A vályogépítészet reneszánsza

A vályogépítészet reneszánsza

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A vályog az egyik legősibb építőanyag, léteznek belőle több ezer éves „toronyházak”, vagy gondoljunk a mezopotámiai teraszos templomformára, a zikkuratokra. A vályog megbízható, jól hőszigetelő, újrahasznosítható, tartós építoanyag, ám van egy nagy ellensége, a víz.

avalyogepiteszetreneszansza 720


Mi is a vályog? Miért áll meg, miért nem omlik össze? Miért jó ebből házat építeni? Záporoznak a kérdések, hiszen mégiscsak furcsa lehet, hogy napjainkban, amikor megannyi új és új kitűnő hőszigetelési mutatójú építőanyagból építkezhetünk, még mindig van létjogosultsága ennek a több ezer éves anyagnak.

avalyogepiteszetreneszansza 3
Miben áll a vályog ereje?
A vályog nem más, mint agyag, föld és növényi eredetű szerves anyag – általában szalma, törek, pelyva, nád – keveréke, amelyből technológiától függően vagy nedves állapotban építenek rakott, vert vagy paticsfalat, a másik technológia szerint a napon kiszárított vályogtéglákból építenek falat. Építésük módjától függetlenül valamennyi vályogfal rendkívül tartós. És vajon miért állnak meg évszázadokon át beton hozzáadása nélkül az ilyen összetételű falak? A vályogfalakat az agyag (a szemcsék közötti kohéziós erő), a benne lévo szerves anyagok (ami húzó igénybevételre is alkalmas) és egyéb kémiai kötések tartják össze. Hasonlítsuk egy pillanatra össze a vályogból készült falakat és a vasbeton falakat! A vályogfalban az adalékanyag a föld, a kötőanyag az agyag, a húzó igénybevételeket pedig a szerves anyag veszi fel (ez a „betonacél”), a katalizátor a víz. A vasbeton falban az adalékanyag a kavics, a kötőanyag a cement, a húzó igénybevételeket a betonacél veszi fel, és a katalizátor a víz. Ebből láthatjuk, hogy a vályog és a vasbeton nagyon hasonló szerkezet, persze a vályog jóval kevesebb igénybevételt tud elviselni. És vajon miért jó ebből az anyagból házat építeni? Mert a vályogból épült házaknak kitűnő a hőszigetelési és hangszigetelési képessége. Egészséges, mert nem kell az épületet „becsomagolni” 15-20 cm vastag hőszigetelésbe, az ökologikus anyagot akár paszszívházak építéséhez is fel lehet használni (egy 45-50 cm vastag, két oldalon vakolt könnyűvályog fal U-értéke kb. 0,3). A vályog kitűnő nedvességszabályozó: a földfal szabályozza a belső levegő páratartalmát, növeli a belső komfortérzetet, nagyjából 30-szor annyi nedvességet képes magába szívni, mint az égetett agyagtégla. Könnyen alakítható/átalakítható, jelentősen alacsonyabb az anyag- és szállítási költsége, hiszen többnyire az építkezés helyszínén is rendelkezésre áll, és szinte bárki meg tudja csinálni, nem is szólva arról, hogy a vályog újrahasznosítható anyag.

avalyogepiteszetreneszansza 1

 

avalyogepiteszetreneszansza 5

rakott falas                                                                    vertfalu                                            csömpölyeg

Vályogépítési technológiák
Többféle vályogépítési technológia létezik, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül áttekintjük a legfontosabbakat. Bármilyen technológiával építjük is vályogházunkat, mivel maga a vályog nedvességérzékeny építőanyag, megfelelően teherbíró és a víz hatásaira nem érzékeny anyagból kell elkészíteni az alapunkat. Ez régebben kő, manapság beton, méginkább vasbeton. Az alap/lábazati gerenda magassága a végleges talajszinttől legalább 40 cm legyen. A falakat folyamatosan kell készíteni, óvni kell a kiszáradástól és a megázástól.
A rakott falas (más néven fecskefalú rakás) építési technológiánál az agyagos sarat taposva „gyúrták össze”, esetleg állatokkal megjáratva, eközben keverték közé a pelyvát, töreket, egyéb szerves anyagot. A falat egyenletes sebességgel kellett rakni, egyik réteget a másikhoz rétegenként csapva megfelelően tömörödött, majd utólag ásóval faragták simára, az ajtókat, ablakokat pedig utólag vágták a falba.
A vertfalú technológia abban különbözik a fecskefalú rakási módszertől, hogy a fal két oldalára zsaluzatot szerkesztettek, amibe az agyag került. A falakat szintén egyenletes sebességgel kellett rakni, az agyagot a behelyezés után döngölni, tömöríteni kellett, és a nyílászárók helyét utólag kellett kivágni.
A csömpölyeg (gömbölyeg) falaknál az alapra (lábazatra) gömb formájú, kb. 30 cm átmérőjű vályogot hordtak föl, faverő eszközökkel tömörítve egymáshoz, így laposodott el a formájuk. A nyílászárókat nem utólag, hanem a ház falazásakor tették végleges helyükre, majd a falakat utólag faragták egyenesre, simára. A vályogtéglafalú családi ház építésnél az agyagot téglaformába rakták/vetették, és kiszárítás után hasonlóképpen használták fel, mint a hagyományos téglát. Kötőanyagnak agyagot használtak hígabb formában. Az elkészült falat 2-3 rétegben előbb durvább, majd hígabb pelyvás agyaggal bevakolták, majd az így teljesen simává vált felületet száradás után több, általában három rétegben meszelték. A paticsfal alapvetően eltér az eddigi vályogszerkezetektől. Itt készült egy külön tartószerkezet fából, az agyagnak csak kitöltő szerepe volt, terhet nem hordott. Először az oszlopokat rakták le a ház sarkaira, illetve a falak végpontjaira, ezekre rákerültek a gerendák, amelyek az épület tetőszerkezetének, tetejének súlyát hordták. Az oszlopok közét ezután egyenletesen kikarózták, a karókat vesszőkkel összefonták, majd az így kapott táblákat sárral mindkét oldalról betapasztották.

avalyogepiteszetreneszansza 2
Szupervályog és könnyűvályog
A szupervályog, más néven földzsákos technológia (angol nevén superadobe, illetve earthbag) egy igen olcsó építési forma. Magyarországon inkább a szupervályog elnevezés terjedt el, de használatos, és lehet, hogy jobb a földzsák kifejezés. A téglaként használt polipropilén zsákokban föld van (lehet használni nem tiszta agyagot is), és pelyva helyett meszet vagy kevés mennyiségű cementet használnak. A földkeveréket körszövött polipropilén zsákokba helyezik el a fal helyén, majd következik a döngölés fázisa, erre teszik rá a következő réteget. A zsák megóvja az építőanyagot a környezet viszontagságaitól, és növeli a fal nyomószilárdságát. A könnyűvályog technológia német fejlesztés, amelyet azért alakítottak ki, hogy a vályogtégla hőszigetelése még nagyobb legyen. A könnyűvályog összetételében különbözik a másiktól: kevesebb benne az agyag, és több benne a szalma, a törek. Ez természetesen a vályogtégla többi paraméterét is megváltoztatja: súlyra könnyebb, de teherbíró képessége kevesebb. Ezért nem lehet teherhordó falként, csak kitöltő elemként alkalmazni, a ház súlyát annak fa vázszerkezete hordozza. Összességében a vályog előnye a jó hőszigetelés, a kedvező élettani hatások és az olcsóság, hátránya a nedvességérzékenység és csekély teherbírás. Kisebb épületekhez, családi házakhoz megfelelő.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}