A tető a gyenge pontunk?

A tető a gyenge pontunk?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy friss felmérés szerint a hőszigetelő anyagok között a polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb, legtöbben a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának, és egyre többen kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé. A megkérdezettek fele öt éven belül tervezi otthona hőszigetelését, de az épületenergetikával kapcsolatban sokan nincsenek képben: például minden harmadik megkérdezett fogyasztó beérné mindössze 5-10 cm vastag hőszigeteléssel. Lássuk a részleteket!

atetoagyengepontunk 720


A hőszigetelés kérdése – akár a komfortérzet, akár az ingatlan értékének a jobb energetikai besorolás révén történő emelkedése, akár a 2020. december 31. után szigorodó épületenergetikai szabályozás miatt – szerencsére csöppet sem marginális kérdés a lakásfelújítók és építkezők körében. Ám hogy milyen szempontok szerint, milyen információk ismeretében döntenek egy-egy hőszigetelő anyag, megoldás mellett a fogyasztók és a szakemberek? Nos, ennek járt utána egy most zárult felmérés.

2019. május 20-ig több mint 1300-an töltötték ki a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének (MEPS) kérdőíveit, amellyel a fogyasztók és a szakemberek hőszigetelésre vonatkozó szokásait, elvárásait, preferenciát, valamint a változó szabályozással kapcsolatos ismereteit mérte fel a szakmai szervezet. A „Hőszigetelj a holnapért!” című energiahatékonysági ismeretterjesztő kampány keretében indított nem reprezentatív felmérés 2019. április 1. – május 20. között folyt.

atetoagyengepontunk 1

Az energiamegtakarítás és a rezsicsökkentés viszi a prímet
A fogyasztói kitöltők (1150 fő) több mint fele öt éven belül tervezi otthona hőszigetelését. A felújítás legfontosabb szempontjaként az energiamegtakarítás szükségességét jelölték meg a válaszadók, ettől alig maradt le a rezsiköltségek mérséklésének szándéka, harmadik helyen pedig a korszerűsítésre való törekvés szerepelt.

A hőszigetelést tervezők vagy a hőszigetelést az elmúlt évek során végzett válaszadók közül a legtöbben (38,1%) a tetőt vagy a homlokzatot (37,8%) hőszigetelnék vagy szigetelték, harmadik helyen a lábazat szigetelése végzett (10,2%). A hőszigetelésen kívül elvégzett vagy tervezett korszerűsítések között is a tetőcsere szerepelt az első helyen (32,3%), ezt követte a nyílászárócsere (26,6%). Az energetikai korszerűsítésre vonatkozó kérdésre adható „Egyéb” válaszok tanúsága szerint a napelemek felszerelése különösen foglalkoztatja a magyar fogyasztókat.

Hogy is van ez a szabályozás?
A preferált hőszigetelő anyagok között a fogyasztók körében 43 százalék a polisztirolt választja, és a válaszadók majdnem fele (45%) 10-15 cm vastag homlokzati hőszigetelést tartott megfelelőnek. Meglepő módon azonban a válaszadók több mint harmada beérné mindössze 5-10 cm vastagságú hőszigeteléssel, és csak 14,7 százalék szerint szükséges egy épületet 15-20 cm vastag hőszigeteléssel ellátni. Ez az utóbbi megoldás felelne pedig meg a 2020 után szigorodó épületenergetikai szabályozásnak, melyről a válaszadók alig több, mint fele hallott; ám mindössze 8 százalékuk véli érintettnek magát annak alkalmazásában.

A MEPS kérdőívét kitöltő 160 szakember körében szintén a polisztirol (különös tekintettel a grafitos EPS) bizonyult a legnépszerűbb hőszigetelő anyagnak: elsősorban a könnyű elérhetőségét és energiahatékonyságát emelték ki a tervezők és kivitelezők. Az épületenergetikai szabályozás szigorodásáról szinte minden kitöltő szakembernek tudomása volt, s a változás a válaszadók 80 százalékának folyamatban lévő munkái legalább egytizedét érinti is. Ennek ellenére csak minden második kitöltő tartotta kielégítőnek saját ismereteit a témában, és e téren alaposabb tájékoztatást tartana szükségesnek.

atetoagyengepontunk 2

Számítanak a centik
A válaszadó szakemberek véleménye megoszlik a tekintetben, hogy milyen változásokat szükséges eszközölni az építkezés során az új épületenergetikai szabályoknak való megfeleltetésekhez: azzal 80 százalék egyetértett, hogy a hatékonyabb hőszigetelésnek kiemelt fontossága lesz az elkövetkező években, de a megfelelő épületenergetikai szint eléréséhez a kérdőívet kitöltők 42 százaléka már minden szerkezeti elem kialakításának teljeskörű átgondolását tartotta szükségesnek. Ezt követte a hatékonyabb hőszigetelő anyag és vastagság megválasztása, majd a megújuló energiaforrások alkalmazása.

A szakemberek 44 százaléka arra a konkrét kérdésre, hogy B30-as téglafalra milyen vastagságú fehér polisztirol homlokzati hőszigetelést tartanak szükségesnek, 15-20 cm-t jelölt meg – ez már akár a közel nulla energiafogyasztású épület kialakításához elegendő, azaz a szakembereknek csupán közel felének megfelelőek az információi szabályoknak megfelelő tervezéshez. 28,9 százalék még ennél is tovább ment: 20-30 cm vastagságot ajánlott a megadott feltételek mellett, és csak 15,1 százalék tartott elegendőnek 10-15 cm alkalmazását. A szigorúbb szabályokhoz való igazodáshoz ugyanerre a falra a válaszadók 42 százalékamár 20-30 cm-t ajánlott, 25,8 százalék pedig 15-20 cm vastagságú fehér polisztirol hőszigetelést tartott alkalmasnak a célra; a kérdőívet kitöltő szakemberek 18,2 százaléka viszont a 30-40 cm vastagságban látja a garanciát a megfelelő épületenergetikai szinthez, ami szakértők szerint túlzás.

Nyakunkon a szezon
A hőszigetelés tehát foglalkoztatja a lakosságot és a szakembereket egyaránt. A kérdés aktualitásához hozzájárul, hogy a közelgő forró évszak nemcsak a nyaralásnak szezonja, hanem az építkezéseké, s lakásfelújítóknál a télen aktuálissá váló problémák – például a lakás kihűlése, a falak vagy a padló nedvesedése, penészedése – kiküszöbölésének, így a hőszigetelés korszerűsítésének is. Bölcs döntést hoz, aki nyáron gondoskodik a hőszigetelés korszerűbbé tételéről, hiszen ősszel és télen sokkal nehézkesebb, drágább a hőszigetelési munkálatokat elvégezni a hideg, nedves idő miatt, ráadásul így a fűtési költségeken érdemben egy fityinget sem spórolhat az ingatlantulajdonos.

A hőszigeteléssel kapcsolatos döntésekhez és az új épületenergetikai szabályozáshoz egyaránt hasznos iránytűt szolgáltat a folyamatosan frissülő Hőszigetelj a holnapért! honlap.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.