Új ablak vagy a régi felújítása?

A vályogépítészet reneszánsza
Albérlet kerekekkel
Korianderes vörös curry-s rákleves

Lakásunk, házunk felújítás során – attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb renoválást szeretnénk elvégezni – arról is döntenünk kell, hogy új ablakokra cseréljük-e a régieket, vagy javítva hőszigetelésüket, inkább a felújításukat választjuk. Mindez természetesen attól függ, hogy az ablakaink milyen állapotban vannak, a nagyon rosszakat azonban bátran cseréljük ki.

ujablakvagyaregifeluj 720

Régi fa ablak felújításánál nem elég csak a festéket lekaparni/ égetni, egyéb tennivalónk is van, mielőtt újrafestenénk. A látható faanyaghiányokat pótolni kell, a festék eltávolítása után előkerülő korhadt részeket szintén ki kell vágni, és újjal pótolni. Át kell vizsgálni a szerelvényeket, a zárszerkezeteket, szükség szerint ezeket is cseréljük. Nézzük meg, az üveg nem karcos, nem törött-e, figyeljünk a sarkokra is, leginkább itt vannak nehezen észrevehető, apró törések, és javíthatunk ablakaink hőszigetelésén is. Miután e javítási munkákat befejeztük, csak utána lehet elkezdeni az ablak mázolását. Passzítás után ablakunknak könnyen nyithatónak, zárhatónak kell lennie. Régi ablakok alatt jellemzően a kapcsolt gerébtokos ablakokat vagy többnyire a panelházak Tessauer (egyesített szárnyú ablak) rendszerű ablakait értjük.

Régi ablakok felújítása
Kapcsolt gerébtokos ablakok. A múlt században használatos dupla szárnyas kapcsolt gerébtokos ablakok befelé nyílnak, köztük 10-20 centiméternyi réssel. A szárnyakat a rúdzárak általában három ponton zárják, és két-három pánttal csatlakoznak a tokhoz. A szárnyak fölött található a redőnytok, a redőnyszekrénybe csévélve. Az ablakfelújítás menete ugyanaz itt is, mint az előzőekben, a különbség annyi, hogy ezekbe csak nagyon korlátozott esetben építhető be a standardhoz közeli hőszigetelő üveg, ugyanis az ablakszárnyak az esetek többségében nem bírják elviselni a nagy súlyt. Amennyiben mégis beépíthető hőszigetelő üveg, az akkor is vékonyabb lesz, mint a standard hőszigetelő üveg, ezért a legvékonyabb hőszigetelő üvegszerkezet alkalmazását javasoljuk (3 mm üveg – 4 mm légrés – 3 mm low-E üveg, gáztöltés). Ennél olcsóbb, majdnem ugyanilyen jó megoldás, ha low-E keménybevonatos üvegre cseréljük a meglévő üvegeket. A low-E üveg a sugárzásos hőveszteséget mérsékli, növeli az üvegek közötti légrés hőátbocsátási ellenállását, javítja az ablak hőszigetelő képességét. Léteznek keménybevonatos low-E üvegek is, amelyek nemcsak hőszigetelő üvegekben használatosak, hanem síküvegezésként önmagukban is. Itt elég, ha csak a belső vagy külső szárnyak üvegezését cseréljük, így is megközelítőleg azonos energiamegtakarítás érhető el, mintha mindkét üveget cserélnénk low-E-re. A hőszigetelés javítása érdekében a résekbe gumiszalagot (a belső ablakszárnyba) építhetünk be.
Egyesített szárnyú ablakok. Az egyesített szárnyú ablak elnevezés (Tessauer) onnan ered, hogy a külső és a belső szárnyak zsanérral és csavarral vannak egymáshoz rögzítve. Előnye, hogy a két ablakszárny közötti légrés miatt a szárnyköz nem párásodik be, a két szárny egyszerre nyílik, tisztítása azonban nehézkes: a két szárnyat szét kell csavarozni a két üveg közé került kosz, por eltávolítása érdekében. Gyártottak belőle forgó, egy- és kétszárnyú változatot is. Ezen ablakok hőszigetelésén úgy tudunk javítani, hogy az összecsavarozható szárnyakat egyesítjük, és így a két üveg helyett egyet építünk be, ami már hőszigetelő üveg lehet (4-16-4 vagy 4-24-4 Low-E argon gázzal töltött üveg). Az ablakokat többféle technológiával gyártották, emiatt vannak olyan egyesített szárnyú ablakok, amelyeket könnyen, és akadnak olyanok, amelyeket csak nehezen lehet átalakítani. Mielőtt elkezdenénk a javítást/átalakítást, számoljunk utána, hogy anyagilag megéri-e, lehet, hogy végül egy ablakcsere gazdaságosabb lesz.

