalékkal kevesebbet fogyaszt hagyományos társainál, de találkozni olyan rosszul működő hőtermelővel is, ahol több mint 30 százalékot lehet megspórolni a kazán cseréjével. A takarékosságon kívül a biztonság sem elhanyagolható szempont: a kondenzációs kazánok kivétel nélkül alkalmasak a helyiség levegőjétől független működésre, ami annyit tesz, hogy a leadott hőn kívül az égési folyamatnak nincs kapcsolata a lakótér levegőjével, így nem kell félnünk a szénmonoxid-mérgezéstől. A kondenzációs kazán hatásfoka azért jobb, mert a kéményen keresztül távozó égéstermék hőtartalmát is hasznosítja a berendezés, a füstgáz szinte csak kézmeleg, ami az egyik fő alkotóelemének, a vízpárának a lecsapódását is eredményezi. Az így keletkező kondenzátum halmazállapot-változása további hőt ad a radiátorok melegítésére. Nem nehéz belátnunk, hogy a szinte hideg, viszont nagyon párás égéstermék számára korábbi kéményünk nem lesz megfelelő, ezért kazáncsere esetén számolnunk kell a kémény bélelésének költségével is.
Elektromos kazánok. Az elektromos kazán is lehet jó megoldás, pedig szinte mindenki tudja, hogy villannyal fűteni messze a legdrágább megoldás Magyarországon. Hazánk energiatermeléséből következően a villamos energia ára háromszorosa a földgázénak, mégis van olyan eset, ahol ez a legcélszerűbb megoldás egy már használatban lévő családi ház fűtésére is. Azokon a területeken, ahol napelem telepítésére pályázati pénzt lehet nyerni, és a tetőfelület nagysága, tájolása lehetővé teszi kellő mennyiségű napelem felszerelését, ott bizony nem érdemes drága fűtési rendszert kiépíteni, hanem a meglévő radiátoros hálózatot meghagyva minimális költséggel egy elektromos kazánt érdemes felrakatni, amellyel a megtermelt zöld energiát a legkisebb beruházási költséggel lakásunk fűtésére tudjuk fordítani.

csalhazenergiatakarekosfutesimegoldas 2

Bárki, aki ma megújítja fűtését, olyan megoldást vár, amely sokkal hatékonyabb, mint a régi, de mégis megfizethető. Egy gázkondenzációs kazán és egy napkollektor kombinációja akár 50 százalékos fűtési energiát takaríthat meg.

Ha mindent a nulláról kezdünk
Új épületek. Ha tiszta lappal indulunk, akkor sincs sokkal könnyebb helyzetünk a jó megoldás meghatározásában. Nézzük csak sorjában! Egy új építésű ház magával hozza, hogy van jó hőszigetelésünk, vannak korszerű nyílászáróink, tehát az épület fajlagos hővesztesége már sokkal kisebb a környék hasonló méretű régi házainál. Kazánunk is energiatakarékos, hiszen 2015 óta csak igen jó hatásfokú kondenzációs kazán tudunk vásárolni az EU területén. Amennyiben a gáz is bent van az utcában, esetleg már a telken belül, nagyon adja magát a megoldás: a költségeket tekintve várhatóan a legjobb ár-érték arányt a gázkazán-radiátor páros hozza, a fürdőszobában pedig egy kis padlófűtés sem akkora költség, amiért érdemes lenne lemondani erről a komfortról.
Hőszivattyú. Az igények azonban sok esetben már nem állnak meg a fűtésnél, hiszen a nyarak egyre melegebbek, és a mai kor komfortigénye már megkívánja, hogy házunkat, lakásunkat hűtsük is. Ha már a tervezésnél tisztában vagyunk azzal, hogy hűteni is kívánjuk az épületet, akkor már csak egy lépés, hogy korunk egyik legmodernebb és legtöbbet alkalmazott megoldásához jussunk. A két rendszert egyesítve olyan komplett hűtési-fűtési megoldást tudunk kiépíteni, amely zaj nélkül képes lakásunkat a legnagyobb nyári melegben is hűvösen tartani, nem mellesleg az épület fűtését is ellátni pénztárcabarát módon.
A hőszivattyúk működését leginkább a jól ismert klímákéhoz lehet hasonlítani, ahol szintén van egy kültéri és egy beltéri egység. Mindössze annyi a különbség, hogy a hőszivattyú beltéri egysége nem a szoba levegőjét hűti, hanem egy ügyes megoldással a fűtési rendszerben keringő vizet melegíti, illetve nyáron hűti. Természetesen itt már nem radiátorokra kell gondolni, hanem nagy felületű épületszerkezetek temperálására. Ugyanis a hőszivattyúk hatásfoka leginkább a külső levegő és a fűtővíz hőmérséklet-különbségének nagyságától függ. A külső hőmérsékletet nem tudjuk befolyásolni, ha azonban olyan felületfűtési rendszert választunk, amelynek elegendő a 35 fokos fűtővíz, akkor a berendezésünk igen gazdaságosan tud működni. A hőszivattyúk működési elvéből adódik, hogy egy egység bevezetett villamos energiából több mint háromszor annyi fűtési vagy hűtési energiát tudnak átadni az épületben keringő víznek. Azaz már akkor is gazdaságosabb egy gázkazánnál, ha csak fűtésre használjuk, és akkor még nem szóltunk a nyári hőségről, amikor külön berendezés nélkül temperálhatunk 21. századi módon.

Zöld és még zöldebb
A földgáz elégetésének környezetterhelő hatását szerencsére ma már senkinek sem kell elmagyarázni, azonban a zöldnek kikiáltott villamos energia „zöldsége” is megkérdőjelezhető, hazánkban ugyanis a villamos energia legnagyobb részét lignit, gáz- vagy atomerőművekben állítják. Azokban az országokban, ahol a szerencsés földrajzi helyzet vagy jobb gazdasági körülmények következtében vízi- és szélerőművekben termelik meg az energiát, ott valóban környezetbarát megoldás a hőszivattyúk alkalmazása.
Végtelen puffer ajándékba, a valóban zöld fűtéshez. Ha szeretnénk igazán zöldek lenni, akkor épületünk tervezésekor úgy alakítsuk ki a tető tájolását, méretét, hogy alkalmas legyen kellő mennyiségű napelem elhelyezésére. Az így megtermelt energia igazán megújuló, és otthonunk fűtésére, hűtésére fordítva nem termelünk sehol sem környezetkárosító égésterméket. Szerencsére az energia tárolását egyelőre ingyen kapjuk, hiszen ha igazán süt a nap, akkor éppen nem kell fűteni, sötét téli napokon viszont jól jön a meleg. A napelemünk által megtermelt energiát tehát az elektromos művek hálózatába táplálja be a rendszer, s amikor fűteni kell, onnan vételezzük. A napelemes rendszer telepítésénél egy úgynevezett „ad-vesz mérőt” építenek be, ami képes regisztrálni a termelt, illetve a fogyasztott energia mennyiségét. Éves elszámolás esetén pedig csak az egy év alatt megtermelt és elfogyasztott villamos energia különbségét kell kifizetnünk. Ezzel a megoldással egy évig pufferként használhatjuk az ország energiahálózatát.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}