A tető a gyenge pontunk?

A tető a gyenge pontunk?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy friss felmérés szerint a hőszigetelő anyagok között a polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb, legtöbben a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának, és egyre többen kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé. A megkérdezettek fele öt éven belül tervezi otthona hőszigetelését, de az épületenergetikával kapcsolatban sokan nincsenek képben: például minden harmadik megkérdezett fogyasztó beérné mindössze 5-10 cm vastag hőszigeteléssel. Lássuk a részleteket!

atetoagyengepontunk 720


A hőszigetelés kérdése – akár a komfortérzet, akár az ingatlan értékének a jobb energetikai besorolás révén történő emelkedése, akár a 2020. december 31. után szigorodó épületenergetikai szabályozás miatt – szerencsére csöppet sem marginális kérdés a lakásfelújítók és építkezők körében. Ám hogy milyen szempontok szerint, milyen információk ismeretében döntenek egy-egy hőszigetelő anyag, megoldás mellett a fogyasztók és a szakemberek? Nos, ennek járt utána egy most zárult felmérés.

2019. május 20-ig több mint 1300-an töltötték ki a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének (MEPS) kérdőíveit, amellyel a fogyasztók és a szakemberek hőszigetelésre vonatkozó szokásait, elvárásait, preferenciát, valamint a változó szabályozással kapcsolatos ismereteit mérte fel a szakmai szervezet. A „Hőszigetelj a holnapért!” című energiahatékonysági ismeretterjesztő kampány keretében indított nem reprezentatív felmérés 2019. április 1. – május 20. között folyt.

atetoagyengepontunk 1

Az energiamegtakarítás és a rezsicsökkentés viszi a prímet
A fogyasztói kitöltők (1150 fő) több mint fele öt éven belül tervezi otthona hőszigetelését. A felújítás legfontosabb szempontjaként az energiamegtakarítás szükségességét jelölték meg a válaszadók, ettől alig maradt le a rezsiköltségek mérséklésének szándéka, harmadik helyen pedig a korszerűsítésre való törekvés szerepelt.

A hőszigetelést tervezők vagy a hőszigetelést az elmúlt évek során végzett válaszadók közül a legtöbben (38,1%) a tetőt vagy a homlokzatot (37,8%) hőszigetelnék vagy szigetelték, harmadik helyen a lábazat szigetelése végzett (10,2%). A hőszigetelésen kívül elvégzett vagy tervezett korszerűsítések között is a tetőcsere szerepelt az első helyen (32,3%), ezt követte a nyílászárócsere (26,6%). Az energetikai korszerűsítésre vonatkozó kérdésre adható „Egyéb” válaszok tanúsága szerint a napelemek felszerelése különösen foglalkoztatja a magyar fogyasztókat.

Hogy is van ez a szabályozás?
A preferált hőszigetelő anyagok között a fogyasztók körében 43 százalék a polisztirolt választja, és a válaszadók majdnem fele (45%) 10-15 cm vastag homlokzati hőszigetelést tartott megfelelőnek. Meglepő módon azonban a válaszadók több mint harmada beérné mindössze 5-10 cm vastagságú hőszigeteléssel, és csak 14,7 százalék szerint szükséges egy épületet 15-20 cm vastag hőszigeteléssel ellátni. Ez az utóbbi megoldás felelne pedig meg a 2020 után szigorodó épületenergetikai szabályozásnak, melyről a válaszadók alig több, mint fele hallott; ám mindössze 8 százalékuk véli érintettnek magát annak alkalmazásában.

A MEPS kérdőívét kitöltő 160 szakember körében szintén a polisztirol (különös tekintettel a grafitos EPS) bizonyult a legnépszerűbb hőszigetelő anyagnak: elsősorban a könnyű elérhetőségét és energiahatékonyságát emelték ki a tervezők és kivitelezők. Az épületenergetikai szabályozás szigorodásáról szinte minden kitöltő szakembernek tudomása volt, s a változás a válaszadók 80 százalékának folyamatban lévő munkái legalább egytizedét érinti is. Ennek ellenére csak minden második kitöltő tartotta kielégítőnek saját ismereteit a témában, és e téren alaposabb tájékoztatást tartana szükségesnek.

atetoagyengepontunk 2

Számítanak a centik
A válaszadó szakemberek véleménye megoszlik a tekintetben, hogy milyen változásokat szükséges eszközölni az építkezés során az új épületenergetikai szabályoknak való megfeleltetésekhez: azzal 80 százalék egyetértett, hogy a hatékonyabb hőszigetelésnek kiemelt fontossága lesz az elkövetkező években, de a megfelelő épületenergetikai szint eléréséhez a kérdőívet kitöltők 42 százaléka már minden szerkezeti elem kialakításának teljeskörű átgondolását tartotta szükségesnek. Ezt követte a hatékonyabb hőszigetelő anyag és vastagság megválasztása, majd a megújuló energiaforrások alkalmazása.

A szakemberek 44 százaléka arra a konkrét kérdésre, hogy B30-as téglafalra milyen vastagságú fehér polisztirol homlokzati hőszigetelést tartanak szükségesnek, 15-20 cm-t jelölt meg – ez már akár a közel nulla energiafogyasztású épület kialakításához elegendő, azaz a szakembereknek csupán közel felének megfelelőek az információi szabályoknak megfelelő tervezéshez. 28,9 százalék még ennél is tovább ment: 20-30 cm vastagságot ajánlott a megadott feltételek mellett, és csak 15,1 százalék tartott elegendőnek 10-15 cm alkalmazását. A szigorúbb szabályokhoz való igazodáshoz ugyanerre a falra a válaszadók 42 százalékamár 20-30 cm-t ajánlott, 25,8 százalék pedig 15-20 cm vastagságú fehér polisztirol hőszigetelést tartott alkalmasnak a célra; a kérdőívet kitöltő szakemberek 18,2 százaléka viszont a 30-40 cm vastagságban látja a garanciát a megfelelő épületenergetikai szinthez, ami szakértők szerint túlzás.

Nyakunkon a szezon
A hőszigetelés tehát foglalkoztatja a lakosságot és a szakembereket egyaránt. A kérdés aktualitásához hozzájárul, hogy a közelgő forró évszak nemcsak a nyaralásnak szezonja, hanem az építkezéseké, s lakásfelújítóknál a télen aktuálissá váló problémák – például a lakás kihűlése, a falak vagy a padló nedvesedése, penészedése – kiküszöbölésének, így a hőszigetelés korszerűsítésének is. Bölcs döntést hoz, aki nyáron gondoskodik a hőszigetelés korszerűbbé tételéről, hiszen ősszel és télen sokkal nehézkesebb, drágább a hőszigetelési munkálatokat elvégezni a hideg, nedves idő miatt, ráadásul így a fűtési költségeken érdemben egy fityinget sem spórolhat az ingatlantulajdonos.

A hőszigeteléssel kapcsolatos döntésekhez és az új épületenergetikai szabályozáshoz egyaránt hasznos iránytűt szolgáltat a folyamatosan frissülő Hőszigetelj a holnapért! honlap.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}