Városi legenda a lélegző fal

Városi legenda a lélegző fal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az építkezéssel és felújítással kapcsolatban még mindig él a köztudatban egy rendkívül káros városi legenda. Eszerint a falaknak lélegezniük kell ahhoz, hogy a lakásban egészséges belső klíma alakuljon ki, és ha nem megfelelő anyaggal történik a hőszigetelés, a lakótér „befullad”, „dunsztolódik”, megreked benne a pára. Ez a modell azonban amilyen könnyen értelmezhető, éppolyan felszínes is, hiszen az épületenergetikai-épületfizikai folyamatok ennél sokkal összetettebbek.

varosilegendaalelegzofal 720


Óránként egy pohár víz
Vegyünk egy átlagos, 30 nm külső falfelülettel rendelkező, négy ember által lakott lakást. Ennek légterében (ami megközelítőleg 170 légköbmétert jelent) óránként egy pohár víznek megfelelő mennyiségű, 300 gramm pára keletkezik a lakók mindennapi és életfunkcióinak köszönhetően. (Bizony, az olyan egyértelmű tevékenységeken, mint a főzés, tisztálkodás, takarítás mellett a légzés és az emberi test kipárolgása is páraképző egy zárt térben.) Valóban gondot okozna, ha ekkora páramennyiség megrekedne a lakásban, de éppen ezért lenne nagy hiba a hőszigetelés és a falazat anyagára bízni a távozását. Könnyű belátni, hogy ha óránként egy pohár víznyi pára el tudná hagyni a lakóteret a falakon keresztül, akkor egy minden oldalról huzatos lakásban laknánk. Ilyen úton a keletkező pára legfeljebb 3 százaléka diffundál, legyen szó akár csupasz, tehát a felületén lélegző falról szóló történet szerinti falazatról, akár bármilyen hőszigeteléssel ellátottról. A maradék 97-98 százalékot szellőztetéssel (vagy szellőztető berendezéssel) lehet csak kitessékelni.

varosilegendaalelegzofal 1

Hogyan „lélegeznek” a falak?
Ez a könnyen érthető modell, ami éppen, hogy csak köszönőviszonyban van a realitással, alaptalan ellenérveket generál egy könnyen elérhető hőszigetelő anyaggal, a polisztirollal (EPS, XPS) szemben; a leggyakrabban a táblás hőszigetelő keményhabokat éri a vád, hogy elzárják a kifelé igyekvő levegő, s vele a képződő pára útját. Nézzük, mi ebből az igazság!
Mint minden városi legenda, a lélegző falak mítoszának is van köze a valósághoz: a falak – még a szigetelt, vakolt falak is – valóban képesek minimális páramennyiség átengedésére. Ez azonban korántsem úgy történik, ahogy legtöbben képzelnénk! Hogyan „lélegeznek” tehát a falak? Abban talán megegyezhetünk, hogy a szilárd falazaton keresztül nem járhat szabadon ki- és be a levegő. Ha ilyet tapasztalunk zárt ajtók és ablakok mellett, méltán feltételezhetjük, hogy rések vannak a falban – ami a falazat és a nyílászárók találkozásánál, régebben épült házak esetén egyébként nem is ritka. A lélegző falak alatt azonban a párának a helyiségből diffúziós úton, a külső falon át történő eltávozását értik a csöppet sem műszaki fogalmat használók. Így már persze más a helyzet.

Természetes vagy műanyag?
A lélegző falakat megfojtó, bedunsztoló hőszigetelés tévhitét többnyire a polisztirol műanyag voltára alapozzák, szemben a szálas vagy a „természetes” alapanyagú hőszigetelő anyagokkal (pl. kőzetgyapot, fagyapot), vagy akár a hőszigeteletlen falakkal. A műanyag azonban nem az ördögtől való, ráadásul műanyag és műanyag között ég és föld lehet a különbség: gondoljunk csak arra, hogy más eljárással készül egy műanyag edény, mint mondjuk egy végtagprotézis, egy biciklis sisak vagy egy sportcipő talpa. A polisztirol hőszigetelő tábla sajátos buborékos szerkezetét például az adja, hogy mindössze 2 százalék polimer-alapú szárazanyag-tartalommal rendelkezik, egyébként pedig a világ legtermészetesebb dolga, levegő alkotja! A levegővel teli buborékok amúgy a természetben is rendre bizonyítanak hőszigetelési hatékonyságból: a madarak a tolluk borzolásával védekeznek a hideg ellen – a tollazat közé került mikroszkopikus levegőbuborékok felmelegedve védik őket a zimankótól. Nem véletlen, hogy a bundás állatok is a szőrük borzolásával dacolnak a hideggel.

varosilegendaalelegzofal 2

Szellőztess!
A polisztirol hőszigetelés taszítja a vizet, ami kifejezetten hasznos tulajdonsága: ennek köszönhetően képes ellenállni a csapadék hatásainak. Ez azonban nincs összefüggésben a lég- és páraáteresztéssel, már csak azért sem, mert – mint minden hőszigetelő anyagot –, az EPS hőszigetelést is rendszerben építik be, amelynek részét képezik a dübelek, ragasztók, indítósínek, az üvegszövet, s legvégül a vakolat; így a polisztirol nem önmagában védi a házat.

A lélegző falak modellje tehát egyszerűnek és kézzelfoghatónak tűnik, de ne dőljünk be a látszatnak! A hőszigetelő anyag választását sok minden befolyásolhatja az áron és a befektetés megtérülésén át a szabványoknak való megfelelésen keresztül a könnyű kezelhetőségig. Az épületek hőszigetelésének hatékonysága kulcsfontosságú lesz a környezetszennyezéssel és a klímaváltozással vívott harcban, hiszen a települések károsanyag-kibocsátásának több mint egynegyedét a hűtés, fűtés, energiaellátás teszi ki. Nem szükséges tehát városi legendákkal démonizálni egy olyan korszerű anyagot, ami a kisebb büdzsével rendelkezők számára is lehetővé teszi a minőségi, előírásoknak megfelelő hőszigetelés megvalósítását. A megfelelően hőszigetelt lakás belső klímája pedig jó eséllyel még egészséges is – a szellőztetést azonban nem szabad a falakra bízni. Nyissunk ablakot a friss levegőnek!

Még több hasznos információ: Hőszigetelj a holnapért!

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}