Gazdaságos szimbiózis: napelem & hőszivattyú

Gazdaságos szimbiózis: napelem & hőszivattyú

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Itt az idő újból zöldbe öltöztetni világunkat, így mi is előveszünk egy igazán aktuális témát. A hőszivattyúk „zöldségét” az adja, hogy egy fizikai törvényszerűség folytán a berendezés (üzemállapotoktól függően, de nagyságrendileg) háromszor annyi hőt képes a fűtési rendszerbe betenni, mint amennyi villamos energiát vesz fel a működéséhez.

gazdaságosszimbiozisnapelem 720

Annak érdekében, hogy a fent említett hőszivattyú környezet- és pénztárcabarát tulajdonsága meg is maradjon, azaz 1 egység befektetett energiával 3 egység fűtési hőhöz jussunk, fontos tisztában lenni a berendezés korlátaival, és hogy milyen üzemállapotokban maradhat meg a készülék e környezetbarát működése.

Kezdjük az alapoknál!
Mi is a hőszivattyú? A hőszivattyú olyan kompresszorral rendelkező fűtő- és hűtőberendezés, amelynek működése nagyon hasonlít a jól ismert klímákéhoz. Van egy beltéri és egy kültéri egysége, utóbbit – nevéből könnyen kitalálható – a szabadban kell elhelyezni. A két rész között csővezetékpár teremt kapcsolatot, amelyben egy freon gáz-folyadékpáros szállítja a fűtéshez, hűtéshez szükséges energiát. Tehát eddig minden megegyezik egy átlagos klíma felépítésével, a különbség a beltéri egységben keresendő: mivel ez nem a nappaliba kerül, hanem a gépészeti helyiségbe, kinézete nagyon hasonlít egy kazánéhoz, és még a feladata sem sokban különbözik tőle: lássa el meleg vízzel az épület fűtési rendszerét. Annyival tud többet a földgázzal működő társainál, hogy nyáron sem tétlenkedik, alkalmas a nyári meleg napokon a lakásunk számára szükséges hűtővíz előállítására is. A berendezés feladata, hogy fűtésüzemben, kívülről hőt vonjon el, és ezt a beltérbe átpumpálja. Berendezésünk annál jobb hatásfokkal működik, minél kisebb a két oldal közötti hőmérséklet-különbség, éppen ezért élveznek előnyt a fűtési rendszerek közül azok, amelyekkel egészen alacsony hőmérsékletű fűtővízzel is kellő meleg állítható elő, a kültérben pedig olyan hőforrásokat kerestek, amelyek hőmérséklete lehetőség szerint nem túl alacsony. Ezért van az, hogy a kezdet kezdetén, a kültéri egység nem klíma kültérihez hasonlított, hanem szinte kizárólag szondás, talajkollektoros, kútvizes hőszivattyúkat alkalmaztak, amelyek a talaj hőjét használták fel. A föld hőkapacitása igen nagy, az év legnagyobb részében nagyjából egyforma hőmérsékletű, és mindenképpen magasabb a téli külső levegő hőmérsékleténél. Ám ahhoz, hogy e talajhőt hasznosíthassuk, nagyon nagy földmunkát, 100 méter mély talajszondákat kellett kiépíteni óriási költséggel, óriási felfordulással és rendkívül magas megtérülési idővel.

Levegő-víz hőszivattyúk
A hőszivattyúk alkalmazásában az áttörés akkor következett be, amikor a technológia fejlődése már lehetővé tette, hogy lényeges hatásfokromlás nélkül több mint 50 ˚C-os hőlépcsőt is képes legyen áthidalni a berendezés. Azaz a hőszivattyú alkalmassá vált arra, hogy a külső hideg téli levegőből is képes legyen megfelelő mennyiségű hőt kiszippantani, és áttornázni a fűtési rendszerbe. A berendezések elnevezése is innen származik, hiszen az egyik oldalon a levegőből szerzi az energiát, a másikon pedig a víznek, azaz a fűtővíznek adja azt át. Az elmúlt években teljesen általánossá váltak azok az egyszerűen telepíthető levegő-víz hőszivattyúk, amelyek egy megfelelően kialakított felületfűtési rendszerrel kombinálva, földmunka nélkül egy klíma kültérihez nagymértékben hasonlító külső berendezés elhelyezésével egyszerű és gazdaságos módon lehet telepíteni és üzemeltetni ilyen berendezéseket.

