Penész és kellemetlen szagok nélkül

Penész és kellemetlen szagok nélkül

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Jó ideje tart a tél, és a hosszú hideg sokszor kellemetlen szagokat, de ami még rosszabb, lakásunkat elcsúnyító fekete penészt is hoz magával. Nem volt ez mindig így, a nyílászárók cseréje előtt híre hamva sem volt a penésznek. Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy bizony a ház „becsomagolása” hozott jó néhány kellemetlen meglepetést is.

peneszeskellemetlenszagoknelkul 720


Amikor családi házunkat megvettük, kívülről le volt szigetelve, szépen színezve, az ablakok cseréjét azonban az előző tulajdonos már nem végezte el. Nekünk is fontosabb volt az új bútor, mint az ablakcsere, de két éve, a meleg nyári napokban rászántuk magunkat: a szakik profi munkát végeztek, nem sérült a hőszigetelés, a belső oldalon egy kevés festékjavítással el is tudtuk tüntetni a mesterek keze nyomát. A tél beálltával azonban a nyomok kezdtek visszaszivárogni, az eldugott sarkokban megjelent a nedvesedés, s most már menetrendszerűen februárban a penész is.

A küzdelem első lépései
Hasonlóan másokhoz, első reakciónk az volt, hogy a nedves foltok első jelentkezésekor befújkáltuk a kényes sarkokat penészgátló folyadékkal. A kezelés hatásosnak bizonyult az első hideg téli hónapban, a fertőtlenítőszer hatására elszíneződés nem jelentkezett, de tudnivaló, hogy e szerek csak átmeneti segítséget nyújtanak. Vásároltunk néhány páratartalommérőt, amelyeket kifüggesztve a szobákban, azt tapasztaltuk, hogy a nyílászáró cseréje után a páratartalom eléri a 75–80 százalékot is. Ez nagyon magas, gyakorlatilag ki lehet mondani, hogy 70 százalék felett csak idő kérdése, hogy a lakásban mikor jelenik meg a penész.

Mi az oka a penészesedésnek?
A légmentesen záró ablakok a lakás korábbi természetes szellőzését gyakorlatilag megszüntetik, így a páratartalom hirtelen magas értékre szökik, mert hiszen szinte minden tevékenységünkkel nedvességet viszünk a levegőbe. A mosás, szárítás, főzés, fürdés, takarítás során sok-sok vízpára kerül a levegőbe, s mi magunk is nagyon sok párát bocsátunk ki légzésünkkel. Alvás közben egy négytagú család képes akár másfél liternyi folyadékot elpárologtatni, azaz a lakás levegőjébe juttatni. Ez a sok pára korábban az ablakok résein be- illetve kiáramló levegővel együtt távozott, különösebb gondot nem okozott. A jó légzárású modern ablakok kisebb filtrációja (légcsere) miatt kevesebbet kell fűteni (ezért az egész felújítás!), a kevesebb fűtés pedig a falak alacsonyabb belső felületi hőmérsékletét hozza magával. Tehát a páratartalmat emeljük, az épületünk külső falánál levő falsarkok hőmérsékletét pedig csökkentjük. Azt hiszem, nem kell magyarázgatni, hogy ez a párakicsapódás meleg-, akarom mondani „hidegágya”.

