Szigeteljünk hibátlanul!

Szigeteljünk hibátlanul!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Házunk építésekor sok kihívással kell szembenéznünk. Milyen tégla legyen, honnan szerezzük be a tető anyagát, cserép is kell, milyen legyen a burkolat, ki legyen a vállalkozó és így tovább. Ezek között talán kisebb problémának tűnik a víz- és hőszigetelés, de vigyázat, ha nem figyelünk, beázhat a házunk alulról is, felülről is, penészesedhetnek a falak… Lássuk, melyek a legfontosabb tudnivalók!

szigeteljunkhibatlanul 720


Miből erednek a vízszigetelési gondok?
A rossz vízszigetelésnek leginkább két fő oka van, egyrészt, hogy mindenféle jelöletlen, beazonosíthatatlan, nem megfelelő minőségű szigetelő lemezt választunk, és azokat rossz helyre építjük be (így legalább kevés pénzbe kerülnek), másrészt nem szakvállalkozóval, szakmunkásokkal végeztetjük el a munkát. Ezekkel a lépésekkel szinte borítékolható, hogy házunk alulról és felülről is beázik, de legalább is nedvesedni fog.
Víz ellen két fő helyen kell védekeznünk, alulról (pince és alapszigetelések) és felülről (terasz és lapos tetőszigetelések). A pincei szigetelésünknek talajpára, talajnedvesség vagy talajvíznyomásnak kell ellenállnia. A szigetelő anyagok is többfélék lehetnek, úgymint bitumenes lemezek, PVC lemezek, gumilemez szigetelések, kenhető szigetelések és más, ritkábban használt anyagok.
A bitumenes nehézlemez szigetelés használata esetén három főbb tulajdonságra figyeljünk, amelyek meghatározzák, hogy hová építhetőek be e lemezek. Első a bitumentartalom, amelyet a lemezen jelölnek, ez általában 2-6,7 kg/m2 között van (utóbbi már hídszigetelő). Ne keverjük össze a lemez vastagságával, amely általában 2,5-5,5 mm vastagság között változik, de vannak olyan bitumenes szigetelő lemezek, amelyeket kg/m2 egységben adnak meg (3 kg/2,6 mm, 4 kg/3,2 mm, 5 kg/4,0 mm).
A második tulajdonság a hordozóréteg, azaz a lemezek „váza”, amelyre rádolgozzák a bitumenkeveréket. A hordozóréteg meghatározza a bitumenes szigetelőlemez mechanikai tulajdonságait, a szakadási nyúlást és a szakítószilárdságot, vagyis hogy a szigetelő lemez milyen könnyen szakad el. A hordozóréteg lehet korhadóbetétes, üvegfátyol (vékony üvegszálak rendezetlen halmaza), üvegszövet (nagy terhelési igénybevételnek kitett vízszigetelő lemezek hordozóanyaga), poliészter (a poliészter szerkezete szerint többféle lehet, szőtt, végtelenített stb.).
Végül nem mellékes a bitumen minősége sem, ismertek az oxid fúvatott és a modifikált bitumenes lemezek. A modifikáció azt jelenti, hogy a bitumen tulajdonságait hozzáadott anyagokkal módosítják, hogy a lemez akár mínusz 15–30 fokos hidegben is rugalmas és használható maradjon, valamint akár plusz 135–155 fokon kezdjen csak olvadni. Az oxidált bitumenes lemezek alkalmazása visszaszorulóban van, mert a követelményeknek egyre kevésbé felelnek meg. Az APP (attaktikus polipropilén) modifikációjú bitumenes szigetelő lemez rugalmas, könnyen bedolgozható, jó öregedésálló, télen-nyáron kiválóan lehet vele szigetelni. Az SBS (stirol-butadén-stirol) modifikációjú bitumenes szigetelő lemez jóval lágyabb, elasztikusabb, öregedésállósága kiváló, téli szigetelési munkák esetén is jól beépíthető.

szigeteljunkhibatlanul 1


Aerogél hőszigetelő paplan Megszilárdult füstnek is nevezik kis sűrűsége, kékes árnyalata miatt az új hőszigetelőt, amely flexibilis üvegszál térhálóba ágyazott aerogél (λ=0,013 W/mK).


