Roto: kilincs antibakteriális bevonattal

Roto: kilincs antibakteriális bevonattal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mindennapi életünk használati tárgyainak higiéniája a koronavírus kapcsán teljesen új megvilágításba kerültek. Az emberi tenyéren körülbelül 150 féle baktériumtípus található, ezek terjedésében környezetünknek elvitathatatlan szerepe van. De gondoljunk bele: milyen jó, ha például kilincseink fertőtlenítésével nem kell foglalkoznunk, mert eleve megfelelő védelemmel ellátottak.

rotokilincsantibakterialis 720


Napjainkban a tisztaság és a fertőtlenítés más szerepet játszik már életünkben, mint eddig. Azzal mindenki egyetért, hogy a kilincsek mostanság a leggyakrabban fertőtlenített felületek közé kerültek, míg korábban előfordulhatott, hogy alapvetően kimaradtak a takarításból. A megváltozott hozzáállásra rekord gyorsasággal reagált néhány cég, köztük a minőségi tetőablakokat gyártó Roto is. Újdonságuk az új, hosszú távú antibakteriális védelmet nyújtó bevonat a kilincseken, amely csökkenti a mikroorganizmusok, például a baktériumok és gombák számát, illetve megakadályozza azok továbbterjedését. Az antibakteriális bevonat gondoskodik az azonnali hatásról, amely mind az emberek, mind pedig a környezet számára ártalmatlan.

Ezüstionnal a hatékonyságért
Az ezüstion természetes fertőtlenítő tulajdonsággal rendelkezik, hatékonyságát évek óta alkalmazzák élelmiszeripari gyárakban, egészségügyi intézményekben, illetve a vendéglátóiparban. Ennek megfelelően a Rotonál kifejlesztett ezüstion-bevonatú tetőablakkilincsek eleget tesznek a fokozott higiéniai követelményeknek, hosszú távú antibakteriális védelmet biztosítanak a mikroorganizmusok számának csökkentésével és azok terjedésének megfékezésével. A kilincsen lévő bevonat hosszú ideig hatékony marad, és a külső hatások – mint például az UV sugárzás – sem gyengítik védelmét. Az anyag tartós megjelenést nyújt, ugyanis kopásmentes, nem igényel karbantartást, emellett pedig természetesen ártalmatlan az emberi szervezetre. A tetőablakkilincsek így tehát a szokásos módon használhatók és tisztíthatók.

rotokilincsantibakterialis 1
Megoldás különféle modellek esetén
Mostantól a Designo R3/R6/R7/R8 típusú tetőablakok alapkivitelben antibakteriális bevonatú kilinccsel vannak felszerelve. Ha az említett típusokban gondolkodik, érdemes az adott helyhez igazítani választását. A Designo R3-as modell olyan oldalra nyíló tetőkibúvó, amely a lakótérből biztosítja a tetőre való kijutást. A kibúvó szárnya a beépített gázrugóknak köszönhetően oldalra nyílik, rendeléstől függően balra vagy jobbra. Ha a középen billenő ablakszárny és az alsó antibakteriális kilincs ideálisabb otthonunka, akkor a Designo R6-os a megfelelő választás. Az ablak alapesetben 2-rétegű üveggel rendelkezik, de a hőveszteség minimalizálása érdekében kérhető 3-rétegű kivitelben is.
A kínálat egyik legnépszerűbb modellje a Designo R7, amely a felső harmadban billenő ablakszárnnyal és alsó kilinccsel rendelkezik. Ennek a hagyományoshoz képest jóval magasabban van a billenési pontja, így az átlagnál magasabbak is könnyedén hozzáférnek. További előny, hogy az ablakszárny nyitott állapotban sem nyílik be a tetőtérbe, így ha az ablak szúnyoghálóval is el van látva, akkor is teljes terjedelmében nyitható.
Az R8-as típus felnyíló kivitelben érhető el. Az alsó kilincsnek köszönhetően könnyedén elérhető, legyen szó nyitásról vagy egyszerű résszellőztetésről. A biztonságról pedig az új antibakteriális kilincsek gondoskodnak, amelyek után gyártott kivitelben is kaphatók minden Designo és RotoQ modellhez – garantálva az egyszerű és kényelmes átalakítást.

További információ: www.roto.hu

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.