Tetőjavítás, födémerősítés, tető átalakítása

Tetőjavítás, födémerősítés, tető átalakítása

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kedvező hitelkonstrukciók nyomán számos család vásárolt felújításra szoruló házat, ahol gyakori a tető javításának, átalakításának szükségessége, tetőtér-beépítésnél pedig a födém megerősítése. Mire is figyeljünk e munkálatok során, hogy építményünk hosszú évtizedekig szolgálja biztonságos lakhatásunkat.

tetojavitas fodemerosites 720


Födémek megerősítése
A födém az épület vízszintes teherhordó szerkezete, ezen járunk, ez van a talpunk alatt, alulról nézve pedig ez a „plafon”. Elsőként is keressünk a munkálatokhoz tervezőt, egyedül ne próbálkozzunk, találjuk meg vele együtt a leggazdaságosabb megoldást. Mivel a födémeket alulról és felülről is meg lehet erősíteni, s ez a munka mindig nagy felfordulást okoz lakásunkban, nem beszélve a költségekről, célszerű a fölülről történő megerősítés. A födémek anyaguk, kialakításuk szerint nagyon sokfélék lehetnek, így sorra vesszük, hogy mire figyeljünk megerősítésük során.

1. FAFÖDÉMEK. A fafödémek megerősítése viszonylag a legegyszerűbb, nemcsak tetőtér-beépítésnél lehet rá szükségünk, de például lépcsőbeépítésnél a megmaradó részt kell megerősíteni, kiváltani, vagy új kémény átvezetésnél vagy gerendaroncsolódásnál például gombásodás esetén. A fafödémeket nagyon sokféleképpen lehet megerősíteni (lásd alább bővebben), de csak felsorolásszerűen még további lehetőség a födémgerenda gerinclemezes vagy rácsos tartóvá alakítása, alátámasztások, könyökök, függesztések, protézisek, fa betonnal kombinált többtámaszúsítás, fabeton födém, aláfeszítés.
A csapos gerendafödémek megerősítésének egy-két lehetősége a teljesség igénye nélkül:
1.1. Az együttdolgozó vasbeton fejlemez (1. ábra) csapok segítségével kapcsolódik össze a gerendákkal. A fagerendás födém és a vasbeton lemez között létre kell hozni egy szellőztetett légrést, hogy a szerkezet fagerendái ne dunsztolódjanak be és ne gombásodjanak, ezért gondoskodni kell a szellőző réteg kivezetéséről is. A betonozás előtt a faanyagot vegyszerrel kell fertőtleníteni., majd a fafödémre ráhelyezni egy műanyag lemezt, amely biztosítja a szellőzést, végül erre kerül egy technológiai szigetelő fólia. Ezt követően lehet a méretezett acélcsapokat a fagerendákba elkészített furatokba helyezni, amelyekben az acél csapok és fagerendák kontaktusát célszerű vízálló ragasztóval is javítani. A fejlemezt vasalással kell ellátni a betonozás előtt.

fodemerosites 1abra
1.2. Fafödém felfüggesztés (2. ábra) alkalmazására akkor kerülhet sor, ha tetőtér-beépítésnél a meglévő fafödémet rossz állapota miatt már nem lehet felhasználni, mert az önsúlyát sem lenne képes hosszútávon viselni. Ekkor sem kell feltétlenül lebontanunk, hanem készíthetünk egy új vendégfödémet, amelyhez régi csapos gerendafödémünket biztonsággal fel tudjuk „kötni”. A felkötés többféle módon is lehetséges, csapos gerendás födémnél célszerű a középvonalban vagy a harmadpontokon átmenőcsavarokkal törtnő felfüggesztés. Mivel a gerendázat nagyon sűrű, ezért ha mindegyiket fel akarjuk kötni, nagyon sok csavart kell használnunk. Ezekkel a felfüggesztésekkel a gerendázat igénybevételei nagyon alacsonyak lesznek, ezért a későbbiekben már esetleges sérülések ellenére (gombák, rovarkár) is megfelelőek lehetnek.

fodemerosites 2abra 1

A borított gerendafödém (3. ábra) a csapos gerendától abban különbözik, hogy nemcsak főtartók sorozatából áll, hanem a ritkán (0,80-1,0m) elhelyezett gerendák között másodrendű tartók is vannak (deszkázat). Emiatt a kialakítás miatt ez a födém gyengébb, mint a csapos gerendafödém. A megerősítési módszerek alapvetően megegyeznek az előző megoldásokkal, csak néhány részletben van különbség.

