Ahol igazi tűz lobog - fafűtéses tüzelőberendezések

Ahol igazi tűz lobog - fafűtéses tüzelőberendezések

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Reneszánszát éli a fafűtés, ezen belül is fontos helyet foglalnak el a hagyományos fűtőberendezések. Hideg téli estéken egy bögre forró tea és egy befűtött cserépkályha igazán barátságos, békés hangulatot teremt. Hiába a modern fűtési rendszerek, hiába az alacsony hőmérsékletű takarékos felületfűtések, a tűz látványa, a fa ropogása sokunk számára pótolhatatlan, hozzátartozik a zimankós téli esték meghitt hangulatához.

aholigazituzlobog 720


Kezdjük a konyhában!
A magyar szóval kombinált tűzhely napjainkban is mind gyakoribb a hagyományos stílust kedvelők nagyméretű konyháiban. Gyermekkori emlékeinkben feldereng a míves fafűtésű sparherd-en készült vasárnapi ebéd, a kellemes meleg, a finom illatok, amint beléptünk a konyhába egy vödör fával a csípős hidegből. És ha nem vasárnap volt, a tűzhely akkor is be volt gyújtva, mert az adta a fűtést a konyhában: alsó részén fatároló, felette a sütő és tűztér, az öntöttvas fedeleken pedig a leveses fazék. Azt be kell látnunk, hogy egy ilyen fűtőberendezéshez persze megfelelő hely is dukál, tőlünk nyugatabbra valahogy ez sosem ment ki a divatból, ott mindig volt piaca a robusztus berendezéseknek. A neten böngészve igazán sokféle tűzhelyet találunk a hagyományos kinézetűtől egészen az ultramodernig. Ami mindegyikben közös, hogy környezetbarátnak tekinthető, hisz a fatüzelés gyakorlatilag nulla emissziójú, figyelembe véve, hogy fa élete során annyi CO2-t nyel el, mint amennyi elégetése során keletkezik.

aholigazituzlobog 1
A nappalik dísze – cserépkályha
A cserépkályha régen is dísztárgy volt, de használata alapvetően megváltozott. Korábban a szoba egyetlen fűtőeszköze, ma viszont csak kiegészítő fűtésre, inkább csak hangulati elemnek tekintjük. Külső megjelenésében sokat változott, ám belső kialakítása a mai napig szinte kizárólag hagyományos anyagokból történik: agyag, használt tetőcserép, samott tégla, kályhacsempe. A tűztér a kályha alsó részén kap helyet, a füstjáratok behálózzák az egész kályhát, egy nagyobb kályhában akár 4-5 méternyi is lehet. Az ökölszabály szerint olyan hosszú lehet a füstjárat a kályhában, amennyi a hozzá tartozó kémény magassága, tehát a kémény magassága meghatározza a cserépkályha legnagyobb méretét, így ne álmodozzunk a tetőtérben szép nagy kályháról. Építése manapság is használt tetőcseréppel történik, mert azok már nagyon sok napsütés miatti felforrósodást és lehűlést kibírtak anélkül, hogy a nagy hőingadozás eltörte volna őket. Ezt a hőingadozást továbbra is bírniuk kell, hiszen minden felfűtés nagyon magas hőmérsékleteket eredményez.
Figyelembe kell azt is venni, hogy ezeknek a hagyományos fa, széntüzelésű berendezéseknek napjainkban a légellátása szokott kritikus lenni. A modern nyílászárókkal ugyanis úgy becsomagoljuk a házunkat, hogy azokon egy porszem sem tud bejutni, hát még az égéshez szükséges levegő! Pedig ha azt akarjuk, hogy a kéményen menjen ki a füst, és ne a szobában maradjon, akkor gondoskodni kell olyan légbevezetésről, amely alkalmas annyi levegő bevezetésére, amennyi a kéményen keresztül távozik. Őseink cserépkályhái a folyamatos használat miatt inkább a praktikumról szóltak, gazdag házakban a kályha ajtaja a folyosóra nézett, hogy a személyzet zavarás nélkül tudja megrakni, takarítani a fűtőberendezést. A mai cserépkályhák leginkább a látványt szolgálják, azaz helyesebben, szinte minden mai cserépkályhának fontos kelléke a tűz látványa. Az már csak ízlés kérdése, hogy mekkora üvegajtót rakunk rá, a méretek az egy csempe nagyságtól egészen a hat csempe méretig terjednek. Tapasztalatok szerint nem szabad túlzásba vinni az ajtó méretét, mert a nagy, viszonylag hideg üvegfelület könnyen bekormolódik, annak takarítása általában nem tartozik a lakók kedvenc elfoglaltságai közé. Ha azonban valaki szeret a tűzzel bíbelődni, nem rest a hidegben kisétálni a tüzelőért, akkor igazán jó választás egy cserépkályha megépítése. Mivel szinte kivétel nélkül csak kiegészítő fűtésre szolgálnak, ezért legtöbbet esténként és a hétvégén gyújták be, ilyenkor pedig nem különösebb fáradság foglalkozni a tűzrakással.

