Bérházi lakások átalakításának buktatói

Bérházi lakások átalakításának buktatói

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha régi társasházban (korábbi nevén bérházban) vásárolunk lakást, általában a felújításával kezdjük, ám egy 100-150 éves épület felújítása, átalakítása nem egyszerű. Abban biztosak lehetünk, hogy leendő lakótársaink nem örülnek a zajjal-porral járó munkálatoknak, ezért célszerű már a legelején jó viszonyt kialakítani velük, persze egy-két kezelhetetlen lakótárs mindig akad majd.

berhazilakasokatalakitasanak 720


Először is legyünk tisztában azzal, hogy műemléki épületben vettük-e a lakást vagy sem ( jó, ha már a vásárlás előtt egyértelműsítjük!), mert műemlék esetén a felújításhoz is engedély szükséges. Járjunk utána, pontosítsuk a műemlék-felügyelőséggel, hogy mit szabad, mit csak erősen korlátozottan és mit egyáltalán nem szabad tennünk. A felújítást megelőzően jelentsük be a munkálatokat a közös képviselőnek, plakáton hirdessük ki a ház faliújságján, megjelölve a kezdési és befejezési határidőket. Közös területeket nem használhatunk tárolásra, de ha megkérjük a közös képviselőt, engedélyezheti korlátozottan (ideiglenesen sitt és építőanyag tárolása zsákokban).

Szerkezeti átalakítás, válaszfalak, födémerősítés
Nagyon vigyázzunk, mert a 100-150 éves bérházak szerkezete nagyon sok meglepetést rejthet! Előfordul, hogy válaszfalnak tűnő szerkezeteket a pincei dongaboltozatról indították, felment a harmadik emeletig, ezért ha a másodikon elbontanánk a „válaszfalat”, nagy baj történhetne. Szerkezeti átalakításhoz mindig statikus terv szükséges, ám még őket is érhetik meglepetések, ha az épületet nem ismert módon átalakították a két háború között vagy éppen a háború után a háborús károk miatt. Ne feledjük, akkoriban nem állt rendelkezésre túl sok építőanyag, viszont voltak vasúti sínek, készültek acélgerendával váratlanul kombinált fafödémek, egyebek. Sokféle födémmel találkozni régi bérházakban, az azonban bizonyos, hogy a múlt század eleji eredeti vasbeton födémek a mai szabványokhoz képest erősen alulvasaltak (ha egyáltalán monolit vasbetonfödémek, és nem más szerkezetűek!). Ennek próbáljunk meg utánajárni, kérjünk statikai szakvéleményt, ma már műszerekkel meghatározható a födémek vasalása, a beton minősége. Nem tégla válaszfal készítése esetén nem feltétlenül kell födémünket megerősíteni (pl. gipszkarton, ytong), ám ha födémünk megerősítésre szorul, vasalt aljzatot tanácsos készíteni az áthelyezett válaszfal alá, amely megoldható akár fölülről is, azaz a lakásunkból. A födém megerősítése ugyan megemelheti a padlószintet, de mivel régi bérházról van szó, valószínű, hogy elfér a régi feltöltésben.

A tényleges válaszfalak átépítésénél is figyelemmel kell lennünk egy-két dologra. Porosz süvegfödém esetén az acélgerendákkal párhuzamosan elhelyezendő válaszfalak alá gerendát kell beépítenünk, vagy vasalt aljzatot kell készítenünk. Ne feledjük, hogy a régi bérházak belmagassága 3,3–4,5 méter, így a válaszfal terhe is nagyobb. Válaszfalak részleges bontásánál és annak utólagos kiegészítésénél szembetalálkozhatunk azzal a problémával, hogy a régi válaszfal téglaméretét már nem gyártják, nem is tudjuk beszerezni, ezért ha tudjuk, hogyan szeretnénk toldani a válaszfalat, próbáljunk félretenni megfelelő mennyiségű bontott téglát.
Megfelelő belmagasság esetén galériát is építhetünk könnyűszerkezetes elemekből, általában fából, ahol elfért az ágyunk, ez azonban elsősorban kis alapterületű lakásoknál célszerű.

berhazilakasokatalakitasanak 1
Nyílászárók felújítása, hangszigetelés
A szép nyílászárókat – nem véletlenül vettünk régi bérházban lakást – célszerű megtartani. Persze kicserélhetjük új, korszerű fa, műanyag vagy akár acél nyílászáróra is, de azok már nem lesznek olyan mívesek, régiesek, karcsúak, mint a régiek. Jó tudni, hogy a nyílászárók felújíthatóak, mind az ajtók, mind az ablakok. Az ablakokba rakhatunk hőszigetelő üveget, ehhez azonban valószínűleg egy új szárnyra lesz szükség. A rossz fa részek pótolhatók, és festés után jól záródó, újszerű nyílászárókat kapunk. Mindez igaz nemcsak a homlokzati nyílászárókra, hanem a belsőkre is. A hangszigetelést a nyílászárók korszerűsítésével az utca irányába szinte már meg is oldottuk, amennyiben ennél nagyobb hangszigetelést szeretnénk, úgy háromrétegű hőszigetelt üveget kell beépíteni.
Jó tudni, hogy a másik öt irányban sem nagyon komplikált megoldani a hangszigetelést. A két oldalsó szomszéd irányában hangszigetelő gipszkarton válaszfalat építhetünk, ennek már jól kitalált, többféle rendszere létezik, tehetünk a padlóba is lépéshangszigetelést az új aljzat alá (új rétegrend esetén kötelező is!), a mennyezetre pedig hangszigetelő álmennyezet rakható. Mielőtt elkezdenénk a hangszigetelést, érdemes jól átgondolni, hogy mit és hová szertnénk, mert e szerkezetek némelyike nem is kevés pénzbe kerül.

Hőszigetelés, fűtés
A legnehezebb kérdés lakásunk hőszigetelése. Egy régi bérházban, csak a saját lakásunk hőszigetelése megoldhatatlan, de ugyanúgy megoldhatatlan a teljes homlokzat hagyományos hőszigetelése is, mivel ez az összes homlokzati dísz bontásával, megsemmisülésével járna. Léteznek „hőszigetelő” festékek, de ezek még nem váltották be az ajánlásokban ígért végeredményt és igencsak drágák. Homlokzati hőszigetelésre akkor van lehetőségünk, ha a lakóközösség úgy dönt, és nincsenek homlokzati díszek (az esetleges kőburkolat a homlokzaton leszerelhető és visszaépíthető). Még a munka megkezdése előtt járjunk utána, hogy beszerezhető-e azonos kő a pótláshoz, mert bizonyosan szükség lesz rá. A homlokzati hőszigetelés készítésekor/tervezésekor ne feledkezzünk meg a padlás és a belső (udvari) homlokzat szigeteléséről sem.
A fűtési rendszer korszerűsítése során az új gázkazán beépítéséhez a kéményt ki kell bélelnünk, mert az előírások szerint tégla falazatú kéménybe gázkazán füstelvezetését bélelés nélkül bekötni tilos. Gondoljuk végig, hová szeretnénk padlófűtést, felületfűtést, hová radiátort, és ne feledkezzünk meg a konyhai gázbekötésről sem. Vizsgáltassuk át szakemberrel a lakás elektromos hálózatát is, még 1950-60-as évekbeli hálózattal is találkozni, esetleg a két háború között készült részekkel, így bizonyosan teljes csere szükséges.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.