Ahol igazi tűz lobog - fafűtéses tüzelőberendezések

Ahol igazi tűz lobog - fafűtéses tüzelőberendezések

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Reneszánszát éli a fafűtés, ezen belül is fontos helyet foglalnak el a hagyományos fűtőberendezések. Hideg téli estéken egy bögre forró tea és egy befűtött cserépkályha igazán barátságos, békés hangulatot teremt. Hiába a modern fűtési rendszerek, hiába az alacsony hőmérsékletű takarékos felületfűtések, a tűz látványa, a fa ropogása sokunk számára pótolhatatlan, hozzátartozik a zimankós téli esték meghitt hangulatához.

aholigazituzlobog 720


Kezdjük a konyhában!
A magyar szóval kombinált tűzhely napjainkban is mind gyakoribb a hagyományos stílust kedvelők nagyméretű konyháiban. Gyermekkori emlékeinkben feldereng a míves fafűtésű sparherd-en készült vasárnapi ebéd, a kellemes meleg, a finom illatok, amint beléptünk a konyhába egy vödör fával a csípős hidegből. És ha nem vasárnap volt, a tűzhely akkor is be volt gyújtva, mert az adta a fűtést a konyhában: alsó részén fatároló, felette a sütő és tűztér, az öntöttvas fedeleken pedig a leveses fazék. Azt be kell látnunk, hogy egy ilyen fűtőberendezéshez persze megfelelő hely is dukál, tőlünk nyugatabbra valahogy ez sosem ment ki a divatból, ott mindig volt piaca a robusztus berendezéseknek. A neten böngészve igazán sokféle tűzhelyet találunk a hagyományos kinézetűtől egészen az ultramodernig. Ami mindegyikben közös, hogy környezetbarátnak tekinthető, hisz a fatüzelés gyakorlatilag nulla emissziójú, figyelembe véve, hogy fa élete során annyi CO2-t nyel el, mint amennyi elégetése során keletkezik.

aholigazituzlobog 1
A nappalik dísze – cserépkályha
A cserépkályha régen is dísztárgy volt, de használata alapvetően megváltozott. Korábban a szoba egyetlen fűtőeszköze, ma viszont csak kiegészítő fűtésre, inkább csak hangulati elemnek tekintjük. Külső megjelenésében sokat változott, ám belső kialakítása a mai napig szinte kizárólag hagyományos anyagokból történik: agyag, használt tetőcserép, samott tégla, kályhacsempe. A tűztér a kályha alsó részén kap helyet, a füstjáratok behálózzák az egész kályhát, egy nagyobb kályhában akár 4-5 méternyi is lehet. Az ökölszabály szerint olyan hosszú lehet a füstjárat a kályhában, amennyi a hozzá tartozó kémény magassága, tehát a kémény magassága meghatározza a cserépkályha legnagyobb méretét, így ne álmodozzunk a tetőtérben szép nagy kályháról. Építése manapság is használt tetőcseréppel történik, mert azok már nagyon sok napsütés miatti felforrósodást és lehűlést kibírtak anélkül, hogy a nagy hőingadozás eltörte volna őket. Ezt a hőingadozást továbbra is bírniuk kell, hiszen minden felfűtés nagyon magas hőmérsékleteket eredményez.
Figyelembe kell azt is venni, hogy ezeknek a hagyományos fa, széntüzelésű berendezéseknek napjainkban a légellátása szokott kritikus lenni. A modern nyílászárókkal ugyanis úgy becsomagoljuk a házunkat, hogy azokon egy porszem sem tud bejutni, hát még az égéshez szükséges levegő! Pedig ha azt akarjuk, hogy a kéményen menjen ki a füst, és ne a szobában maradjon, akkor gondoskodni kell olyan légbevezetésről, amely alkalmas annyi levegő bevezetésére, amennyi a kéményen keresztül távozik. Őseink cserépkályhái a folyamatos használat miatt inkább a praktikumról szóltak, gazdag házakban a kályha ajtaja a folyosóra nézett, hogy a személyzet zavarás nélkül tudja megrakni, takarítani a fűtőberendezést. A mai cserépkályhák leginkább a látványt szolgálják, azaz helyesebben, szinte minden mai cserépkályhának fontos kelléke a tűz látványa. Az már csak ízlés kérdése, hogy mekkora üvegajtót rakunk rá, a méretek az egy csempe nagyságtól egészen a hat csempe méretig terjednek. Tapasztalatok szerint nem szabad túlzásba vinni az ajtó méretét, mert a nagy, viszonylag hideg üvegfelület könnyen bekormolódik, annak takarítása általában nem tartozik a lakók kedvenc elfoglaltságai közé. Ha azonban valaki szeret a tűzzel bíbelődni, nem rest a hidegben kisétálni a tüzelőért, akkor igazán jó választás egy cserépkályha megépítése. Mivel szinte kivétel nélkül csak kiegészítő fűtésre szolgálnak, ezért legtöbbet esténként és a hétvégén gyújták be, ilyenkor pedig nem különösebb fáradság foglalkozni a tűzrakással.

