Penész és kellemetlen szagok nélkül

Penész és kellemetlen szagok nélkül

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Jó ideje tart a tél, és a hosszú hideg sokszor kellemetlen szagokat, de ami még rosszabb, lakásunkat elcsúnyító fekete penészt is hoz magával. Nem volt ez mindig így, a nyílászárók cseréje előtt híre hamva sem volt a penésznek. Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy bizony a ház „becsomagolása” hozott jó néhány kellemetlen meglepetést is.

peneszeskellemetlenszagoknelkul 720


Amikor családi házunkat megvettük, kívülről le volt szigetelve, szépen színezve, az ablakok cseréjét azonban az előző tulajdonos már nem végezte el. Nekünk is fontosabb volt az új bútor, mint az ablakcsere, de két éve, a meleg nyári napokban rászántuk magunkat: a szakik profi munkát végeztek, nem sérült a hőszigetelés, a belső oldalon egy kevés festékjavítással el is tudtuk tüntetni a mesterek keze nyomát. A tél beálltával azonban a nyomok kezdtek visszaszivárogni, az eldugott sarkokban megjelent a nedvesedés, s most már menetrendszerűen februárban a penész is.

A küzdelem első lépései
Hasonlóan másokhoz, első reakciónk az volt, hogy a nedves foltok első jelentkezésekor befújkáltuk a kényes sarkokat penészgátló folyadékkal. A kezelés hatásosnak bizonyult az első hideg téli hónapban, a fertőtlenítőszer hatására elszíneződés nem jelentkezett, de tudnivaló, hogy e szerek csak átmeneti segítséget nyújtanak. Vásároltunk néhány páratartalommérőt, amelyeket kifüggesztve a szobákban, azt tapasztaltuk, hogy a nyílászáró cseréje után a páratartalom eléri a 75–80 százalékot is. Ez nagyon magas, gyakorlatilag ki lehet mondani, hogy 70 százalék felett csak idő kérdése, hogy a lakásban mikor jelenik meg a penész.

Mi az oka a penészesedésnek?
A légmentesen záró ablakok a lakás korábbi természetes szellőzését gyakorlatilag megszüntetik, így a páratartalom hirtelen magas értékre szökik, mert hiszen szinte minden tevékenységünkkel nedvességet viszünk a levegőbe. A mosás, szárítás, főzés, fürdés, takarítás során sok-sok vízpára kerül a levegőbe, s mi magunk is nagyon sok párát bocsátunk ki légzésünkkel. Alvás közben egy négytagú család képes akár másfél liternyi folyadékot elpárologtatni, azaz a lakás levegőjébe juttatni. Ez a sok pára korábban az ablakok résein be- illetve kiáramló levegővel együtt távozott, különösebb gondot nem okozott. A jó légzárású modern ablakok kisebb filtrációja (légcsere) miatt kevesebbet kell fűteni (ezért az egész felújítás!), a kevesebb fűtés pedig a falak alacsonyabb belső felületi hőmérsékletét hozza magával. Tehát a páratartalmat emeljük, az épületünk külső falánál levő falsarkok hőmérsékletét pedig csökkentjük. Azt hiszem, nem kell magyarázgatni, hogy ez a párakicsapódás meleg-, akarom mondani „hidegágya”.

peneszeskellemetlenszagoknelkul 2 Mit tehetünk?
Próbáljuk meg visszafordítani a folyamatot, azaz csökkentsük a páratartalmat, és növeljük a kritikus helyeken a fal belső hőmérsékletét. Nagy segítséget nyújt egy páratartalommérő vagy olyan műszer, amely a páratartalomból kiszámítja a harmatponti hőmérsékletet. A harmatpont azt a hőmérsékletet jelenti, ahol a levegő „vízoldó képessége” eléri a maximumot, azaz ennél a hőmérsékletnél szükségszerűen megjelenik a kicsapódott pára. Ha a harmatpont alá csökken a szoba leghidegebb falának hőmérséklete, ott már csak idő kérdése a penész megjelenése. A páratartalom csökkentésének eszköze a rendszeres és tudatos szellőztetés, ami több szempontból is fontos. A jól záró nyílászárók nemcsak a párát tartják bent, de az élő szervezetek által kilélegzett CO2-t is visszatartják. Egy kisebb hálószobában értéke reggelre már elérheti az egészségügyi határértéket is, ami fejfájáshoz, rossz közérzethez vezethet. A rendszeresen szellőztetésen túl próbáljuk a páratartalmat kordában tartani! Törekedjünk arra, hogy a relatív páratartalom ne emelkedjen 60 százalék fölé, és erre sok lehetőség is van. Minden, ami a páratartalmat csökkenti, hasznos a penész elleni küzdelemben: szóba jöhetnek a tablettás páracsapdák, vagy ha van klímánk, annak közismert a szárító funkciója, ezeket használva csökkenthetjük a levegő nedvességtartalmát. A kicsapódás másik feltétele a hideg falfelület. Azokat a helyiségeket, ahol megjelenik a fekete folt, mindig tartsunk melegebben, s ha lehet, a fűtési rendszert úgy alakítsuk ki, hogy ezeket a hideg sarkokat a radiátor vagy akár egy ott elvezetett fűtéscső melegítse. A fölfelé áramló meleg levegő szárítja, és egyben növeli a fal hőmérsékletét, emellett a bútorozás megváltoztatása is sokat segíthet egy-egy ilyen gócpont felszámolásában. Ha épületünk hőszigetelése 10-15 évvel ezelőtt készült, joggal gondolhatjuk, hogy korszerű ablakok mellett nem lesz elegendő vastagságú a meglévő hőszigetelés, a belső falak hőmérséklete pedig túl alacsony lesz a nedvesség megjelenésének elkerüléséhez.

Az igazi jó megoldás
A jó nyílászárókhoz szükséges a jó külső falszigetelés is, így emeljük a falszerkezet belső hőmérsékletét, megszüntetve a hideg falsarkokat, a páratartalom szinten tartására pedig a szabályozott szellőztető rendszer ad megoldást. Kisebb és közepes méretű társasházi lakásokban az ablakokba épített páraérzékelős légbevezető és a központi (általában fürdőszobában, konyhában elhelyezett) elszívó berendezések együttes használata jó megoldás, mert így e helyiségekbe annyi friss levegő jut be, amennyi a páratartalom szinten tartásához szükséges, a központi elszívás pedig gondoskodik a pára közvetlen elvezetéséről. Ha ez a megoldás építhető ki, válasszunk olyan elszívó ventilátort, amelynek van egy csökkentett fordulatú állandó működése, valamint egy villanykapcsolóról vezérelt magas légszállítása. Az alacsony fordulat szinte teljesen hangmentes, és elegendő arra, hogy biztosítsa az ablakokba beépített légbevezetők folyamatos működőképességét. Családi házak szellőztetésére a hővisszanyerős szellőztető berendezések alkalmasak. Ezek a rendszerek egy központi ventilátoregységből és egy hővisszanyerőből állnak, a helyiségekbe pedig csővezetékeken át juttatják a szükséges mennyiségű friss levegőt, amelyet a központi helyen elszívott levegő hőtartalmával előmelegít az ügyes szerkezet. Így a szellőztetéshez használt levegő felmelegítésének energiaszükséglete 80 százalékkal is csökkenthető. Az így kialakított rendszerek szabályzása CO2 érzékeléssel és páratartalom-érzékeléssel is kiegészíthető. Gyakorlatilag egy központi hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítésével mindig friss levegőjű lehet a lakás, és a szellőztetést akár örökre elfelejthetjük. Fontos azonban, hogy egy ilyen rendszer megtervezését mindig szakemberrel végeztessük el, majd a tervek alapján elvégzett kivitelezést követően az üzembe helyezéshez és beszabályozáshoz is kérjünk mérnöki segítséget.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}