Megoldások a fűtés korszerűsítésére

Megoldások a fűtés korszerűsítésére

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amennyiben aktuálissá válik otthonunk fűtési rendszerének megújítása, érdemes körültekintőem, minden szempontot mérlegelni, hogy milyen megoldás is lenne a legcélravezetőbb. Cserélni korszerű konvektorra, hatékony kondenzációs kazánnal cirkofűtést kialakítani, kis lakásba elektromos fűtési rendszert beépíteni, családi házban takarékos hőszivattyúval biztosítani az energiát?

megoldasokafuteskorszerusitesere 720


A múlt itt maradt kövületei: konvektoros fűtés
Megdöbbentő, hogy hazánkban a háztartások több mint harmadában még konvektorokkal fűtünk. Elterjedésének és fennmaradásának nyitja az egyszerű kiépítésében rejlik, nincs szükség kéményépítésre, rendszer kialakítására, és ha télen nem folyamatosan használjuk, akkor sem megy tönkre, nincs, ami szétfagyhatna benne. Az egykori telepítési előírások lehetőséget adtak a homlokzati égéstermék kivezetésre, még úgy is, ha a kivezetés fölött hálószoba ablaka volt, tulajdonképpen bármelyik ablak alá el lehetett helyezni a készüléket. A konvektorok elterjedésekor kevésbé volt szempont a gazdaságos működés, sokkal inkább az alacsony beruházási költség, egyszerű használat, és a biztonságról is más fogalmunk volt, mint a mai, sokszor többszörösen túlbiztosított világunkban. Az elmúlt évtizedekben a biztonság fokozása érdekében hozott előírások már csak különleges esetben engedik az oldalfali égéstermék-kivezetést, amennyiben lehetőség van rá, kéményen keresztül a tető fölé kell a mérgezőo anyagokat is tartalmazható égéstermékeket kivezetni. A telepítési szabályok megváltozása a konvektorok piacát rendkívül lecsökkentette, új építésnél szinte soha nem kerül szóba, de nagyobb lakások felújításánál is gyakran kidobják, mert négy-öt fűtendőo helyiség esetén a helyiségenként beépítendő magas árú készülék úgy megdobja az árat, hogy a korszerűbb, komfortosabb, gazdaságosabb cirkós fűtés kiépítési költsége sem magasabb.

Lehet jó is a konvektor?
A mai napig rendkívül nagy számban működő, nagyon öreg készülékállománnyal azonban valamit tenni kell. Ezt felismerve tavaly pályázatos formában próbáltak valamennyit javítani a helyzeten, lehetőség volt az Otthon Melege Program keretében akár 80 százalék vissza nem téritendő támogatást kapni konvektorcserére. A csereprogramra akkora volt az igény, hogy csak azoknak volt sikeres a pályázatuk , akik a megnyitásától számított kevesebb mint 24 órán belül adták be az összeállított anyagukat. A korszerű konvektorok igen is lehetnek jók, hiszen megfelelő ventillátoros zárt égéstérrel lehet jó hatásfokot elérni, sőt, kisebb lakások fűtésére használhatunk olyan vizes-konvektort is, amihez akár három-négy radiátort is kapcsolhatunk. Így szerencsés esetben megúszhatjuk a kéménybélelés nem ritkán horrorisztikusan magas költségét, és egy készülékkel fűthetjük az átlagosan 50 négyzetméternél nem nagyobb néhány fűtendő helyiségű kis lakásunkat. Ezeknek a korszerű készülékeknek a szabályozása már egész modern, felveszik a versenyt a kéményes cirkók szabályozhatóságával.

Elektromos fűtés, elektromos kazán
Ha már a belvárosi kis lakásoknál járunk, gyakran találkozni a háború utáni lakásleválasztások nyomán olyan szerencsétlen alaprajzokkal, hogy néhány lakásnak nem maradt kéménye, vagy a ház központi kazánját a lakóközösség döntése alapján nem újítják fel, ezért minden lakásnak egyedi fűtést kell kiépítenie. Ilyen esetben az első gondolat a cirkós fűtés, de az engedélyek több hónapos átfutása miatt nincs idő gáz bevezetésére vagy nincs kémény stb. Az ilyen helyzetek is mindinkább az elektromos fűtési megoldások felé terelik a tulajdonosokat, amelynek kis lakások esetén komoly létjogosultsága is van, hisz ha nem magas az egy lakásra jutó fűtési költség, akkor annak többszöröse is viselhető maradhat. Jól beilleszthető passzívházakba, illetve energiatakarékos szemlélettel épült házak kiegészítő fűtésére is, különösen, ha napelemek segítenek be az áramellátásba. Azt tudomásul kell venni, hogy a legtöbb elektromos fűtés háromszor olyan magas fűtésköltséget eredményez, mint a gáz, viszont jó szigetelés esetén az alacsonyabb fűtési költség háromszorosa még nem annyira magas összeg, hogy ne érné meg az olcsóbb beruházás miatt. Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy az elektromos kazán ott jó megoldás, ahol nagyon magas kéményt kellene kibélelni (belvárosi bérház földszinti üzlete), illetve ha napelemeket telepítettünk a tetőre, és valami olcsó megoldást szeretnénk a fel nem használt, de megtermelt elektromos áram fűtési célra történő fordítására.

Favorit a kondenzációs kazán
A gázkazánok között a kondenzációs kazán a favorit, mert korszerű és hatékony a technológiája, de az is igaz, hogy átütő sikerét a jogi szabályozás változása hozta meg. A gázkazánok fejlődése, a hatásfok javítása alapvetően a veszteségek csökkentésén alapul, a legnagyobb veszteség pedig a kéményen távozó égéstermék hőtartalmából adódott/adódik. A veszteségek csökkentése kondenzációhoz vezet, ugyanis a földgáz elegetése során nagy mennyiségű vízpára keletkezik, s ha az égéstermék hőmérsékletét csökkentjük, akkor ez a vízpára kicsapódik, és kondenzátumként folyik mindenhol, a kéményben és a készülékben egyaránt. Hagyományos kazánok ettől a kondenzvíztől rövid úton tönkremennek, így a gyártók hatásfok utáni „százalékvadászata” teljesen új égőt, tűzteret, kéményrendszert eredményezett. Ezeket a belülről teljesen más kialakítású kazánokat hívjuk kondenzációs kazánoknak, és az EU-rendelet alapján már csak ilyen készülékeket lehet üzembe helyezni. A legtöbb ilyen készülék akár 15-20 százalékkal is magasabb hatásfokú, azaz ennyivel kevesebb gázt fogyaszt, amikor azonban kazánunkat ilyenre cseréljük, fokozottan figyeljünk! E berendezések nem olyan igénytelenek, mint korábbi társaik, a hosszú távú, megbízható működés szempontjából a rendszeres karbantartás elengedhetetlen, mert ha kimarad, nagyon mélyen kell a zsebbe nyúlni.

Takarékos hőszivattyú és korlátjai
Az egyetlen igazán takarékos elektromos fűtésmegoldás a hőszivattyú: a berendezés működési elvéből adódik, hogy harmadakkora az elektromos fogyasztása, mint amekkora hőt tud leadni az épület fűtésére. Ám a hőszivattyúk használatának is vannak korlátai, mert a magas nyereség nagymértékben függ a hőfokkülönbségtől. Minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet és minél magasabb a fűtési rendszer hőmérsékletigénye, a készüléknek annál nehezebb dolga van, így a hatásfoka is nagymértékben csökkenhet. Tehát hőszivattyúk gazdaságos használatához a fűtési rendszert is megfelelően kell megválasztani: a cél az, hogy minél alacsonyabb hőmérsékletre kelljen csak felmelegíteni a fűtőközeget, ez pedig többnyire csak padlófűtéshez és más nagy felületű fűtési rendszerekhez illeszthető jól.

Néhány szót a fűtő klímákról
E készülékekre gyakorta hallani a levegő-levegő hőszivattyú kifejezést is, de azért alapvetően klímának hívjuk. Van egy kültéri és egy freonvezetékkel összekötött beltéri egysége. Korábban e készülékek alapvetően csak hűtési célt szolgáltak, ma azonban nem kapni olyan berendezést, amelyik ne tudna fűteni is. Sőt, elfogadható hatásfokkal képes a fűtési funkcióra szinte mindegyik berendezés –10 oC-os külső hőmérsékletig. Bár energiatakarékos, fűtésre csak olyan helyen ajánlott, ahol nem zavaró az állandón működő ventillátor (például nyaralókba, hiszen nem fagyveszélyes, gyorsan képes a helyiségeket felfűteni). Figyeljük oda a fűtésre is használt klímák rendszeres karbantartására, tisztítására, hiszen az évente alig 20-30 napon át működő, kizárólag hűtésre használt társaiknak is évenkénti tisztítás dukál.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}