Bérházi lakások átalakításának buktatói

Bérházi lakások átalakításának buktatói

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha régi társasházban (korábbi nevén bérházban) vásárolunk lakást, általában a felújításával kezdjük, ám egy 100-150 éves épület felújítása, átalakítása nem egyszerű. Abban biztosak lehetünk, hogy leendő lakótársaink nem örülnek a zajjal-porral járó munkálatoknak, ezért célszerű már a legelején jó viszonyt kialakítani velük, persze egy-két kezelhetetlen lakótárs mindig akad majd.

berhazilakasokatalakitasanak 720


Először is legyünk tisztában azzal, hogy műemléki épületben vettük-e a lakást vagy sem ( jó, ha már a vásárlás előtt egyértelműsítjük!), mert műemlék esetén a felújításhoz is engedély szükséges. Járjunk utána, pontosítsuk a műemlék-felügyelőséggel, hogy mit szabad, mit csak erősen korlátozottan és mit egyáltalán nem szabad tennünk. A felújítást megelőzően jelentsük be a munkálatokat a közös képviselőnek, plakáton hirdessük ki a ház faliújságján, megjelölve a kezdési és befejezési határidőket. Közös területeket nem használhatunk tárolásra, de ha megkérjük a közös képviselőt, engedélyezheti korlátozottan (ideiglenesen sitt és építőanyag tárolása zsákokban).

Szerkezeti átalakítás, válaszfalak, födémerősítés
Nagyon vigyázzunk, mert a 100-150 éves bérházak szerkezete nagyon sok meglepetést rejthet! Előfordul, hogy válaszfalnak tűnő szerkezeteket a pincei dongaboltozatról indították, felment a harmadik emeletig, ezért ha a másodikon elbontanánk a „válaszfalat”, nagy baj történhetne. Szerkezeti átalakításhoz mindig statikus terv szükséges, ám még őket is érhetik meglepetések, ha az épületet nem ismert módon átalakították a két háború között vagy éppen a háború után a háborús károk miatt. Ne feledjük, akkoriban nem állt rendelkezésre túl sok építőanyag, viszont voltak vasúti sínek, készültek acélgerendával váratlanul kombinált fafödémek, egyebek. Sokféle födémmel találkozni régi bérházakban, az azonban bizonyos, hogy a múlt század eleji eredeti vasbeton födémek a mai szabványokhoz képest erősen alulvasaltak (ha egyáltalán monolit vasbetonfödémek, és nem más szerkezetűek!). Ennek próbáljunk meg utánajárni, kérjünk statikai szakvéleményt, ma már műszerekkel meghatározható a födémek vasalása, a beton minősége. Nem tégla válaszfal készítése esetén nem feltétlenül kell födémünket megerősíteni (pl. gipszkarton, ytong), ám ha födémünk megerősítésre szorul, vasalt aljzatot tanácsos készíteni az áthelyezett válaszfal alá, amely megoldható akár fölülről is, azaz a lakásunkból. A födém megerősítése ugyan megemelheti a padlószintet, de mivel régi bérházról van szó, valószínű, hogy elfér a régi feltöltésben.

A tényleges válaszfalak átépítésénél is figyelemmel kell lennünk egy-két dologra. Porosz süvegfödém esetén az acélgerendákkal párhuzamosan elhelyezendő válaszfalak alá gerendát kell beépítenünk, vagy vasalt aljzatot kell készítenünk. Ne feledjük, hogy a régi bérházak belmagassága 3,3–4,5 méter, így a válaszfal terhe is nagyobb. Válaszfalak részleges bontásánál és annak utólagos kiegészítésénél szembetalálkozhatunk azzal a problémával, hogy a régi válaszfal téglaméretét már nem gyártják, nem is tudjuk beszerezni, ezért ha tudjuk, hogyan szeretnénk toldani a válaszfalat, próbáljunk félretenni megfelelő mennyiségű bontott téglát.
Megfelelő belmagasság esetén galériát is építhetünk könnyűszerkezetes elemekből, általában fából, ahol elfért az ágyunk, ez azonban elsősorban kis alapterületű lakásoknál célszerű.

berhazilakasokatalakitasanak 1
Nyílászárók felújítása, hangszigetelés
A szép nyílászárókat – nem véletlenül vettünk régi bérházban lakást – célszerű megtartani. Persze kicserélhetjük új, korszerű fa, műanyag vagy akár acél nyílászáróra is, de azok már nem lesznek olyan mívesek, régiesek, karcsúak, mint a régiek. Jó tudni, hogy a nyílászárók felújíthatóak, mind az ajtók, mind az ablakok. Az ablakokba rakhatunk hőszigetelő üveget, ehhez azonban valószínűleg egy új szárnyra lesz szükség. A rossz fa részek pótolhatók, és festés után jól záródó, újszerű nyílászárókat kapunk. Mindez igaz nemcsak a homlokzati nyílászárókra, hanem a belsőkre is. A hangszigetelést a nyílászárók korszerűsítésével az utca irányába szinte már meg is oldottuk, amennyiben ennél nagyobb hangszigetelést szeretnénk, úgy háromrétegű hőszigetelt üveget kell beépíteni.
Jó tudni, hogy a másik öt irányban sem nagyon komplikált megoldani a hangszigetelést. A két oldalsó szomszéd irányában hangszigetelő gipszkarton válaszfalat építhetünk, ennek már jól kitalált, többféle rendszere létezik, tehetünk a padlóba is lépéshangszigetelést az új aljzat alá (új rétegrend esetén kötelező is!), a mennyezetre pedig hangszigetelő álmennyezet rakható. Mielőtt elkezdenénk a hangszigetelést, érdemes jól átgondolni, hogy mit és hová szertnénk, mert e szerkezetek némelyike nem is kevés pénzbe kerül.

Hőszigetelés, fűtés
A legnehezebb kérdés lakásunk hőszigetelése. Egy régi bérházban, csak a saját lakásunk hőszigetelése megoldhatatlan, de ugyanúgy megoldhatatlan a teljes homlokzat hagyományos hőszigetelése is, mivel ez az összes homlokzati dísz bontásával, megsemmisülésével járna. Léteznek „hőszigetelő” festékek, de ezek még nem váltották be az ajánlásokban ígért végeredményt és igencsak drágák. Homlokzati hőszigetelésre akkor van lehetőségünk, ha a lakóközösség úgy dönt, és nincsenek homlokzati díszek (az esetleges kőburkolat a homlokzaton leszerelhető és visszaépíthető). Még a munka megkezdése előtt járjunk utána, hogy beszerezhető-e azonos kő a pótláshoz, mert bizonyosan szükség lesz rá. A homlokzati hőszigetelés készítésekor/tervezésekor ne feledkezzünk meg a padlás és a belső (udvari) homlokzat szigeteléséről sem.
A fűtési rendszer korszerűsítése során az új gázkazán beépítéséhez a kéményt ki kell bélelnünk, mert az előírások szerint tégla falazatú kéménybe gázkazán füstelvezetését bélelés nélkül bekötni tilos. Gondoljuk végig, hová szeretnénk padlófűtést, felületfűtést, hová radiátort, és ne feledkezzünk meg a konyhai gázbekötésről sem. Vizsgáltassuk át szakemberrel a lakás elektromos hálózatát is, még 1950-60-as évekbeli hálózattal is találkozni, esetleg a két háború között készült részekkel, így bizonyosan teljes csere szükséges.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}