Családi ház energiatakarékos fűtési és hűtési megoldásai

Családi ház energiatakarékos fűtési és hűtési megoldásai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ahány ház, annyi szokás, és igaz ez a fűtési, hűtési rendszerekre is. Ha csak a fűtési költségek csökkentése a cél, nincs értelme kidobni az egész gépészeti rendszert, még tíz év alatt sem térül meg, új ház esetén viszont célszerű a legkorszerűbb, hűteni- fűteni tudó megoldás. Vagyis elsőként legyünk tisztában azzal, hogy mit szeretnénk elérni, másrészt olyan szakemberhez forduljunk, aki pontosan átlátja a beruházás és az üzemeltetési költségek viszonyát. Az alábbiakban néhány támpontot adunk régi és új építésű házakkal kapcsolatban, melyik rendszer hol válik be leginkább.

csalhazenergiatakarekosfutesimegoldas 720


Régi épületek
Hőszigetelés. A hőszigetelés a fűtési és hűtési költségek csökkentésének alappillére. A legtöbb gond a több mint 20 évvel ezelőtt épült családi házak szigetelésével van, ezért a falak, tető szigetelése, ablakok, külső ajtók cseréje egy átfogó felújítás során kihagyhatatlan. Ökölszabályként lehet említeni, hogy az épület fűtési költségének csökkentésében a legnagyobb megtakarítást ezzel lehet elérni, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy várhatóan a számla legalább a felére csökken a tető és a falak szigetelése után. Nem beszélve arról, hogy a hőérzet is sokkal jobb lesz a lakásban, hiszen a falak belső hőmérséklete emelkedik, és ez pont azt az eredményt váltja ki, mint a legmodernebb felületfűtési rendszerek alkalmazása.
Kazáncsere. Ha az előbbieken már túlvagyunk, vagy a családi költségvetés nem teszi lehetővé a teljes külső felújítást, akkor érdemes gondolkodni a régi kazánunk cseréjén. Egy modern kondenzációs kazán a legtöbb esetben akár 15 százalékkal kevesebbet fogyaszt hagyományos társainál, de találkozni olyan rosszul működő hőtermelővel is, ahol több mint 30 százalékot lehet megspórolni a kazán cseréjével. A takarékosságon kívül a biztonság sem elhanyagolható szempont: a kondenzációs kazánok kivétel nélkül alkalmasak a helyiség levegőjétől független működésre, ami annyit tesz, hogy a leadott hőn kívül az égési folyamatnak nincs kapcsolata a lakótér levegőjével, így nem kell félnünk a szénmonoxid-mérgezéstől. A kondenzációs kazán hatásfoka azért jobb, mert a kéményen keresztül távozó égéstermék hőtartalmát is hasznosítja a berendezés, a füstgáz szinte csak kézmeleg, ami az egyik fő alkotóelemének, a vízpárának a lecsapódását is eredményezi. Az így keletkező kondenzátum halmazállapot-változása további hőt ad a radiátorok melegítésére. Nem nehéz belátnunk, hogy a szinte hideg, viszont nagyon párás égéstermék számára korábbi kéményünk nem lesz megfelelő, ezért kazáncsere esetén számolnunk kell a kémény bélelésének költségével is.
Elektromos kazánok. Az elektromos kazán is lehet jó megoldás, pedig szinte mindenki tudja, hogy villannyal fűteni messze a legdrágább megoldás Magyarországon. Hazánk energiatermeléséből következően a villamos energia ára háromszorosa a földgázénak, mégis van olyan eset, ahol ez a legcélszerűbb megoldás egy már használatban lévő családi ház fűtésére is. Azokon a területeken, ahol napelem telepítésére pályázati pénzt lehet nyerni, és a tetőfelület nagysága, tájolása lehetővé teszi kellő mennyiségű napelem felszerelését, ott bizony nem érdemes drága fűtési rendszert kiépíteni, hanem a meglévő radiátoros hálózatot meghagyva minimális költséggel egy elektromos kazánt érdemes felrakatni, amellyel a megtermelt zöld energiát a legkisebb beruházási költséggel lakásunk fűtésére tudjuk fordítani.

csalhazenergiatakarekosfutesimegoldas 2

Bárki, aki ma megújítja fűtését, olyan megoldást vár, amely sokkal hatékonyabb, mint a régi, de mégis megfizethető. Egy gázkondenzációs kazán és egy napkollektor kombinációja akár 50 százalékos fűtési energiát takaríthat meg.