fodemerosites 3abra
1. Fölső magasítás. (4. ábra) A gerendamagasítás építészeti szempontból előnyös, mert lakásunk alsó részét a munkálatok nem érintik, és a felső borítást a helyén hagyva szintén magasabb gerendát kapunk. Az összekötőcsapokat ebben az esetben is érdemes külpontosságra méretezni.

fodemerosites 4abra
2. Gerendasűrítés. (5. ábra) Ha gerendafödémünk nem zárófödém, bizonyos esetekben sem az alsó, sem a felső magasítást nem tudjuk megépíteni. Ilyenkor a meglévő gerendaosztás sűrítése a lehetséges megoldás. Az érintett helyiségektől függően a födémet alulról vagy felülről megbontva beépíthetjük az új gerendákat, miközben a megnyitott födémet belülről is kezelhetjük favédő szerekkel.

fodemerosites 5abra

2. VASBETON FÖDÉM. Vasbeton födémünk (monolit vasbeton síklemez födém) utólagos megerősítése is sokféleképpen történhet, lehetőleg felülről. Többek között rendelkezésünkre áll acéllemezes alsóöv erősítés, szénszálas megerősítés, acélöszvéresítés, felső vasbeton köpenyezés, alsó köpenyezés, peremfeltételek javítása, belső alátámasztások készítése. Íme néhány lehetséges megoldás:
2.1 Felső vasbeton-köpenyezés. (6. ábra) Ha meglévő födémünk merevségét kell növelni, és a szerkezethez csak felülről lehet hozzáférni, jó megoldás a felső vasbeton-köpenyezés. A lemez felső síkján méretezett ragasztott csaprendszert kell elhelyezni, erre kerül egy vasalás, majd készül a betonréteg. Ha a lemez többtámaszú és felül nincs akadályozó felmenő szerkezet, ezzel a technológiával a lemez többtámaszú módon is erősíthető.

fodemerosites 6abra
2.2 Szénszálas megerősítés (7. ábra) vasbeton síklemezen. E megoldást akkor célszerű használni, ha a szerkezeti magasság nem növelhető, és nem merevséggel van probléma. Mivel a szénszálas lamellák (pl: Sika Carbudur vagy SikaWarp) kevésbé merevek, egyenetlenebb felületekre is felragaszthatók. Ez a tulajdonság akkor is jól jön, ha két irányban kell erősíteni a lemezt, mert az egymást keresztező lamellák egymáson átvezethetők, így a szerkezeti magasság nem növekszik zavaróan.

fodemerosites 7abra

3. ACÉLGERENDÁS FÖDÉM. Az acélgerendás födémeknek többféle változata ismert. Elsősorban a gerendák közötti másodrendű tartókban van az eltérés. Ezek lehetnek fából, tégla boltozatból, könnyűbetonból, vasbeton lemezből, szerelt acélszerkezetből. Nézzünk egy példát.
3.1 Föléhegesztés. (8. ábra) Ez a megerősítés az előzőekben látott (borított gerenda födém felső magasítása) felső magasításhoz hasonló másik megoldás, csak itt a gerenda tetejére hegesztenek merevítő bordát. Építészeti előny, hogy a felső elhelyezésű borda nem látszik. A felső elhelyezés jóval költségesebb, mert a régi burkolatokat és aljzatokat fel kell bontanunk, de ha a felújítás miatt a padozatokat egyébként is cseréljük, a költségek nem gátolják a felső borda készítését.

fodemerosites 8abra

Tető átalakítás/javítás
Házunk bővítésekor szükségünk lehet meglévő tetőnkhöz egy ahhoz hasonló hajlásszögű új tetőrész kialakítására is. De mi a helyzet, ha tetőnk megerősítésére vagy belső átalakítására van szükség, mert a tetőtér beépítésnél „útban vannak” a székállások, fogópárok vagy a meghibásodott tetőfedéstől egyes szarufák tönkrementek, meggyengültek, vagy a tetőfedést szeretnénk felújítani, kicserélni egy nehezebb, de korszerűbb tetőfedő anyagra? A szaruzat megerősítésére többféle lehetőség is kínálkozik. Szarufa melléerősítés, szarufasűrítés, szarufa magasítás alulról vagy felülről, szarufa lokális erősítése. A teljes ácsolatot – tetőszerkezetet – is megerősíthetjük gerinc alátámasztással, síkbeli, térbeli rácsos tartóval, síkbeli vagy térbeni merevítéssel.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.