Megoldások a fűtés korszerűsítésére

Megoldások a fűtés korszerűsítésére

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amennyiben aktuálissá válik otthonunk fűtési rendszerének megújítása, érdemes körültekintőem, minden szempontot mérlegelni, hogy milyen megoldás is lenne a legcélravezetőbb. Cserélni korszerű konvektorra, hatékony kondenzációs kazánnal cirkofűtést kialakítani, kis lakásba elektromos fűtési rendszert beépíteni, családi házban takarékos hőszivattyúval biztosítani az energiát?

megoldasokafuteskorszerusitesere 720


A múlt itt maradt kövületei: konvektoros fűtés
Megdöbbentő, hogy hazánkban a háztartások több mint harmadában még konvektorokkal fűtünk. Elterjedésének és fennmaradásának nyitja az egyszerű kiépítésében rejlik, nincs szükség kéményépítésre, rendszer kialakítására, és ha télen nem folyamatosan használjuk, akkor sem megy tönkre, nincs, ami szétfagyhatna benne. Az egykori telepítési előírások lehetőséget adtak a homlokzati égéstermék kivezetésre, még úgy is, ha a kivezetés fölött hálószoba ablaka volt, tulajdonképpen bármelyik ablak alá el lehetett helyezni a készüléket. A konvektorok elterjedésekor kevésbé volt szempont a gazdaságos működés, sokkal inkább az alacsony beruházási költség, egyszerű használat, és a biztonságról is más fogalmunk volt, mint a mai, sokszor többszörösen túlbiztosított világunkban. Az elmúlt évtizedekben a biztonság fokozása érdekében hozott előírások már csak különleges esetben engedik az oldalfali égéstermék-kivezetést, amennyiben lehetőség van rá, kéményen keresztül a tető fölé kell a mérgezőo anyagokat is tartalmazható égéstermékeket kivezetni. A telepítési szabályok megváltozása a konvektorok piacát rendkívül lecsökkentette, új építésnél szinte soha nem kerül szóba, de nagyobb lakások felújításánál is gyakran kidobják, mert négy-öt fűtendőo helyiség esetén a helyiségenként beépítendő magas árú készülék úgy megdobja az árat, hogy a korszerűbb, komfortosabb, gazdaságosabb cirkós fűtés kiépítési költsége sem magasabb.

Lehet jó is a konvektor?
A mai napig rendkívül nagy számban működő, nagyon öreg készülékállománnyal azonban valamit tenni kell. Ezt felismerve tavaly pályázatos formában próbáltak valamennyit javítani a helyzeten, lehetőség volt az Otthon Melege Program keretében akár 80 százalék vissza nem téritendő támogatást kapni konvektorcserére. A csereprogramra akkora volt az igény, hogy csak azoknak volt sikeres a pályázatuk , akik a megnyitásától számított kevesebb mint 24 órán belül adták be az összeállított anyagukat. A korszerű konvektorok igen is lehetnek jók, hiszen megfelelő ventillátoros zárt égéstérrel lehet jó hatásfokot elérni, sőt, kisebb lakások fűtésére használhatunk olyan vizes-konvektort is, amihez akár három-négy radiátort is kapcsolhatunk. Így szerencsés esetben megúszhatjuk a kéménybélelés nem ritkán horrorisztikusan magas költségét, és egy készülékkel fűthetjük az átlagosan 50 négyzetméternél nem nagyobb néhány fűtendő helyiségű kis lakásunkat. Ezeknek a korszerű készülékeknek a szabályozása már egész modern, felveszik a versenyt a kéményes cirkók szabályozhatóságával.

Elektromos fűtés, elektromos kazán
Ha már a belvárosi kis lakásoknál járunk, gyakran találkozni a háború utáni lakásleválasztások nyomán olyan szerencsétlen alaprajzokkal, hogy néhány lakásnak nem maradt kéménye, vagy a ház központi kazánját a lakóközösség döntése alapján nem újítják fel, ezért minden lakásnak egyedi fűtést kell kiépítenie. Ilyen esetben az első gondolat a cirkós fűtés, de az engedélyek több hónapos átfutása miatt nincs idő gáz bevezetésére vagy nincs kémény stb. Az ilyen helyzetek is mindinkább az elektromos fűtési megoldások felé terelik a tulajdonosokat, amelynek kis lakások esetén komoly létjogosultsága is van, hisz ha nem magas az egy lakásra jutó fűtési költség, akkor annak többszöröse is viselhető maradhat. Jól beilleszthető passzívházakba, illetve energiatakarékos szemlélettel épült házak kiegészítő fűtésére is, különösen, ha napelemek segítenek be az áramellátásba. Azt tudomásul kell venni, hogy a legtöbb elektromos fűtés háromszor olyan magas fűtésköltséget eredményez, mint a gáz, viszont jó szigetelés esetén az alacsonyabb fűtési költség háromszorosa még nem annyira magas összeg, hogy ne érné meg az olcsóbb beruházás miatt. Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy az elektromos kazán ott jó megoldás, ahol nagyon magas kéményt kellene kibélelni (belvárosi bérház földszinti üzlete), illetve ha napelemeket telepítettünk a tetőre, és valami olcsó megoldást szeretnénk a fel nem használt, de megtermelt elektromos áram fűtési célra történő fordítására.