ujablakvagyaregifeluj 2

Új ablak szakszerű beépítése
Ha az ablakcsere mellett döntöttünk, az új ablak beépítésénél két lehetőség közül választhatunk. Az első, hogy az ablakot tokkal együtt kibontjuk, és így építjük be az új tokot. Ekkor meg tudjuk oldani az ablak melletti/feletti/alatti hőszigetelést, valamint biztosak lehetünk benne, hogy az esetlegesen bent hagyott régi tokkal nem marad a falban korhadó faanyag. Ez bizonyos szempontból a legjobb megoldás, de nem mindenhol kivitelezhető, mert az utólagos javítások bonyolultak lehetnek. A második módszer, hogy a régi tokot bent hagyjuk, és ebbe építjük az új ablakot (manapság inkább ezt alkalmazzák). Ez esetben a csere során leemeljük a régi ablakokat, majd a régi tokon lévő ablakzsanérokat eltávolítjuk. Ezután az új ablak tokját beállítjuk a régi nyílók helyére, beállítjuk a vízszintest és függőlegest, majd megcsavarozzuk a tokot. Ezt követően rárakjuk az új tokra az új szárnyakat, purhabbal kitöltjük a régi és új tok közötti hézagot, végül, ha a purhab megkötött, felszereljük a takaróléceket. A takarólécek elhelyezésénél körültekintően kell eljárnunk, hogy a régi, bennmaradó tokot mindenhol takarjuk. Utóbbi esetben sajnos abbannem lehetünk biztosak, hogy a régi nem korhad-e valahol, illeve nem tudni, annakidején megfelelően körbeszigetelték-e, végül azzal is számolnunk kell, hogy otthonunkban a korábbi üvegfelület bizonyosan kisebb lesz.

ujablakvagyaregifeluj 1

Célirányos védelem fóliákkal
Manapság már többféle fólia közül válogathatunk ablakaink üvegfelületére (a régiekre is), aszerint, hogy mi a védendő cél. A biztonsági fóliák részleges mechanikai védelmet nyújtanak, mert bár magát az üveg összetörését betörés, baleset, tűzeset, robbanás stb. esetén nem akadályozzák meg, de a fólia az üvegdarabokat és szilánkokat magához ragasztva egyben marad, ily módon a halálos vagy súlyos balesetet okozó szétrepülő szilánkok veszélye a nullára csökken. A biztonsági fólia előnye a ragasztott biztonsági üveggel szemben az is, hogy törés esetén még morzsalék sem hullik le az üvegről.
A betörésvédelmi fóliákat alapvetően házunk földszinti részére, illetve a mászással megközelíthető emeleti erkélyek, teraszok nyílászáróira célszerű felrakni, mert lelassítja a betörő bejutását a lakásba, illetve ha erősebbek, vastagabbak (kb. 100 mikron vastagságtól), akkor meg is gátolják. Például egy 200–300 mikron vastag betörésvédelmi fólia már lehetetlenné teszi az üvegen keresztüli behatolást. Természetesen itt is ügyeljünk a védendő ablak/ajtó minőségére, beépítésére, mert csak megfelelően erős és jól beépített nyílászáróra érdemes biztonsági fóliát tenni.
Napjainkban olyan belátásgátló fólia még nem létezik, amelyen mi ugyan kilátunk, de a benntartózkodókat nem látni, és ezt mindenféle fényviszonyok között (éjjel-nappal) tudja! Ablakaink, üvegezett nyílászáróink esetében fontos, hogy a fényt áteresszék, és lehetőség szerint mi kilássunk rajtuk. A mattosító vagy ref lektív (tükröző) fóliák megjelenése arra biztosít lehetőséget, hogy a betekintést, belátást bizonyos mértékig megakadályozzuk.
A hővédelmi ablakfólia a felmelegedés ellen véd, az egész épületben egyenletes hőmérsékletet biztosítva azzal, hogy kiegyensúlyozza a hőpontokat. Ne felejtsük el, hogy a hővédelmi fólia nemcsak télen csökkenti a hőveszteséget, hanem a nyári nagy melegben a légkondicionálásban is igen hasznos, csökkentve a légkondicionálók elektromos áram felhasználását. A hővédelmi fóliák között vannak az egészségre káros UV-sugárzás ellen is védők, amelyek akár 99 százalékos UV szűrő réteggel rendelkeznek, így a fólia mögött tartózkodó személyeket és tárgyakat megvédik a nap káros UV-A, UV-B sugárzásaitól.
Végül: a fóliákat saját magunk is felrakhatjuk, de erősen javasolt, hogy inkább bízzuk szakemberre. Mindez annál is inkább javasolt, mivel csak az oklevéllel/engedéllyel rendelkező személy által felrakott fóliákra érvényes a garancia, illetve csak ezt fogadják el a biztosítótársaságok.

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop