Penész és kellemetlen szagok nélkül

Penész és kellemetlen szagok nélkül

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Jó ideje tart a tél, és a hosszú hideg sokszor kellemetlen szagokat, de ami még rosszabb, lakásunkat elcsúnyító fekete penészt is hoz magával. Nem volt ez mindig így, a nyílászárók cseréje előtt híre hamva sem volt a penésznek. Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy bizony a ház „becsomagolása” hozott jó néhány kellemetlen meglepetést is.

peneszeskellemetlenszagoknelkul 720


Amikor családi házunkat megvettük, kívülről le volt szigetelve, szépen színezve, az ablakok cseréjét azonban az előző tulajdonos már nem végezte el. Nekünk is fontosabb volt az új bútor, mint az ablakcsere, de két éve, a meleg nyári napokban rászántuk magunkat: a szakik profi munkát végeztek, nem sérült a hőszigetelés, a belső oldalon egy kevés festékjavítással el is tudtuk tüntetni a mesterek keze nyomát. A tél beálltával azonban a nyomok kezdtek visszaszivárogni, az eldugott sarkokban megjelent a nedvesedés, s most már menetrendszerűen februárban a penész is.

A küzdelem első lépései
Hasonlóan másokhoz, első reakciónk az volt, hogy a nedves foltok első jelentkezésekor befújkáltuk a kényes sarkokat penészgátló folyadékkal. A kezelés hatásosnak bizonyult az első hideg téli hónapban, a fertőtlenítőszer hatására elszíneződés nem jelentkezett, de tudnivaló, hogy e szerek csak átmeneti segítséget nyújtanak. Vásároltunk néhány páratartalommérőt, amelyeket kifüggesztve a szobákban, azt tapasztaltuk, hogy a nyílászáró cseréje után a páratartalom eléri a 75–80 százalékot is. Ez nagyon magas, gyakorlatilag ki lehet mondani, hogy 70 százalék felett csak idő kérdése, hogy a lakásban mikor jelenik meg a penész.

Mi az oka a penészesedésnek?
A légmentesen záró ablakok a lakás korábbi természetes szellőzését gyakorlatilag megszüntetik, így a páratartalom hirtelen magas értékre szökik, mert hiszen szinte minden tevékenységünkkel nedvességet viszünk a levegőbe. A mosás, szárítás, főzés, fürdés, takarítás során sok-sok vízpára kerül a levegőbe, s mi magunk is nagyon sok párát bocsátunk ki légzésünkkel. Alvás közben egy négytagú család képes akár másfél liternyi folyadékot elpárologtatni, azaz a lakás levegőjébe juttatni. Ez a sok pára korábban az ablakok résein be- illetve kiáramló levegővel együtt távozott, különösebb gondot nem okozott. A jó légzárású modern ablakok kisebb filtrációja (légcsere) miatt kevesebbet kell fűteni (ezért az egész felújítás!), a kevesebb fűtés pedig a falak alacsonyabb belső felületi hőmérsékletét hozza magával. Tehát a páratartalmat emeljük, az épületünk külső falánál levő falsarkok hőmérsékletét pedig csökkentjük. Azt hiszem, nem kell magyarázgatni, hogy ez a párakicsapódás meleg-, akarom mondani „hidegágya”.

peneszeskellemetlenszagoknelkul 2 Mit tehetünk?
Próbáljuk meg visszafordítani a folyamatot, azaz csökkentsük a páratartalmat, és növeljük a kritikus helyeken a fal belső hőmérsékletét. Nagy segítséget nyújt egy páratartalommérő vagy olyan műszer, amely a páratartalomból kiszámítja a harmatponti hőmérsékletet. A harmatpont azt a hőmérsékletet jelenti, ahol a levegő „vízoldó képessége” eléri a maximumot, azaz ennél a hőmérsékletnél szükségszerűen megjelenik a kicsapódott pára. Ha a harmatpont alá csökken a szoba leghidegebb falának hőmérséklete, ott már csak idő kérdése a penész megjelenése. A páratartalom csökkentésének eszköze a rendszeres és tudatos szellőztetés, ami több szempontból is fontos. A jól záró nyílászárók nemcsak a párát tartják bent, de az élő szervezetek által kilélegzett CO2-t is visszatartják. Egy kisebb hálószobában értéke reggelre már elérheti az egészségügyi határértéket is, ami fejfájáshoz, rossz közérzethez vezethet. A rendszeresen szellőztetésen túl próbáljuk a páratartalmat kordában tartani! Törekedjünk arra, hogy a relatív páratartalom ne emelkedjen 60 százalék fölé, és erre sok lehetőség is van. Minden, ami a páratartalmat csökkenti, hasznos a penész elleni küzdelemben: szóba jöhetnek a tablettás páracsapdák, vagy ha van klímánk, annak közismert a szárító funkciója, ezeket használva csökkenthetjük a levegő nedvességtartalmát. A kicsapódás másik feltétele a hideg falfelület. Azokat a helyiségeket, ahol megjelenik a fekete folt, mindig tartsunk melegebben, s ha lehet, a fűtési rendszert úgy alakítsuk ki, hogy ezeket a hideg sarkokat a radiátor vagy akár egy ott elvezetett fűtéscső melegítse. A fölfelé áramló meleg levegő szárítja, és egyben növeli a fal hőmérsékletét, emellett a bútorozás megváltoztatása is sokat segíthet egy-egy ilyen gócpont felszámolásában. Ha épületünk hőszigetelése 10-15 évvel ezelőtt készült, joggal gondolhatjuk, hogy korszerű ablakok mellett nem lesz elegendő vastagságú a meglévő hőszigetelés, a belső falak hőmérséklete pedig túl alacsony lesz a nedvesség megjelenésének elkerüléséhez.

Az igazi jó megoldás
A jó nyílászárókhoz szükséges a jó külső falszigetelés is, így emeljük a falszerkezet belső hőmérsékletét, megszüntetve a hideg falsarkokat, a páratartalom szinten tartására pedig a szabályozott szellőztető rendszer ad megoldást. Kisebb és közepes méretű társasházi lakásokban az ablakokba épített páraérzékelős légbevezető és a központi (általában fürdőszobában, konyhában elhelyezett) elszívó berendezések együttes használata jó megoldás, mert így e helyiségekbe annyi friss levegő jut be, amennyi a páratartalom szinten tartásához szükséges, a központi elszívás pedig gondoskodik a pára közvetlen elvezetéséről. Ha ez a megoldás építhető ki, válasszunk olyan elszívó ventilátort, amelynek van egy csökkentett fordulatú állandó működése, valamint egy villanykapcsolóról vezérelt magas légszállítása. Az alacsony fordulat szinte teljesen hangmentes, és elegendő arra, hogy biztosítsa az ablakokba beépített légbevezetők folyamatos működőképességét. Családi házak szellőztetésére a hővisszanyerős szellőztető berendezések alkalmasak. Ezek a rendszerek egy központi ventilátoregységből és egy hővisszanyerőből állnak, a helyiségekbe pedig csővezetékeken át juttatják a szükséges mennyiségű friss levegőt, amelyet a központi helyen elszívott levegő hőtartalmával előmelegít az ügyes szerkezet. Így a szellőztetéshez használt levegő felmelegítésének energiaszükséglete 80 százalékkal is csökkenthető. Az így kialakított rendszerek szabályzása CO2 érzékeléssel és páratartalom-érzékeléssel is kiegészíthető. Gyakorlatilag egy központi hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítésével mindig friss levegőjű lehet a lakás, és a szellőztetést akár örökre elfelejthetjük. Fontos azonban, hogy egy ilyen rendszer megtervezését mindig szakemberrel végeztessük el, majd a tervek alapján elvégzett kivitelezést követően az üzembe helyezéshez és beszabályozáshoz is kérjünk mérnöki segítséget.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}