aholigazituzlobog 2
Látvány, dizájn, kitűnő hatásfok
Tény tehát, hogy a tűz látványa nagyon fontos az emberek jelentős részének, éppen ezért megalkották a modern kor hi-tech kályháit, kandallóit, amelyek a látványból is ötöst kapnak, és a kor követelményeit is dicséretesen elégítik ki. Időtálló formatervezésük otthonunk díszévé teszi őket, üvegablakain át élvezhetjük a tűz tökéletes látványát, hallhatjuk a tűz ropogását. Mindennek a kulcsa az automatizálás, szabályozhatóság és a jó hatásfok. A legjobb minőségű kályák, kandallók alapanyaga öntöttvas, ezért rendkívül tartósak, nagy a hőtároló képességük, ám árúk nem olcsó. Kitűnő szerkezeti felépítésüknek köszönhetően a kályhák képesek 8–12 órán át egyszeri begyújtással folyamatos fűtést biztosítani, a kandallók pedig az ún. nyújtott égésidővel akár 6-8 órán keresztül is üzemelhetnek. A magas hatékonyság kulcsa a CleanBurn, azaz utánégetés, amellyel akár 40 százalékos tüzelőanyag-megtakarítás is elérhető ugyanakkora teljesítményleadás mellett.
Választhatunk pellet tüzelésű vízteres kályhát is egy kisebb, modern lakásba is. A pellet faforgácsból, fűrészporból préselt tüzelőanyag, egy kis mozgó rostély annyit szállít be a tűztérbe, amennyire éppen a fűtési feladat ellátásához szükséges. Akár teljesen le is éghet a tűz, így kikapcsol, majd egy igen magas hőmérsékletű hőlégfúvóval a kis darabok könnyen begyújthatók. Üvegablakon keresztül itt is látjuk az égő fadarabkákat, a tűztérből kiáramló hő a berendezés vízterét átmelegítve képes fűteni a lakás radiátorait.

Mindent túlél a vegyes
Vidéken biztosan mindenki látott már vegyes tüzelésű kazánt, de nagyvárosokban sem ritka akár a gázkazán mellé beépítve, kerti fahulladék eltüzelésére, kiegészítő fűtésként. Lehetőség szerint ne a lakótérbe helyezzük, hanem mind az udvarról, mind a lakásból megközelíthető helyiségbe, mert bizony a fakazánokkal sokat kell foglalkozni. De ahol sok fa van vagy ha a takarékosság fontos szempont, esetleg a zöld hőenergiaellátás a lényeges, ott ma is van helye ezeknek a hasznos berendezéseknek. A fatüzelés ugyan munkás, sokszor piszokkal jár, de a forintok tekintetében körülbelül a felébe kerül, mint a gázfűtés, természetesen manapság inkább gázkazánok mellett második fűtőberendezésként alkalmazva.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}