Ha mindent a nulláról kezdünk
Új épületek. Ha tiszta lappal indulunk, akkor sincs sokkal könnyebb helyzetünk a jó megoldás meghatározásában. Nézzük csak sorjában! Egy új építésű ház magával hozza, hogy van jó hőszigetelésünk, vannak korszerű nyílászáróink, tehát az épület fajlagos hővesztesége már sokkal kisebb a környék hasonló méretű régi házainál. Kazánunk is energiatakarékos, hiszen 2015 óta csak igen jó hatásfokú kondenzációs kazán tudunk vásárolni az EU területén. Amennyiben a gáz is bent van az utcában, esetleg már a telken belül, nagyon adja magát a megoldás: a költségeket tekintve várhatóan a legjobb ár-érték arányt a gázkazán-radiátor páros hozza, a fürdőszobában pedig egy kis padlófűtés sem akkora költség, amiért érdemes lenne lemondani erről a komfortról.
Hőszivattyú. Az igények azonban sok esetben már nem állnak meg a fűtésnél, hiszen a nyarak egyre melegebbek, és a mai kor komfortigénye már megkívánja, hogy házunkat, lakásunkat hűtsük is. Ha már a tervezésnél tisztában vagyunk azzal, hogy hűteni is kívánjuk az épületet, akkor már csak egy lépés, hogy korunk egyik legmodernebb és legtöbbet alkalmazott megoldásához jussunk. A két rendszert egyesítve olyan komplett hűtési-fűtési megoldást tudunk kiépíteni, amely zaj nélkül képes lakásunkat a legnagyobb nyári melegben is hűvösen tartani, nem mellesleg az épület fűtését is ellátni pénztárcabarát módon.
A hőszivattyúk működését leginkább a jól ismert klímákéhoz lehet hasonlítani, ahol szintén van egy kültéri és egy beltéri egység. Mindössze annyi a különbség, hogy a hőszivattyú beltéri egysége nem a szoba levegőjét hűti, hanem egy ügyes megoldással a fűtési rendszerben keringő vizet melegíti, illetve nyáron hűti. Természetesen itt már nem radiátorokra kell gondolni, hanem nagy felületű épületszerkezetek temperálására. Ugyanis a hőszivattyúk hatásfoka leginkább a külső levegő és a fűtővíz hőmérséklet-különbségének nagyságától függ. A külső hőmérsékletet nem tudjuk befolyásolni, ha azonban olyan felületfűtési rendszert választunk, amelynek elegendő a 35 fokos fűtővíz, akkor a berendezésünk igen gazdaságosan tud működni. A hőszivattyúk működési elvéből adódik, hogy egy egység bevezetett villamos energiából több mint háromszor annyi fűtési vagy hűtési energiát tudnak átadni az épületben keringő víznek. Azaz már akkor is gazdaságosabb egy gázkazánnál, ha csak fűtésre használjuk, és akkor még nem szóltunk a nyári hőségről, amikor külön berendezés nélkül temperálhatunk 21. századi módon.

Zöld és még zöldebb
A földgáz elégetésének környezetterhelő hatását szerencsére ma már senkinek sem kell elmagyarázni, azonban a zöldnek kikiáltott villamos energia „zöldsége” is megkérdőjelezhető, hazánkban ugyanis a villamos energia legnagyobb részét lignit, gáz- vagy atomerőművekben állítják. Azokban az országokban, ahol a szerencsés földrajzi helyzet vagy jobb gazdasági körülmények következtében vízi- és szélerőművekben termelik meg az energiát, ott valóban környezetbarát megoldás a hőszivattyúk alkalmazása.
Végtelen puffer ajándékba, a valóban zöld fűtéshez. Ha szeretnénk igazán zöldek lenni, akkor épületünk tervezésekor úgy alakítsuk ki a tető tájolását, méretét, hogy alkalmas legyen kellő mennyiségű napelem elhelyezésére. Az így megtermelt energia igazán megújuló, és otthonunk fűtésére, hűtésére fordítva nem termelünk sehol sem környezetkárosító égésterméket. Szerencsére az energia tárolását egyelőre ingyen kapjuk, hiszen ha igazán süt a nap, akkor éppen nem kell fűteni, sötét téli napokon viszont jól jön a meleg. A napelemünk által megtermelt energiát tehát az elektromos művek hálózatába táplálja be a rendszer, s amikor fűteni kell, onnan vételezzük. A napelemes rendszer telepítésénél egy úgynevezett „ad-vesz mérőt” építenek be, ami képes regisztrálni a termelt, illetve a fogyasztott energia mennyiségét. Éves elszámolás esetén pedig csak az egy év alatt megtermelt és elfogyasztott villamos energia különbségét kell kifizetnünk. Ezzel a megoldással egy évig pufferként használhatjuk az ország energiahálózatát.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Hol tart a Liget Budapest projekt?

Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát. Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Májusban a projekt részeként átadták Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Befejeződött az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, ősszel nyit Millennium Házaként Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is. Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. „A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete” – mondta a fejlesztésről Baán László. Jelenleg a Néprajzi Múzeum kivitelezésének a mélyépítési szakasza zajlik (Fotó: Városliget Zrt.) 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. A Magyar Zene Háza egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz (Fotó: Városliget Zrt.) Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget. Jól halad a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése (Fotó: Városliget Zrt.) Videó megtekintése ITT! Elkészült már a Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark, amelyek mind-mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd. A 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. Jövőre kezdődhetnek a Magyar Innováció Háza és a Új Nemzeti Galéria munkálatai További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. Elkezdődött a park beton- és aszfaltfelületek csökkentése is, elsőként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további több ezer négyzetmétert zöldítenek vissza a ligeti betonutak rovására. „A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz” – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}