Családi ház alapozása és vízszigetelése – elkerülendő hibák

Családi ház alapozása és vízszigetelése – elkerülendő hibák

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor elkészültek a tervek, és végre eljutunk házunk építésének megkezdéséig, ne dőljünk hátra, mert az alapozásnál és vízszigetelésénél nagyon sok hibát véthetünk. Ezért is bízzuk a munkát jól képzett szakemberre, mert még így is előfordulhatnak olyan kivitelezési hibák, amelynek utólagos javítása igencsak drága mulatság.

csaladihazalapozasaesvizszigeteleseelker 720


A családi ház alapozására azért van szükség, hogy épületünk terheit átadjuk a teherbíró talajnak, és meggátoljuk a ház vízszintes irányú elmozdulását. Anyaguk szerint az alapok többfélék lehetnek: a kő- és téglaalapokkal már csak régi épületeknél találkozunk, manapság általában beton és vasbeton alapok készülnek. Típusuk szerint lehetnek sík vagy mély alapok, mély alapozásokat családi házaknál csak igen ritkán, igen kis mértékben használnak, leggyakoribb a sávalap.

Melyek a gyakori alapozási hibaforrások?
A hibák adódhatnak a nem megfelelő alapozási mélységből, a nem megfelelő geometriából, a rossz anyaghasználatból, a nem megfelelő minőségű anyag használatából, végül a rossz technológiából. Elsőként a legfontosabb a megfelelő mélységben történő alapozási sík kialakítása. Alápincézett épületnél ez csak a megfelelő teherhordó talaj elérését, az arra történő alapozást jelenti. Alápincézetlen épületnél azonban figyelni kell a talaj átfagyására is: a fagyhatár Magyarországon 80 cm (300 m), 500 m felett 1,00 méter. Manapság, megfelelő talajviszonyok esetén általában 80 cm mélyre tervezik a kisebb épületek, családi házak alapozásának mélységét. Itt előfordulhat, hogy ha a földmunka egy kicsit pontatlan, és a mélység csak egy-két helyen van 70-75 cm mélyen, akkor nagy hideg esetén az alap „felfagyhat”, megemelkedhet, akár a ház bizonyos részeivel együtt is. És sajnos az is általános, hogy a földmunkánál mindenki spórolni akar, ne keljen annyi betont bedolgozni az alapokba, csak amit kiszámoltak. Ez persze a mai betonárak mellett érthető, de az elrontott alapozás javítása igen sokba kerül, jóval többe, mint amit meg tudunk takarítani, érdemes hát házunkat stabil alapokra építeni.
A beton, vasbeton sávalapok keresztmetszete általában téglalap alakú (trapéz keresztmetszetűt ma már nem nagyon készítenek.) A vízszintes–függőleges oldal aránya általában 1-1,5 legyen. Az alaptest szélessége mindig legyen nagyobb, mint a rá kerülő fal szélessége, átlag 5-5 cm legyen a túlnyúlás. Az alaptest teteje minden irányban vízszintes legyen (kivéve, ha a terv másként nem rendelkezik), ne lejtsen/emelkedjen egyik sarok felé sem. A tervező által előírt anyagminőségen a tervező hozzájárulása nélkül ne változtassunk, nem véletlenül írta ki az adott betonminőséget! Hiába csábító az olcsóbb (gyengébb minőségű) beton, esetleg a mixeres tud egy kis maradékot olcsón, ne azt építsük be! Lehet, hogy a szomszéd házánál az is jó volt, de az a szomszéd háza, és nem a miénk. Manapság betonüzemből hozatjuk a betont, de megkeverhetjük a helyszínen is: ilyen esetben figyeljünk az összetételre, a víz/cement arányára. Beton receptúrák elérhetők az interneten is, de saját kezűleg csak akkor végezzünk betonkeverést, ha legalább egy szakember jelen van a helyszínen.
Jó minőségű, terv szerinti megrendelésű és kiszállítású beton esetén is, „kis odafigyeléssel” tudunk rossz minőségű anyagot csinálni belőle. A kiszállított betont ne várakoztassuk a mixerben, azonnal kezdjük meg a bedolgozását. Ehhez már jó előre biztosítsunk megfelelő létszámot, és készüljünk föl az esetleges esőzésre is, mert az eső, védelem nélkül, tönkreteheti a friss beton alapokat. Romlik a túlkevert/sokáig kevert beton minősége is, ha tehát transzport betont rendelünk, a reggel leborított betont délben már ne dolgozzuk be, azt már általában csákányozni kell. Ha a helyszínen keverjük a betont, az alap betonozásánál ne vagy csak rövid szünetet tartsunk, a betonozás legyen folyamatos! Munkahézagot lehet hagyni, de azt beszéljük meg a tervezővel. Figyeljünk rá, hogy a munkaárok ne dőljön be, a tetejéről se jusson föld a beton közé, ne keveredjen vele, mert igencsak gyengíti a beton minőségét.

csaladihazalapozasaesvizszigeteleseelker 1

Mire figyeljünk a vízszigetelés során?

A vízszigetelés a másik olyan dolog, amit csak egyszer lehet elrontani, javítása drága és körülményes. Próbáljuk meg elkerülni, hogy épületünk félig legyen alápincézve: ha pincét építünk, az legyen a teljes épület alatt! Természetesen félig alápincézett épületet is lehet készíteni, de itt a szigetelési csomópontok/átvezetések igen bonyolultak, könnyen elronthatók a kivitelezés alatt, és a tapasztalatok szerint túlnyomó részben el is rontják. A vízszigetelést bízzuk szakemberre! A munkálatok megkezdése előtt nézzük meg a talajmechanikai (geo technikai) szakvéleményt, ahol leírják, hogy adott helyen milyenek a talajvízviszonyok, mire számíthatunk.
Az állandó talajvíznyomás elleni szigetelést három rétegbe készítsük: az egyik réteg mindenképpen PV erősítésű legyen, a bitumentartalom legalább 4 kg/m2. Időszakos talajvíznyomás esetén célszerű szivárgót építeni, gondoskodjunk a szivárgó víz elvezetéséről. Nagyon fontos a szigetelés megfelelő fogadófelületének kialakítása, az legyen lesimított, pormentes és száraz aljzat/felület.
Figyeljünk a beépítendő szigetelőanyagok helyes megválasztására: elengedhetetlen a vízszigetelő anyagok jó minősége, nagy nyomó és szakítószilárdsága, legalább 4 mm-es vastagsága. Fontos, hogy poliészterszövet-hordozójú (PV), modifikált, bitumenes szigetelő lemezeket, minőségi felületkellősítő emulziót használjunk. És figyeljünk az átfedésekre! Több réteg esetén arra is, hogy megfelelően eltolt átfedéssel dolgozzunk. A lemezek lerakását csak hozzáértő szakemberrel végeztessük, egyébként komoly problémákkal találhatjuk szembe magunkat az első esős időszak után. Nagy szerepe van a precíz szigetelés kivitelezésének is: ide tartozik a megfelelő hegesztőláng-használat, a kifolyatási-elkenési szabályok betartása, lemezátfedési követelmények figyelembevétele, hajlaterősítések beépítése. Ne feledkezzünk meg a szigetelőanyagok szakszerű tárolásáról sem: a tekercseket száraz, hűvös helyen, állítva tároljuk a beépítésig, elkészülte után pedig gondoskodjunk a szigetelés megóvásáról.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.