peneszeskellemetlenszagoknelkul 2 Mit tehetünk?
Próbáljuk meg visszafordítani a folyamatot, azaz csökkentsük a páratartalmat, és növeljük a kritikus helyeken a fal belső hőmérsékletét. Nagy segítséget nyújt egy páratartalommérő vagy olyan műszer, amely a páratartalomból kiszámítja a harmatponti hőmérsékletet. A harmatpont azt a hőmérsékletet jelenti, ahol a levegő „vízoldó képessége” eléri a maximumot, azaz ennél a hőmérsékletnél szükségszerűen megjelenik a kicsapódott pára. Ha a harmatpont alá csökken a szoba leghidegebb falának hőmérséklete, ott már csak idő kérdése a penész megjelenése. A páratartalom csökkentésének eszköze a rendszeres és tudatos szellőztetés, ami több szempontból is fontos. A jól záró nyílászárók nemcsak a párát tartják bent, de az élő szervezetek által kilélegzett CO2-t is visszatartják. Egy kisebb hálószobában értéke reggelre már elérheti az egészségügyi határértéket is, ami fejfájáshoz, rossz közérzethez vezethet. A rendszeresen szellőztetésen túl próbáljuk a páratartalmat kordában tartani! Törekedjünk arra, hogy a relatív páratartalom ne emelkedjen 60 százalék fölé, és erre sok lehetőség is van. Minden, ami a páratartalmat csökkenti, hasznos a penész elleni küzdelemben: szóba jöhetnek a tablettás páracsapdák, vagy ha van klímánk, annak közismert a szárító funkciója, ezeket használva csökkenthetjük a levegő nedvességtartalmát. A kicsapódás másik feltétele a hideg falfelület. Azokat a helyiségeket, ahol megjelenik a fekete folt, mindig tartsunk melegebben, s ha lehet, a fűtési rendszert úgy alakítsuk ki, hogy ezeket a hideg sarkokat a radiátor vagy akár egy ott elvezetett fűtéscső melegítse. A fölfelé áramló meleg levegő szárítja, és egyben növeli a fal hőmérsékletét, emellett a bútorozás megváltoztatása is sokat segíthet egy-egy ilyen gócpont felszámolásában. Ha épületünk hőszigetelése 10-15 évvel ezelőtt készült, joggal gondolhatjuk, hogy korszerű ablakok mellett nem lesz elegendő vastagságú a meglévő hőszigetelés, a belső falak hőmérséklete pedig túl alacsony lesz a nedvesség megjelenésének elkerüléséhez.

Az igazi jó megoldás
A jó nyílászárókhoz szükséges a jó külső falszigetelés is, így emeljük a falszerkezet belső hőmérsékletét, megszüntetve a hideg falsarkokat, a páratartalom szinten tartására pedig a szabályozott szellőztető rendszer ad megoldást. Kisebb és közepes méretű társasházi lakásokban az ablakokba épített páraérzékelős légbevezető és a központi (általában fürdőszobában, konyhában elhelyezett) elszívó berendezések együttes használata jó megoldás, mert így e helyiségekbe annyi friss levegő jut be, amennyi a páratartalom szinten tartásához szükséges, a központi elszívás pedig gondoskodik a pára közvetlen elvezetéséről. Ha ez a megoldás építhető ki, válasszunk olyan elszívó ventilátort, amelynek van egy csökkentett fordulatú állandó működése, valamint egy villanykapcsolóról vezérelt magas légszállítása. Az alacsony fordulat szinte teljesen hangmentes, és elegendő arra, hogy biztosítsa az ablakokba beépített légbevezetők folyamatos működőképességét. Családi házak szellőztetésére a hővisszanyerős szellőztető berendezések alkalmasak. Ezek a rendszerek egy központi ventilátoregységből és egy hővisszanyerőből állnak, a helyiségekbe pedig csővezetékeken át juttatják a szükséges mennyiségű friss levegőt, amelyet a központi helyen elszívott levegő hőtartalmával előmelegít az ügyes szerkezet. Így a szellőztetéshez használt levegő felmelegítésének energiaszükséglete 80 százalékkal is csökkenthető. Az így kialakított rendszerek szabályzása CO2 érzékeléssel és páratartalom-érzékeléssel is kiegészíthető. Gyakorlatilag egy központi hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítésével mindig friss levegőjű lehet a lakás, és a szellőztetést akár örökre elfelejthetjük. Fontos azonban, hogy egy ilyen rendszer megtervezését mindig szakemberrel végeztessük el, majd a tervek alapján elvégzett kivitelezést követően az üzembe helyezéshez és beszabályozáshoz is kérjünk mérnöki segítséget.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}