Családi ház alapozása és vízszigetelése – elkerülendő hibák

Családi ház alapozása és vízszigetelése – elkerülendő hibák

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor elkészültek a tervek, és végre eljutunk házunk építésének megkezdéséig, ne dőljünk hátra, mert az alapozásnál és vízszigetelésénél nagyon sok hibát véthetünk. Ezért is bízzuk a munkát jól képzett szakemberre, mert még így is előfordulhatnak olyan kivitelezési hibák, amelynek utólagos javítása igencsak drága mulatság.

csaladihazalapozasaesvizszigeteleseelker 720


A családi ház alapozására azért van szükség, hogy épületünk terheit átadjuk a teherbíró talajnak, és meggátoljuk a ház vízszintes irányú elmozdulását. Anyaguk szerint az alapok többfélék lehetnek: a kő- és téglaalapokkal már csak régi épületeknél találkozunk, manapság általában beton és vasbeton alapok készülnek. Típusuk szerint lehetnek sík vagy mély alapok, mély alapozásokat családi házaknál csak igen ritkán, igen kis mértékben használnak, leggyakoribb a sávalap.

Melyek a gyakori alapozási hibaforrások?
A hibák adódhatnak a nem megfelelő alapozási mélységből, a nem megfelelő geometriából, a rossz anyaghasználatból, a nem megfelelő minőségű anyag használatából, végül a rossz technológiából. Elsőként a legfontosabb a megfelelő mélységben történő alapozási sík kialakítása. Alápincézett épületnél ez csak a megfelelő teherhordó talaj elérését, az arra történő alapozást jelenti. Alápincézetlen épületnél azonban figyelni kell a talaj átfagyására is: a fagyhatár Magyarországon 80 cm (300 m), 500 m felett 1,00 méter. Manapság, megfelelő talajviszonyok esetén általában 80 cm mélyre tervezik a kisebb épületek, családi házak alapozásának mélységét. Itt előfordulhat, hogy ha a földmunka egy kicsit pontatlan, és a mélység csak egy-két helyen van 70-75 cm mélyen, akkor nagy hideg esetén az alap „felfagyhat”, megemelkedhet, akár a ház bizonyos részeivel együtt is. És sajnos az is általános, hogy a földmunkánál mindenki spórolni akar, ne keljen annyi betont bedolgozni az alapokba, csak amit kiszámoltak. Ez persze a mai betonárak mellett érthető, de az elrontott alapozás javítása igen sokba kerül, jóval többe, mint amit meg tudunk takarítani, érdemes hát házunkat stabil alapokra építeni.
A beton, vasbeton sávalapok keresztmetszete általában téglalap alakú (trapéz keresztmetszetűt ma már nem nagyon készítenek.) A vízszintes–függőleges oldal aránya általában 1-1,5 legyen. Az alaptest szélessége mindig legyen nagyobb, mint a rá kerülő fal szélessége, átlag 5-5 cm legyen a túlnyúlás. Az alaptest teteje minden irányban vízszintes legyen (kivéve, ha a terv másként nem rendelkezik), ne lejtsen/emelkedjen egyik sarok felé sem. A tervező által előírt anyagminőségen a tervező hozzájárulása nélkül ne változtassunk, nem véletlenül írta ki az adott betonminőséget! Hiába csábító az olcsóbb (gyengébb minőségű) beton, esetleg a mixeres tud egy kis maradékot olcsón, ne azt építsük be! Lehet, hogy a szomszéd házánál az is jó volt, de az a szomszéd háza, és nem a miénk. Manapság betonüzemből hozatjuk a betont, de megkeverhetjük a helyszínen is: ilyen esetben figyeljünk az összetételre, a víz/cement arányára. Beton receptúrák elérhetők az interneten is, de saját kezűleg csak akkor végezzünk betonkeverést, ha legalább egy szakember jelen van a helyszínen.
Jó minőségű, terv szerinti megrendelésű és kiszállítású beton esetén is, „kis odafigyeléssel” tudunk rossz minőségű anyagot csinálni belőle. A kiszállított betont ne várakoztassuk a mixerben, azonnal kezdjük meg a bedolgozását. Ehhez már jó előre biztosítsunk megfelelő létszámot, és készüljünk föl az esetleges esőzésre is, mert az eső, védelem nélkül, tönkreteheti a friss beton alapokat. Romlik a túlkevert/sokáig kevert beton minősége is, ha tehát transzport betont rendelünk, a reggel leborított betont délben már ne dolgozzuk be, azt már általában csákányozni kell. Ha a helyszínen keverjük a betont, az alap betonozásánál ne vagy csak rövid szünetet tartsunk, a betonozás legyen folyamatos! Munkahézagot lehet hagyni, de azt beszéljük meg a tervezővel. Figyeljünk rá, hogy a munkaárok ne dőljön be, a tetejéről se jusson föld a beton közé, ne keveredjen vele, mert igencsak gyengíti a beton minőségét.

csaladihazalapozasaesvizszigeteleseelker 1

Mire figyeljünk a vízszigetelés során?

A vízszigetelés a másik olyan dolog, amit csak egyszer lehet elrontani, javítása drága és körülményes. Próbáljuk meg elkerülni, hogy épületünk félig legyen alápincézve: ha pincét építünk, az legyen a teljes épület alatt! Természetesen félig alápincézett épületet is lehet készíteni, de itt a szigetelési csomópontok/átvezetések igen bonyolultak, könnyen elronthatók a kivitelezés alatt, és a tapasztalatok szerint túlnyomó részben el is rontják. A vízszigetelést bízzuk szakemberre! A munkálatok megkezdése előtt nézzük meg a talajmechanikai (geo technikai) szakvéleményt, ahol leírják, hogy adott helyen milyenek a talajvízviszonyok, mire számíthatunk.
Az állandó talajvíznyomás elleni szigetelést három rétegbe készítsük: az egyik réteg mindenképpen PV erősítésű legyen, a bitumentartalom legalább 4 kg/m2. Időszakos talajvíznyomás esetén célszerű szivárgót építeni, gondoskodjunk a szivárgó víz elvezetéséről. Nagyon fontos a szigetelés megfelelő fogadófelületének kialakítása, az legyen lesimított, pormentes és száraz aljzat/felület.
Figyeljünk a beépítendő szigetelőanyagok helyes megválasztására: elengedhetetlen a vízszigetelő anyagok jó minősége, nagy nyomó és szakítószilárdsága, legalább 4 mm-es vastagsága. Fontos, hogy poliészterszövet-hordozójú (PV), modifikált, bitumenes szigetelő lemezeket, minőségi felületkellősítő emulziót használjunk. És figyeljünk az átfedésekre! Több réteg esetén arra is, hogy megfelelően eltolt átfedéssel dolgozzunk. A lemezek lerakását csak hozzáértő szakemberrel végeztessük, egyébként komoly problémákkal találhatjuk szembe magunkat az első esős időszak után. Nagy szerepe van a precíz szigetelés kivitelezésének is: ide tartozik a megfelelő hegesztőláng-használat, a kifolyatási-elkenési szabályok betartása, lemezátfedési követelmények figyelembevétele, hajlaterősítések beépítése. Ne feledkezzünk meg a szigetelőanyagok szakszerű tárolásáról sem: a tekercseket száraz, hűvös helyen, állítva tároljuk a beépítésig, elkészülte után pedig gondoskodjunk a szigetelés megóvásáról.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}