Favorit a kondenzációs kazán
A gázkazánok között a kondenzációs kazán a favorit, mert korszerű és hatékony a technológiája, de az is igaz, hogy átütő sikerét a jogi szabályozás változása hozta meg. A gázkazánok fejlődése, a hatásfok javítása alapvetően a veszteségek csökkentésén alapul, a legnagyobb veszteség pedig a kéményen távozó égéstermék hőtartalmából adódott/adódik. A veszteségek csökkentése kondenzációhoz vezet, ugyanis a földgáz elegetése során nagy mennyiségű vízpára keletkezik, s ha az égéstermék hőmérsékletét csökkentjük, akkor ez a vízpára kicsapódik, és kondenzátumként folyik mindenhol, a kéményben és a készülékben egyaránt. Hagyományos kazánok ettől a kondenzvíztől rövid úton tönkremennek, így a gyártók hatásfok utáni „százalékvadászata” teljesen új égőt, tűzteret, kéményrendszert eredményezett. Ezeket a belülről teljesen más kialakítású kazánokat hívjuk kondenzációs kazánoknak, és az EU-rendelet alapján már csak ilyen készülékeket lehet üzembe helyezni. A legtöbb ilyen készülék akár 15-20 százalékkal is magasabb hatásfokú, azaz ennyivel kevesebb gázt fogyaszt, amikor azonban kazánunkat ilyenre cseréljük, fokozottan figyeljünk! E berendezések nem olyan igénytelenek, mint korábbi társaik, a hosszú távú, megbízható működés szempontjából a rendszeres karbantartás elengedhetetlen, mert ha kimarad, nagyon mélyen kell a zsebbe nyúlni.

Takarékos hőszivattyú és korlátjai
Az egyetlen igazán takarékos elektromos fűtésmegoldás a hőszivattyú: a berendezés működési elvéből adódik, hogy harmadakkora az elektromos fogyasztása, mint amekkora hőt tud leadni az épület fűtésére. Ám a hőszivattyúk használatának is vannak korlátai, mert a magas nyereség nagymértékben függ a hőfokkülönbségtől. Minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet és minél magasabb a fűtési rendszer hőmérsékletigénye, a készüléknek annál nehezebb dolga van, így a hatásfoka is nagymértékben csökkenhet. Tehát hőszivattyúk gazdaságos használatához a fűtési rendszert is megfelelően kell megválasztani: a cél az, hogy minél alacsonyabb hőmérsékletre kelljen csak felmelegíteni a fűtőközeget, ez pedig többnyire csak padlófűtéshez és más nagy felületű fűtési rendszerekhez illeszthető jól.

Néhány szót a fűtő klímákról
E készülékekre gyakorta hallani a levegő-levegő hőszivattyú kifejezést is, de azért alapvetően klímának hívjuk. Van egy kültéri és egy freonvezetékkel összekötött beltéri egysége. Korábban e készülékek alapvetően csak hűtési célt szolgáltak, ma azonban nem kapni olyan berendezést, amelyik ne tudna fűteni is. Sőt, elfogadható hatásfokkal képes a fűtési funkcióra szinte mindegyik berendezés –10 oC-os külső hőmérsékletig. Bár energiatakarékos, fűtésre csak olyan helyen ajánlott, ahol nem zavaró az állandón működő ventillátor (például nyaralókba, hiszen nem fagyveszélyes, gyorsan képes a helyiségeket felfűteni). Figyeljük oda a fűtésre is használt klímák rendszeres karbantartására, tisztítására, hiszen az évente alig 20-30 napon át működő, kizárólag hűtésre használt társaiknak is évenkénti tisztítás dukál.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}