aholigazituzlobog 2
Látvány, dizájn, kitűnő hatásfok
Tény tehát, hogy a tűz látványa nagyon fontos az emberek jelentős részének, éppen ezért megalkották a modern kor hi-tech kályháit, kandallóit, amelyek a látványból is ötöst kapnak, és a kor követelményeit is dicséretesen elégítik ki. Időtálló formatervezésük otthonunk díszévé teszi őket, üvegablakain át élvezhetjük a tűz tökéletes látványát, hallhatjuk a tűz ropogását. Mindennek a kulcsa az automatizálás, szabályozhatóság és a jó hatásfok. A legjobb minőségű kályák, kandallók alapanyaga öntöttvas, ezért rendkívül tartósak, nagy a hőtároló képességük, ám árúk nem olcsó. Kitűnő szerkezeti felépítésüknek köszönhetően a kályhák képesek 8–12 órán át egyszeri begyújtással folyamatos fűtést biztosítani, a kandallók pedig az ún. nyújtott égésidővel akár 6-8 órán keresztül is üzemelhetnek. A magas hatékonyság kulcsa a CleanBurn, azaz utánégetés, amellyel akár 40 százalékos tüzelőanyag-megtakarítás is elérhető ugyanakkora teljesítményleadás mellett.
Választhatunk pellet tüzelésű vízteres kályhát is egy kisebb, modern lakásba is. A pellet faforgácsból, fűrészporból préselt tüzelőanyag, egy kis mozgó rostély annyit szállít be a tűztérbe, amennyire éppen a fűtési feladat ellátásához szükséges. Akár teljesen le is éghet a tűz, így kikapcsol, majd egy igen magas hőmérsékletű hőlégfúvóval a kis darabok könnyen begyújthatók. Üvegablakon keresztül itt is látjuk az égő fadarabkákat, a tűztérből kiáramló hő a berendezés vízterét átmelegítve képes fűteni a lakás radiátorait.

Mindent túlél a vegyes
Vidéken biztosan mindenki látott már vegyes tüzelésű kazánt, de nagyvárosokban sem ritka akár a gázkazán mellé beépítve, kerti fahulladék eltüzelésére, kiegészítő fűtésként. Lehetőség szerint ne a lakótérbe helyezzük, hanem mind az udvarról, mind a lakásból megközelíthető helyiségbe, mert bizony a fakazánokkal sokat kell foglalkozni. De ahol sok fa van vagy ha a takarékosság fontos szempont, esetleg a zöld hőenergiaellátás a lényeges, ott ma is van helye ezeknek a hasznos berendezéseknek. A fatüzelés ugyan munkás, sokszor piszokkal jár, de a forintok tekintetében körülbelül a felébe kerül, mint a gázfűtés, természetesen manapság inkább gázkazánok mellett második fűtőberendezésként alkalmazva.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}