Felületfűtési rendszerek
Felületfűtés azok a fűtésmegoldások, amikor a nagyméretű, nagy hőkapacitású épületszerkezetek hőmérsékletét emeljük meg annyira, hogy azok kellemes hőérzetet biztosítsanak a lakótérben. A legrégebben használt és mindenki által ismert ilyen megoldás a padlófűtés. Előnye, hogy a nagy meleg felület sokkal kisebb energiabefektetéssel is jó hőérzetet biztosít, és elegendő hozzá 35-40 ˚C-os fűtővíz. A hűtő-fűtőgépek megjelenésével felmerült annak igénye, hogy a felületfűtéseket ne csak fűtésre, de hűtésre is használhassuk. Így alakultak ki a fal- és mennyezetfűtési, hűtési rendszerek. A falak és a mennyezet hőmérsékletének csökkentésével nagy felületeik miatt jó hűtési funkció alakítható ki a lakóépületekben. Napjainkra az épületek hőszigetelésének fejlődésével a falfűtések jelentősége egyre inkább elmaradt, és szinte kizárólag a mennyezet becsövezésével is elegendően hűthetjük otthonunkat, legyen szó akár vakolatos mennyezetről, akár gipszkartonos álmennyezetről. Nyári hűtéshez 16 ˚C-os hűtővíz is elegendő, és télen sem kell 35-38 ˚C fölé tornázni a vízhőmérsékletet, így a hőszivattyú képes egész évben biztosítani az épület hűtéséhez, fűtéséhez szükséges energiát.

gazdaságosszimbiozisnapelem 1A levegős hőszivattyú az alacsony energiaszintű épületek fűtésére és hűtésére korszerű technika, és telepítése is egyszerű


Teljes zöldség: nulla emisszió
Egy kis történelem. Bármennyire is furcsa, a hőszivattyúk őshazája a skandináv országokban keresendő, pedig a korábban említett hőfoklépcső a külső és belső tér között bizonyára itt a legnagyobb, ezért a legnehezebb felhasználni fűtésre. Az okokat azonban nem itt kell keresni: a kis népsűrűségű északi országokban a nagy távolságok és a kevés fogyasztó miatt nem építettek ki olyan földgázhálózatot, mint nálunk, ám a rengeteg kisebb-nagyobb vízi erőmű villamos energiával el látja a településeket. Így nem volt más lehetőségük, minthogy árammal oldják meg a fűtésüket. Hazánkban sajnos nem ez az általános, mi a villamos energia legnagyobb részét gázturbinás vagy széntüzelésű erőművekben állítjuk elő, hatásfokuk sajnos sokszor nem haladja meg a 30 százalékot. Könnyen kiszámítható, hogy amit megnyerünk a hőszivattyú működés során, azt nagyjából elveszítjük a hazai villamos energia termelési lehetőségeivel. Természetesen sok energiát termelünk a paksi atomerőműben is, de ennek természetbarát megítélése sokak számára nem egyértelmű, azaz itthoni viszonyok között a hőszivattyúk emissziója nem sokban különbözik a gázkazánokétól, mindössze a kibocsátás helyét tesszük át más helyre. Nem kell azonban csüggedni azoknak sem, akik számára fontos a nulla emisszió elérése, mert a zöldenergiatermelés családiházas szinten itthon is megoldható. Nem kell mást tennünk, mint hőszivattyús rendszerünket kombinálni egy megfelelően kiválasztott napelemes rendszerrel. A napelemek képesek a napsütés fényenergiáját elektromossággá alakítani, a tetőre szerelt panelek pedig áramot termelnek, amit felhasználhatunk fűtésre és akár világításra is. Még arra is van megoldás, hogy a megtermelt energiát nem kell azonnal elfogyasztanunk, napelemeink egy mini erőművet alkotva csatlakoznak az ELMŰ elektromos hálózatához, egy megfelelő villanyóra beépítésével pedig mind a megtermelt, mind az elfogyasztott villamos energia mérhetővé válik. Éves elszámolás esetén az országos elektromos hálózatot végtelen nagy pufferként tudjuk használni, azaz az év során főként nyáron megtermelt zöld villamos energiát a téli hideg napokon elhasználhatjuk hőszivatytyúnk segítségével fűtésére, gyakorlatilag nulla emisszió mellett.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}