Melyik bitumenes lemez hol használható?
Nézzük meg a beépítési módokat, hogy melyik bitumenes lemezt házunk mely részében tudjuk felhasználni.
A szigetelendő felületnek, legyen az akár pince, akár tető, akár oldalfal por- és repedésmentes, száraz, megfelelő keménységű és elmozdulás ellen biztosítottnak kell lennie. A felületeket lássuk el a szigetelés előtt „kellősítéssel”, ez a bitumenmáz, ami tapadó hidat képez a felület és a bitumenes lemez között. A szigetelő lemezeket gázpalackos lánghegesztéssel ragasszuk a felülethez és egymáshoz, ügyelve a megfelelő hegesztőláng-használatra, a kifolyatási-elkenési szabályok betartására, lemezátfedésre, hajlaterősítések beépítésére. A pincefalra kerülő külső szigetelésünket lehetőleg mindig vezessük a lábazat fölé.
Pince és alap szigetelésekor a talajnedvesség elleni szigetelés alá legalább 6 cm vastagságú C.12 aljzatbetont kell készíteni. Pinceszigetelésnél mindig két rétegben szigeteljünk, az oxidált bitumenes lemezek talajnedvesség és talajpára elleni szigetelések esetén elválasztó rétegként felhasználhatók, de a másik réteg mindig poliészter erősítésű modifikált bitumenes lemez legyen.
A talajvíznyomás elleni szigetelés aljzatát legalább 10 cm vastag C.16 minőségű vasalt aljzatbetonból készítsük, oxidbitumenes lemezt tilos alkalmazni. Talajvíznyomás esetén a szigetelést mindig terveztessük meg, ne bízzuk a kivitelezőre.
Az elkészült szigetelésünket azonnal védjük meg. A szigetelő szakcégek erre általában pe fóliát javasolnak, ez azonban – ha a szigetelésünkre kerül a beton réteg – nem védi meg a betonozás közben „bele taposódó” kavicsszemektől. E célra használjunk inkább nagy tömörségű polietilénből készült szigetelésvédő lemezeket (pl. Dörken DELTA, guttabeta star).
A lapostető szigetelése nagyban eltér a pince/alap szigetelésektől, itt APP modifikált bitumenes lemezek ajánlottak, a záró lemez pedig palazúzalékos fedéllemez legyen. Ügyeljünk a lapostető lejtésének megfelelő 2-2,5% hajlásszög megtartására is.

szigeteljunkhibatlanul 2


VIP hőszigetelő panel A Vacuum Insulation Panel egy légtömör külső „köpeny” belsejében evakuálás útján hoz létre léghiányos állapotot, azaz vákuumot (λ= 0,005 W/mK).


Hőszigetelés és/vagy hangszigetelés
Minden anyagnak más és más a hővezetési tényezője (λ), hőszigetelés esetén ezért minél kisebb ez a szám, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége. Mielőtt azonban rátérünk az egyes anyagfajtákra, lássunk néhány fontos tudnivalót. Amelyik anyag alkalmas hangszigetelésre, az megfelel hőszigetelésre is, csak nem érdemes használni, mert drágább. A hőszigetelő anyagok egy része viszont nem felel meg hangszigetelésre. Hőszigetelési munkáknál lényeges, hogy rendszerben gondolkodjunk! A gyártók csak rendszeranyagok használata esetén vállalnak garanciát, ezért minden esetben kísérjük figyelemmel a kivitelezőt, hogy ugyanannak a gyártónak a rendszerelemeivel végzi-e a munkát. A vastagságra nézve nehéz javaslatot tenni, mert ez függvénye falszerkezetünk vastagságának, anyagának. Itt vegyük figyelembe a 2018-tól bevezetendő új energetikai értékeket, ami a falak hőátbocsátási tényezőjét U=0,24 W/m2K értékben határozza meg. Ne hagyjuk, hogy a rosszul értelmezett spórolás miatt nem megfelelő vastagságú hőszigetelés kerüljön házunkra, mert sokszorosát fizetjük meg az évek alatt a fűtési számlában.
A mai világban már számtalan hőszigetelő anyag közül választhatunk. A leggyakrabban használtak a polisztirol hőszigetelő lemezek („Hungarocell” vagy „Nikecell” (EPS, XPS, GRAFFIT), amelyek hővezetési tényezője 0,030 – 0,040 W/mK között van, ezzel a legjobb szigetelőanyagok egyike. Gyakran használt anyag az ásványi szálas hőszigetelő lemez – ásványgyapot, az üvegszálas hőszigetelő lemez – az üveggyapot, végül a fagyapot lemez, utóbbiak azonban homlokzatszigetelésre nem ajánlottak. Az ásványi szálas hőszigetelő lemezekből létezik táblás és lamellás, utóbbit teljes felületen ragasztani kell, de mechanikai rögzítése nem szükséges. Az XPS lemezeket (Extrudált Polisztirol) többnyire pince és lábazatszigetelésre használják, mert nem vagy csak nagyon kis mértékben vesznek fel nedvességet. A grafitos EPS tábláknak minimum 20 százalékkal jobb, azaz kisebb a hővezetési értéke a hagyományos EPS lapokhoz képest.
A Purhab hőszigetelés két folyékony halmazállapotú komponens, amit egy beállított keverési arány alapján mobil, magasnyomású berendezéssel az adott helyszínen visznek fel a szigetelendő területre. Szóráskor egy habréteg keletkezik, amelynek jellemző tulajdonsága a kötés- és hézagmentességen túl egy finom hálós, zárt cellás réteg, amely percek alatt kikeményedik (λ =0,021 W/mK).
A PIR hőszigetelések kémiai úton előállított zártcellás habok. Alapanyaguk a poliol és az izocianát. Az izocianát mennyiségétől függ, hogy PUR vagy PIR hab keletkezik. Kiemelkedő energiahatékonyságú (λ=0,022 W/mK), alacsony hővezetési tényezőjével az egyik legjobb hőszigeteléső anyag a piacon.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}