Gazdaságos szimbiózis: napelem & hőszivattyú

Gazdaságos szimbiózis: napelem & hőszivattyú

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Itt az idő újból zöldbe öltöztetni világunkat, így mi is előveszünk egy igazán aktuális témát. A hőszivattyúk „zöldségét” az adja, hogy egy fizikai törvényszerűség folytán a berendezés (üzemállapotoktól függően, de nagyságrendileg) háromszor annyi hőt képes a fűtési rendszerbe betenni, mint amennyi villamos energiát vesz fel a működéséhez.

gazdaságosszimbiozisnapelem 720

Annak érdekében, hogy a fent említett hőszivattyú környezet- és pénztárcabarát tulajdonsága meg is maradjon, azaz 1 egység befektetett energiával 3 egység fűtési hőhöz jussunk, fontos tisztában lenni a berendezés korlátaival, és hogy milyen üzemállapotokban maradhat meg a készülék e környezetbarát működése.

Kezdjük az alapoknál!
Mi is a hőszivattyú? A hőszivattyú olyan kompresszorral rendelkező fűtő- és hűtőberendezés, amelynek működése nagyon hasonlít a jól ismert klímákéhoz. Van egy beltéri és egy kültéri egysége, utóbbit – nevéből könnyen kitalálható – a szabadban kell elhelyezni. A két rész között csővezetékpár teremt kapcsolatot, amelyben egy freon gáz-folyadékpáros szállítja a fűtéshez, hűtéshez szükséges energiát. Tehát eddig minden megegyezik egy átlagos klíma felépítésével, a különbség a beltéri egységben keresendő: mivel ez nem a nappaliba kerül, hanem a gépészeti helyiségbe, kinézete nagyon hasonlít egy kazánéhoz, és még a feladata sem sokban különbözik tőle: lássa el meleg vízzel az épület fűtési rendszerét. Annyival tud többet a földgázzal működő társainál, hogy nyáron sem tétlenkedik, alkalmas a nyári meleg napokon a lakásunk számára szükséges hűtővíz előállítására is. A berendezés feladata, hogy fűtésüzemben, kívülről hőt vonjon el, és ezt a beltérbe átpumpálja. Berendezésünk annál jobb hatásfokkal működik, minél kisebb a két oldal közötti hőmérséklet-különbség, éppen ezért élveznek előnyt a fűtési rendszerek közül azok, amelyekkel egészen alacsony hőmérsékletű fűtővízzel is kellő meleg állítható elő, a kültérben pedig olyan hőforrásokat kerestek, amelyek hőmérséklete lehetőség szerint nem túl alacsony. Ezért van az, hogy a kezdet kezdetén, a kültéri egység nem klíma kültérihez hasonlított, hanem szinte kizárólag szondás, talajkollektoros, kútvizes hőszivattyúkat alkalmaztak, amelyek a talaj hőjét használták fel. A föld hőkapacitása igen nagy, az év legnagyobb részében nagyjából egyforma hőmérsékletű, és mindenképpen magasabb a téli külső levegő hőmérsékleténél. Ám ahhoz, hogy e talajhőt hasznosíthassuk, nagyon nagy földmunkát, 100 méter mély talajszondákat kellett kiépíteni óriási költséggel, óriási felfordulással és rendkívül magas megtérülési idővel.

Levegő-víz hőszivattyúk
A hőszivattyúk alkalmazásában az áttörés akkor következett be, amikor a technológia fejlődése már lehetővé tette, hogy lényeges hatásfokromlás nélkül több mint 50 ˚C-os hőlépcsőt is képes legyen áthidalni a berendezés. Azaz a hőszivattyú alkalmassá vált arra, hogy a külső hideg téli levegőből is képes legyen megfelelő mennyiségű hőt kiszippantani, és áttornázni a fűtési rendszerbe. A berendezések elnevezése is innen származik, hiszen az egyik oldalon a levegőből szerzi az energiát, a másikon pedig a víznek, azaz a fűtővíznek adja azt át. Az elmúlt években teljesen általánossá váltak azok az egyszerűen telepíthető levegő-víz hőszivattyúk, amelyek egy megfelelően kialakított felületfűtési rendszerrel kombinálva, földmunka nélkül egy klíma kültérihez nagymértékben hasonlító külső berendezés elhelyezésével egyszerű és gazdaságos módon lehet telepíteni és üzemeltetni ilyen berendezéseket.

