Lapos tető és padló utólagos hőszigetelése

Lapos tető és padló utólagos hőszigetelése

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Épületfelújítás előtt álló olvasóink számára cikksorozatban tekintjük át, mit és hogyan érdemes hőszigetelni, mire figyeljünk, ha szakembert hívunk, milyen hőszigetelési megoldás mellett döntünk. Tekintsük át a lapos tetők és padló hőszigetelésének energetikai sarokpontjait. Szakmai információkkal a hőszigetelőanyag gyártó BACHL szakértői voltak segítségünkre.

lapostetoespadloutolagoshoszigetelese 720


Jelentős energiamegtakarítás épületszigeteléssel, nyílászárócserével és átgondolt, méretezett gépészettel érhető csak el. Komplex gondolkodásra van tehát szükség, így eredményez a ráfordítás valódi hasznot. Cikkünkben most a tetőfelújítást energetikai és hőtechnikai oldaláról vizsgáljuk, statikai, tűzvédelmi, páratechnikai szempontok részletes ismertetésére nem térünk ki. Lássuk, mit tehetünk, ha lapos tetőnket tervezzük hőszigetelni!
Míg a lapos tetők esetén gyakran csak az igényünk és pénztárcánk, no meg az előírások szabnak határt a megfelelő vastagság kiválasztásában, addig a padlószigetelések energetikai javítása gyakran állítja kihívások elé a felújító szakembereket.

lapostetoespadloutolagoshoszigetelese 1
Lapostető-szigetelés igény szerinti vastagságban
Jó hírrel kezdhetünk: lapos tetőknél általában adott a lehetőség arra, hogy a szükséges vastagságú hőszigetelést válasszuk, de sajnos többnyire a teljes ún. rétegrend cseréje szükséges, nevezetesen a párazárás, maga a hőszigetelő réteg és csapadékvíz elleni szigetelés.
Csatlakozó épületszerkezeteknél, pl. magastetős-épület közvetlen összeépítése lapos tetőssel, vagy teraszok, erkélyek kialakításánál, illetve, ha nincs lehetőség vastagabb hőszigetelést beépíteni (pl. kötött az épületmagasságunk), vékony rétegben kell megoldani a hőszigetelést. Ezen problémás területeknél használható a PIR keményhab vagy a Vákumpanel hőszigetelés, mivel előbbi 1,5-2-szer, míg utóbbi 3-6-szor jobb hőszigetelési értékekkel rendelkezik a hagyományosan használt hőszigeteléseknél.
A jó minőségű termékek általában rendelkezésre állnak, itt a szakember kiválasztásakor kell körültekintőnek lenni. A végeredmény minőségére a kivitelező szakértelme erősen hatással lesz, különösen otthonunk külső tényezőknek még inkább kitett részein.

lapostetoespadloutolagoshoszigetelese 3
Padlószigetelés korlátokkal
Padlóknál különösen polisztirol (EPS) termékek használata jellemző, amelyből korunk fokozott energetikai követelményei alapján, típustól függően akár 14-16 cm ajánlatos. Új épületnél dönthetünk úgy, hogy ezt a vastagságot bevállaljuk.
Régi épületeinknél vagy nincs, vagy csak pár centiméter a padlóban meglévő hőszigetelés. Ez nehezen és költségesen módosítható, hiszen a hőszigetelés vastagságán túl a rá kerülő beton 5-6 cm-es méretével is számolni kell. Még a padlószerkezet visszabontása után is előfordulhat, hogy nem lesz megfelelő méretű helyünk, hiszen a már beépített nyílászárók (ablakok, ajtók, erkélyajtók) kötöttséget jelentenek. Ha a rendelkezésre álló szűk keretek között kell megoldanunk a hőszigetelés kérdését, akkor olyan anyagban kell gondolkodni, ami vékonyabb rétegben is jó paramétereket kínál. A megszokottaktól lényegesen kedvezőbb műszaki paramétereket nyújtó termékek a BACHL PIR keményhabok, amelyből a fent megadott 14-16 cm helyett 8-10 cm is elég.
A BACHL új terméke, a Vákumpanel, még ennél is jobb eredménnyel kecsegtet: ebből ugyanis ennél is kevesebb, mindösszesen 3-4 cm vastagság elegendő, így a lényegesen kisebb szerkezeti átalakítással járhat a korszerű padlószigetelés kialakítása.

További információ: www.bachl.hu

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.