Magas tetők, lapos tetők – előnyök és hátrányok

Magas tetők, lapos tetők – előnyök és hátrányok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kétfajta épületlefedési forma elterjedését alapvetően az éghajlati viszonyok határozták meg. Az esős európai kontinensen a magas tetők terjedtek el, míg a mediterráneum európai részén egyre kisebb hajlásszöggel készültek, délen és az arab világban pedig a csapadékhiányos időjárás miatt lapos tetők épültek.

magastetoklapostetok 720

A magas tetők szerkezete
A korai magas tetők szerkezete nem volt más, mint a felső végüknél összekötözött, két egymásnak támasztott vastagabb rúd, amelyeket sorolva a helyszínen található nád, sás, szalma, a későbbiekben fából faragott zsindely, természetes hasított palakő, végül cserépfedés borított. Először lakógödrök fölé építették (mai formája a csőszkunyhó), később már falakra (a ház falára), a rudakat felváltotta a faragott fa, később a fűrészelt fa. A magas tetők ácsszerkezetei a későbbiekben nagyon bonyolulttá fejlődtek, anyaguk nagyrészt fa, de készülhet acélból és vasbetonból is, és napjainkra nagy terek lefedésére is alkalmassá váltak. A fa, megfelelő beépítés és védelem esetén igen tartós építőanyag, ma is látható például a faszerkezete az angliai Hertfordhshire-ben található Ye Olde Fighting Cock-nak, amely a 11. században készült.
A magas tetők előnye nemcsak az, hogy lefolyik róla a víz, hanem mert a padlás légtere (puffertér) egyrészt hőszigetelésként működik, valamint a tetőn túlnyúló eresz rész árnyékolja a falakat, a tetőformák nagy változatossággal kombinálhatók, és nem utolsósorban a tér beépíthető. Amennyiben a padlásteret vízszintesen is hőszigeteléssel látjuk el, sokat tudunk javítani a hőszigetelési értékeken, de ebben az esetben gondoskodnunk kell a padlástér járhatóságáról is, amennyiben használni akarjuk. Az eresz sem elhanyagolandó védelem a meleg ellen, mivel a lecsüngő eresz a nyári időszakban, amikor a nap járása magas, árnyékolóként működik, a nap nagy részében leárnyékolja az ablakokat és a fal jelentős részét, így tartva hűvösen a házat. Téli időszakban pedig, amikor a nap járása alacsonyabb, bejutotnak a napsugarak az ablakokon. A tetőtérbeépítés további előnye, hogy a tetővel megoldjuk a zárófödémet is, nincs szükség két födém építésére.
Mint mindennek, természetesen a tetőtér beépítésének is van néhány hátránya: mivel a puffertér megszűnik, illetve nagyon lecsökkentjük, külön kell gondoskodnunk a párazárásról, kiszellőzésről és hőszigetelésről. A hőszigetelés vastagsága feltétlenül 20 cm körül legyen, szüntessük meg a szarufáknál a vonal menti hőhidakat is, továbbá tartsuk rendszeresen karban, időnként át kell rakni a cserepeket, vagy cserélni a törötteket, kicserélni a meghajlott tetőléceket.

magastetoklapostetok 2

Lapos tetők
A lapos tetők nagyon eltérnek a magas tetőktől, és elterjedésükkel egészen új formavilág jött létre. Talán az a legjobb, ha a vízhatlan szigeteléssel ellátott tetőket értjük alattuk, s a hazai szakirodalom 8˚-ban határozza meg a lapos tetők alkalmazásának felső határát (többségének lejtése általában nem haladja meg a 4˚-ot). Előnyei közé sorolható, hogy nem kell tetőt építeni, ezért gyorsabban elkészül, járhatóvá tehető, ha szeretnénk, akár tovább is építhető, terasz alakítható ki rajta. A magas tető elhagyásával komoly összegeket lehet megtakarítani, gondoljunk csak az ácsszerkezet faanyagának árára, a munkadíjra, a cserépfedésre és az egyéb kiegészítő szerkezetekre (a tervezés során gondoljunk a méretezésre és az esetleges későbbi feljutásra). A továbbépítéshez (födém, falak méretezése) nem kell új födémet építeni, mert már rendelkezésre áll. További előnye, hogy míg magas tetőnél a tető tájolása akadálya lehet a napelemek felhelyezésének, lapos tetőnél ez nem probléma, és egyéb gépészeti berendezéseknek is helye lehet. Lapos tető esetén csak a vízszigetelés megóvásáról kell gondoskodnunk, de arról nagy odafigyeléssel, hiszen a beszivárgó víz nagy kárt tesz, és a probléma súlyossága idővel gyorsan fokozódik! Hátrányai közé sorolható, hogy a tetőösszefolyók folyamatos karbantartás igényelnek, függően a tető nagyságtól és a lejtésviszonytól. Mivel a lapos tetőnél nincs puffertér, fokozottan kell figyelnünk a hőszigetelésre is, annak vastagságára és a megfelelő párakezeléséről is gondoskodnunk kell.
A hőszigetelés anyaga a magas tetőknél túlnyomó részben ásványi szálas hőszigetelés, a lapos tetőknél általában EPS vagy XPS hablemez, persze a lapos tetőknél is használatosak az ásványi szálas hőszigetelések. Az EPS lemezt és az ásványi szálas hőszigetelést a vízszigetelés alá kell raknunk, az XPS lemezt a vízszigetelés fölé is rakhatjuk (fordított tető). Családi házaknál az XPS lemez ritkán használatos lapos tető szigetelésére. Amennyiben mégis fordított tetőt készítünk, úgy figyeljünk arra, hogy a hőszigetelő táblák egy vastagságból legyenek, itt a hőszigetelést egymás fölé helyezett táblákkal elkészíteni nem szabad. Amennyiben a vízszigetelés alá kerül a hőszigetelés, készíthetjük több rétegből is, de ügyeljünk arra, hogy az egymás fölé kerülő rétegeket eltolással rakjuk. Ne feledkezzünk meg a lapos tető lejtésének kialakításáról sem, amelyet jó előre meg kell tervezni: döntsük el, hogy befelé lejtő legyen-e a tető vagy kifelé lejtő.
A társasházak lapostető vízszigeteléséhez választhatunk folyékony gumiszigetelést is, ez azonban egy rétege miatt a mechanikai sérülésekkel szemben nem túl ellenálló, és hajlamos a zsugorodásra is. Az épület tetőszigetelési technológiájának legalább húsz évig beázásmentesnek kell maradnia, éppen ezért mindenképpen válasszuk a legjobb minőségű anyagokat, tegyünk a födémre a hőtechnikai számítás szerinti hőszigetelőanyag-vastagságot, és a kivitelezését kizárólag megbízható, profi kivitelezőre bízzuk. A vízszigetelés anyaga családi házaknál túlnyomórészt bitumenes lemez, ritkán PVC szigetelés, utóbbi csak egy rétegű, így az esetleges hibából adódóan rögtön beázás jelentkezhet. A kétrétegű bitumenes lemezszigetelés mechanikai igénybevételekkel szembeni ellenálló képessége jóval kedvezőbb, az SBS modifikált bitumenes lemezek öregedési, rugalmassági és repedésáthidalósági tulajdonságai pedig még kedvezőbbek.A szigetelés kerülhet a hőszigetelés alá és fölé is, a záró réteg mindig palazúzalékos bitumenes lemez legyen.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}