Felületfűtési rendszerek
Felületfűtés azok a fűtésmegoldások, amikor a nagyméretű, nagy hőkapacitású épületszerkezetek hőmérsékletét emeljük meg annyira, hogy azok kellemes hőérzetet biztosítsanak a lakótérben. A legrégebben használt és mindenki által ismert ilyen megoldás a padlófűtés. Előnye, hogy a nagy meleg felület sokkal kisebb energiabefektetéssel is jó hőérzetet biztosít, és elegendő hozzá 35-40 ˚C-os fűtővíz. A hűtő-fűtőgépek megjelenésével felmerült annak igénye, hogy a felületfűtéseket ne csak fűtésre, de hűtésre is használhassuk. Így alakultak ki a fal- és mennyezetfűtési, hűtési rendszerek. A falak és a mennyezet hőmérsékletének csökkentésével nagy felületeik miatt jó hűtési funkció alakítható ki a lakóépületekben. Napjainkra az épületek hőszigetelésének fejlődésével a falfűtések jelentősége egyre inkább elmaradt, és szinte kizárólag a mennyezet becsövezésével is elegendően hűthetjük otthonunkat, legyen szó akár vakolatos mennyezetről, akár gipszkartonos álmennyezetről. Nyári hűtéshez 16 ˚C-os hűtővíz is elegendő, és télen sem kell 35-38 ˚C fölé tornázni a vízhőmérsékletet, így a hőszivattyú képes egész évben biztosítani az épület hűtéséhez, fűtéséhez szükséges energiát.

gazdaságosszimbiozisnapelem 1A levegős hőszivattyú az alacsony energiaszintű épületek fűtésére és hűtésére korszerű technika, és telepítése is egyszerű


Teljes zöldség: nulla emisszió
Egy kis történelem. Bármennyire is furcsa, a hőszivattyúk őshazája a skandináv országokban keresendő, pedig a korábban említett hőfoklépcső a külső és belső tér között bizonyára itt a legnagyobb, ezért a legnehezebb felhasználni fűtésre. Az okokat azonban nem itt kell keresni: a kis népsűrűségű északi országokban a nagy távolságok és a kevés fogyasztó miatt nem építettek ki olyan földgázhálózatot, mint nálunk, ám a rengeteg kisebb-nagyobb vízi erőmű villamos energiával el látja a településeket. Így nem volt más lehetőségük, minthogy árammal oldják meg a fűtésüket. Hazánkban sajnos nem ez az általános, mi a villamos energia legnagyobb részét gázturbinás vagy széntüzelésű erőművekben állítjuk elő, hatásfokuk sajnos sokszor nem haladja meg a 30 százalékot. Könnyen kiszámítható, hogy amit megnyerünk a hőszivattyú működés során, azt nagyjából elveszítjük a hazai villamos energia termelési lehetőségeivel. Természetesen sok energiát termelünk a paksi atomerőműben is, de ennek természetbarát megítélése sokak számára nem egyértelmű, azaz itthoni viszonyok között a hőszivattyúk emissziója nem sokban különbözik a gázkazánokétól, mindössze a kibocsátás helyét tesszük át más helyre. Nem kell azonban csüggedni azoknak sem, akik számára fontos a nulla emisszió elérése, mert a zöldenergiatermelés családiházas szinten itthon is megoldható. Nem kell mást tennünk, mint hőszivattyús rendszerünket kombinálni egy megfelelően kiválasztott napelemes rendszerrel. A napelemek képesek a napsütés fényenergiáját elektromossággá alakítani, a tetőre szerelt panelek pedig áramot termelnek, amit felhasználhatunk fűtésre és akár világításra is. Még arra is van megoldás, hogy a megtermelt energiát nem kell azonnal elfogyasztanunk, napelemeink egy mini erőművet alkotva csatlakoznak az ELMŰ elektromos hálózatához, egy megfelelő villanyóra beépítésével pedig mind a megtermelt, mind az elfogyasztott villamos energia mérhetővé válik. Éves elszámolás esetén az országos elektromos hálózatot végtelen nagy pufferként tudjuk használni, azaz az év során főként nyáron megtermelt zöld villamos energiát a téli hideg napokon elhasználhatjuk hőszivatytyúnk segítségével fűtésére, gyakorlatilag nulla emisszió mellett.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}