A vályogépítészet reneszánsza

A vályogépítészet reneszánsza

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A vályog az egyik legősibb építőanyag, léteznek belőle több ezer éves „toronyházak”, vagy gondoljunk a mezopotámiai teraszos templomformára, a zikkuratokra. A vályog megbízható, jól hőszigetelő, újrahasznosítható, tartós építoanyag, ám van egy nagy ellensége, a víz.

avalyogepiteszetreneszansza 720


Mi is a vályog? Miért áll meg, miért nem omlik össze? Miért jó ebből házat építeni? Záporoznak a kérdések, hiszen mégiscsak furcsa lehet, hogy napjainkban, amikor megannyi új és új kitűnő hőszigetelési mutatójú építőanyagból építkezhetünk, még mindig van létjogosultsága ennek a több ezer éves anyagnak.

avalyogepiteszetreneszansza 3
Miben áll a vályog ereje?
A vályog nem más, mint agyag, föld és növényi eredetű szerves anyag – általában szalma, törek, pelyva, nád – keveréke, amelyből technológiától függően vagy nedves állapotban építenek rakott, vert vagy paticsfalat, a másik technológia szerint a napon kiszárított vályogtéglákból építenek falat. Építésük módjától függetlenül valamennyi vályogfal rendkívül tartós. És vajon miért állnak meg évszázadokon át beton hozzáadása nélkül az ilyen összetételű falak? A vályogfalakat az agyag (a szemcsék közötti kohéziós erő), a benne lévo szerves anyagok (ami húzó igénybevételre is alkalmas) és egyéb kémiai kötések tartják össze. Hasonlítsuk egy pillanatra össze a vályogból készült falakat és a vasbeton falakat! A vályogfalban az adalékanyag a föld, a kötőanyag az agyag, a húzó igénybevételeket pedig a szerves anyag veszi fel (ez a „betonacél”), a katalizátor a víz. A vasbeton falban az adalékanyag a kavics, a kötőanyag a cement, a húzó igénybevételeket a betonacél veszi fel, és a katalizátor a víz. Ebből láthatjuk, hogy a vályog és a vasbeton nagyon hasonló szerkezet, persze a vályog jóval kevesebb igénybevételt tud elviselni. És vajon miért jó ebből az anyagból házat építeni? Mert a vályogból épült házaknak kitűnő a hőszigetelési és hangszigetelési képessége. Egészséges, mert nem kell az épületet „becsomagolni” 15-20 cm vastag hőszigetelésbe, az ökologikus anyagot akár paszszívházak építéséhez is fel lehet használni (egy 45-50 cm vastag, két oldalon vakolt könnyűvályog fal U-értéke kb. 0,3). A vályog kitűnő nedvességszabályozó: a földfal szabályozza a belső levegő páratartalmát, növeli a belső komfortérzetet, nagyjából 30-szor annyi nedvességet képes magába szívni, mint az égetett agyagtégla. Könnyen alakítható/átalakítható, jelentősen alacsonyabb az anyag- és szállítási költsége, hiszen többnyire az építkezés helyszínén is rendelkezésre áll, és szinte bárki meg tudja csinálni, nem is szólva arról, hogy a vályog újrahasznosítható anyag.

avalyogepiteszetreneszansza 1

 

avalyogepiteszetreneszansza 5

rakott falas                                                                    vertfalu                                            csömpölyeg

Vályogépítési technológiák
Többféle vályogépítési technológia létezik, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül áttekintjük a legfontosabbakat. Bármilyen technológiával építjük is vályogházunkat, mivel maga a vályog nedvességérzékeny építőanyag, megfelelően teherbíró és a víz hatásaira nem érzékeny anyagból kell elkészíteni az alapunkat. Ez régebben kő, manapság beton, méginkább vasbeton. Az alap/lábazati gerenda magassága a végleges talajszinttől legalább 40 cm legyen. A falakat folyamatosan kell készíteni, óvni kell a kiszáradástól és a megázástól.
A rakott falas (más néven fecskefalú rakás) építési technológiánál az agyagos sarat taposva „gyúrták össze”, esetleg állatokkal megjáratva, eközben keverték közé a pelyvát, töreket, egyéb szerves anyagot. A falat egyenletes sebességgel kellett rakni, egyik réteget a másikhoz rétegenként csapva megfelelően tömörödött, majd utólag ásóval faragták simára, az ajtókat, ablakokat pedig utólag vágták a falba.
A vertfalú technológia abban különbözik a fecskefalú rakási módszertől, hogy a fal két oldalára zsaluzatot szerkesztettek, amibe az agyag került. A falakat szintén egyenletes sebességgel kellett rakni, az agyagot a behelyezés után döngölni, tömöríteni kellett, és a nyílászárók helyét utólag kellett kivágni.
A csömpölyeg (gömbölyeg) falaknál az alapra (lábazatra) gömb formájú, kb. 30 cm átmérőjű vályogot hordtak föl, faverő eszközökkel tömörítve egymáshoz, így laposodott el a formájuk. A nyílászárókat nem utólag, hanem a ház falazásakor tették végleges helyükre, majd a falakat utólag faragták egyenesre, simára. A vályogtéglafalú családi ház építésnél az agyagot téglaformába rakták/vetették, és kiszárítás után hasonlóképpen használták fel, mint a hagyományos téglát. Kötőanyagnak agyagot használtak hígabb formában. Az elkészült falat 2-3 rétegben előbb durvább, majd hígabb pelyvás agyaggal bevakolták, majd az így teljesen simává vált felületet száradás után több, általában három rétegben meszelték. A paticsfal alapvetően eltér az eddigi vályogszerkezetektől. Itt készült egy külön tartószerkezet fából, az agyagnak csak kitöltő szerepe volt, terhet nem hordott. Először az oszlopokat rakták le a ház sarkaira, illetve a falak végpontjaira, ezekre rákerültek a gerendák, amelyek az épület tetőszerkezetének, tetejének súlyát hordták. Az oszlopok közét ezután egyenletesen kikarózták, a karókat vesszőkkel összefonták, majd az így kapott táblákat sárral mindkét oldalról betapasztották.

avalyogepiteszetreneszansza 2
Szupervályog és könnyűvályog
A szupervályog, más néven földzsákos technológia (angol nevén superadobe, illetve earthbag) egy igen olcsó építési forma. Magyarországon inkább a szupervályog elnevezés terjedt el, de használatos, és lehet, hogy jobb a földzsák kifejezés. A téglaként használt polipropilén zsákokban föld van (lehet használni nem tiszta agyagot is), és pelyva helyett meszet vagy kevés mennyiségű cementet használnak. A földkeveréket körszövött polipropilén zsákokba helyezik el a fal helyén, majd következik a döngölés fázisa, erre teszik rá a következő réteget. A zsák megóvja az építőanyagot a környezet viszontagságaitól, és növeli a fal nyomószilárdságát. A könnyűvályog technológia német fejlesztés, amelyet azért alakítottak ki, hogy a vályogtégla hőszigetelése még nagyobb legyen. A könnyűvályog összetételében különbözik a másiktól: kevesebb benne az agyag, és több benne a szalma, a törek. Ez természetesen a vályogtégla többi paraméterét is megváltoztatja: súlyra könnyebb, de teherbíró képessége kevesebb. Ezért nem lehet teherhordó falként, csak kitöltő elemként alkalmazni, a ház súlyát annak fa vázszerkezete hordozza. Összességében a vályog előnye a jó hőszigetelés, a kedvező élettani hatások és az olcsóság, hátránya a nedvességérzékenység és csekély teherbírás. Kisebb épületekhez, családi házakhoz megfelelő.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.