A vályogépítészet reneszánsza

A vályogépítészet reneszánsza

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A vályog az egyik legősibb építőanyag, léteznek belőle több ezer éves „toronyházak”, vagy gondoljunk a mezopotámiai teraszos templomformára, a zikkuratokra. A vályog megbízható, jól hőszigetelő, újrahasznosítható, tartós építoanyag, ám van egy nagy ellensége, a víz.

avalyogepiteszetreneszansza 720


Mi is a vályog? Miért áll meg, miért nem omlik össze? Miért jó ebből házat építeni? Záporoznak a kérdések, hiszen mégiscsak furcsa lehet, hogy napjainkban, amikor megannyi új és új kitűnő hőszigetelési mutatójú építőanyagból építkezhetünk, még mindig van létjogosultsága ennek a több ezer éves anyagnak.

avalyogepiteszetreneszansza 3
Miben áll a vályog ereje?
A vályog nem más, mint agyag, föld és növényi eredetű szerves anyag – általában szalma, törek, pelyva, nád – keveréke, amelyből technológiától függően vagy nedves állapotban építenek rakott, vert vagy paticsfalat, a másik technológia szerint a napon kiszárított vályogtéglákból építenek falat. Építésük módjától függetlenül valamennyi vályogfal rendkívül tartós. És vajon miért állnak meg évszázadokon át beton hozzáadása nélkül az ilyen összetételű falak? A vályogfalakat az agyag (a szemcsék közötti kohéziós erő), a benne lévo szerves anyagok (ami húzó igénybevételre is alkalmas) és egyéb kémiai kötések tartják össze. Hasonlítsuk egy pillanatra össze a vályogból készült falakat és a vasbeton falakat! A vályogfalban az adalékanyag a föld, a kötőanyag az agyag, a húzó igénybevételeket pedig a szerves anyag veszi fel (ez a „betonacél”), a katalizátor a víz. A vasbeton falban az adalékanyag a kavics, a kötőanyag a cement, a húzó igénybevételeket a betonacél veszi fel, és a katalizátor a víz. Ebből láthatjuk, hogy a vályog és a vasbeton nagyon hasonló szerkezet, persze a vályog jóval kevesebb igénybevételt tud elviselni. És vajon miért jó ebből az anyagból házat építeni? Mert a vályogból épült házaknak kitűnő a hőszigetelési és hangszigetelési képessége. Egészséges, mert nem kell az épületet „becsomagolni” 15-20 cm vastag hőszigetelésbe, az ökologikus anyagot akár paszszívházak építéséhez is fel lehet használni (egy 45-50 cm vastag, két oldalon vakolt könnyűvályog fal U-értéke kb. 0,3). A vályog kitűnő nedvességszabályozó: a földfal szabályozza a belső levegő páratartalmát, növeli a belső komfortérzetet, nagyjából 30-szor annyi nedvességet képes magába szívni, mint az égetett agyagtégla. Könnyen alakítható/átalakítható, jelentősen alacsonyabb az anyag- és szállítási költsége, hiszen többnyire az építkezés helyszínén is rendelkezésre áll, és szinte bárki meg tudja csinálni, nem is szólva arról, hogy a vályog újrahasznosítható anyag.

avalyogepiteszetreneszansza 1

 

avalyogepiteszetreneszansza 5

rakott falas                                                                    vertfalu                                            csömpölyeg

Vályogépítési technológiák
Többféle vályogépítési technológia létezik, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül áttekintjük a legfontosabbakat. Bármilyen technológiával építjük is vályogházunkat, mivel maga a vályog nedvességérzékeny építőanyag, megfelelően teherbíró és a víz hatásaira nem érzékeny anyagból kell elkészíteni az alapunkat. Ez régebben kő, manapság beton, méginkább vasbeton. Az alap/lábazati gerenda magassága a végleges talajszinttől legalább 40 cm legyen. A falakat folyamatosan kell készíteni, óvni kell a kiszáradástól és a megázástól.
A rakott falas (más néven fecskefalú rakás) építési technológiánál az agyagos sarat taposva „gyúrták össze”, esetleg állatokkal megjáratva, eközben keverték közé a pelyvát, töreket, egyéb szerves anyagot. A falat egyenletes sebességgel kellett rakni, egyik réteget a másikhoz rétegenként csapva megfelelően tömörödött, majd utólag ásóval faragták simára, az ajtókat, ablakokat pedig utólag vágták a falba.
A vertfalú technológia abban különbözik a fecskefalú rakási módszertől, hogy a fal két oldalára zsaluzatot szerkesztettek, amibe az agyag került. A falakat szintén egyenletes sebességgel kellett rakni, az agyagot a behelyezés után döngölni, tömöríteni kellett, és a nyílászárók helyét utólag kellett kivágni.
A csömpölyeg (gömbölyeg) falaknál az alapra (lábazatra) gömb formájú, kb. 30 cm átmérőjű vályogot hordtak föl, faverő eszközökkel tömörítve egymáshoz, így laposodott el a formájuk. A nyílászárókat nem utólag, hanem a ház falazásakor tették végleges helyükre, majd a falakat utólag faragták egyenesre, simára. A vályogtéglafalú családi ház építésnél az agyagot téglaformába rakták/vetették, és kiszárítás után hasonlóképpen használták fel, mint a hagyományos téglát. Kötőanyagnak agyagot használtak hígabb formában. Az elkészült falat 2-3 rétegben előbb durvább, majd hígabb pelyvás agyaggal bevakolták, majd az így teljesen simává vált felületet száradás után több, általában három rétegben meszelték. A paticsfal alapvetően eltér az eddigi vályogszerkezetektől. Itt készült egy külön tartószerkezet fából, az agyagnak csak kitöltő szerepe volt, terhet nem hordott. Először az oszlopokat rakták le a ház sarkaira, illetve a falak végpontjaira, ezekre rákerültek a gerendák, amelyek az épület tetőszerkezetének, tetejének súlyát hordták. Az oszlopok közét ezután egyenletesen kikarózták, a karókat vesszőkkel összefonták, majd az így kapott táblákat sárral mindkét oldalról betapasztották.

avalyogepiteszetreneszansza 2
Szupervályog és könnyűvályog
A szupervályog, más néven földzsákos technológia (angol nevén superadobe, illetve earthbag) egy igen olcsó építési forma. Magyarországon inkább a szupervályog elnevezés terjedt el, de használatos, és lehet, hogy jobb a földzsák kifejezés. A téglaként használt polipropilén zsákokban föld van (lehet használni nem tiszta agyagot is), és pelyva helyett meszet vagy kevés mennyiségű cementet használnak. A földkeveréket körszövött polipropilén zsákokba helyezik el a fal helyén, majd következik a döngölés fázisa, erre teszik rá a következő réteget. A zsák megóvja az építőanyagot a környezet viszontagságaitól, és növeli a fal nyomószilárdságát. A könnyűvályog technológia német fejlesztés, amelyet azért alakítottak ki, hogy a vályogtégla hőszigetelése még nagyobb legyen. A könnyűvályog összetételében különbözik a másiktól: kevesebb benne az agyag, és több benne a szalma, a törek. Ez természetesen a vályogtégla többi paraméterét is megváltoztatja: súlyra könnyebb, de teherbíró képessége kevesebb. Ezért nem lehet teherhordó falként, csak kitöltő elemként alkalmazni, a ház súlyát annak fa vázszerkezete hordozza. Összességében a vályog előnye a jó hőszigetelés, a kedvező élettani hatások és az olcsóság, hátránya a nedvességérzékenység és csekély teherbírás. Kisebb épületekhez, családi házakhoz megfelelő.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}