A tető a gyenge pontunk?

A tető a gyenge pontunk?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy friss felmérés szerint a hőszigetelő anyagok között a polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb, legtöbben a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának, és egyre többen kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé. A megkérdezettek fele öt éven belül tervezi otthona hőszigetelését, de az épületenergetikával kapcsolatban sokan nincsenek képben: például minden harmadik megkérdezett fogyasztó beérné mindössze 5-10 cm vastag hőszigeteléssel. Lássuk a részleteket!

atetoagyengepontunk 720


A hőszigetelés kérdése – akár a komfortérzet, akár az ingatlan értékének a jobb energetikai besorolás révén történő emelkedése, akár a 2020. december 31. után szigorodó épületenergetikai szabályozás miatt – szerencsére csöppet sem marginális kérdés a lakásfelújítók és építkezők körében. Ám hogy milyen szempontok szerint, milyen információk ismeretében döntenek egy-egy hőszigetelő anyag, megoldás mellett a fogyasztók és a szakemberek? Nos, ennek járt utána egy most zárult felmérés.

2019. május 20-ig több mint 1300-an töltötték ki a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének (MEPS) kérdőíveit, amellyel a fogyasztók és a szakemberek hőszigetelésre vonatkozó szokásait, elvárásait, preferenciát, valamint a változó szabályozással kapcsolatos ismereteit mérte fel a szakmai szervezet. A „Hőszigetelj a holnapért!” című energiahatékonysági ismeretterjesztő kampány keretében indított nem reprezentatív felmérés 2019. április 1. – május 20. között folyt.

atetoagyengepontunk 1

Az energiamegtakarítás és a rezsicsökkentés viszi a prímet
A fogyasztói kitöltők (1150 fő) több mint fele öt éven belül tervezi otthona hőszigetelését. A felújítás legfontosabb szempontjaként az energiamegtakarítás szükségességét jelölték meg a válaszadók, ettől alig maradt le a rezsiköltségek mérséklésének szándéka, harmadik helyen pedig a korszerűsítésre való törekvés szerepelt.

A hőszigetelést tervezők vagy a hőszigetelést az elmúlt évek során végzett válaszadók közül a legtöbben (38,1%) a tetőt vagy a homlokzatot (37,8%) hőszigetelnék vagy szigetelték, harmadik helyen a lábazat szigetelése végzett (10,2%). A hőszigetelésen kívül elvégzett vagy tervezett korszerűsítések között is a tetőcsere szerepelt az első helyen (32,3%), ezt követte a nyílászárócsere (26,6%). Az energetikai korszerűsítésre vonatkozó kérdésre adható „Egyéb” válaszok tanúsága szerint a napelemek felszerelése különösen foglalkoztatja a magyar fogyasztókat.

Hogy is van ez a szabályozás?
A preferált hőszigetelő anyagok között a fogyasztók körében 43 százalék a polisztirolt választja, és a válaszadók majdnem fele (45%) 10-15 cm vastag homlokzati hőszigetelést tartott megfelelőnek. Meglepő módon azonban a válaszadók több mint harmada beérné mindössze 5-10 cm vastagságú hőszigeteléssel, és csak 14,7 százalék szerint szükséges egy épületet 15-20 cm vastag hőszigeteléssel ellátni. Ez az utóbbi megoldás felelne pedig meg a 2020 után szigorodó épületenergetikai szabályozásnak, melyről a válaszadók alig több, mint fele hallott; ám mindössze 8 százalékuk véli érintettnek magát annak alkalmazásában.

A MEPS kérdőívét kitöltő 160 szakember körében szintén a polisztirol (különös tekintettel a grafitos EPS) bizonyult a legnépszerűbb hőszigetelő anyagnak: elsősorban a könnyű elérhetőségét és energiahatékonyságát emelték ki a tervezők és kivitelezők. Az épületenergetikai szabályozás szigorodásáról szinte minden kitöltő szakembernek tudomása volt, s a változás a válaszadók 80 százalékának folyamatban lévő munkái legalább egytizedét érinti is. Ennek ellenére csak minden második kitöltő tartotta kielégítőnek saját ismereteit a témában, és e téren alaposabb tájékoztatást tartana szükségesnek.

atetoagyengepontunk 2

Számítanak a centik
A válaszadó szakemberek véleménye megoszlik a tekintetben, hogy milyen változásokat szükséges eszközölni az építkezés során az új épületenergetikai szabályoknak való megfeleltetésekhez: azzal 80 százalék egyetértett, hogy a hatékonyabb hőszigetelésnek kiemelt fontossága lesz az elkövetkező években, de a megfelelő épületenergetikai szint eléréséhez a kérdőívet kitöltők 42 százaléka már minden szerkezeti elem kialakításának teljeskörű átgondolását tartotta szükségesnek. Ezt követte a hatékonyabb hőszigetelő anyag és vastagság megválasztása, majd a megújuló energiaforrások alkalmazása.

A szakemberek 44 százaléka arra a konkrét kérdésre, hogy B30-as téglafalra milyen vastagságú fehér polisztirol homlokzati hőszigetelést tartanak szükségesnek, 15-20 cm-t jelölt meg – ez már akár a közel nulla energiafogyasztású épület kialakításához elegendő, azaz a szakembereknek csupán közel felének megfelelőek az információi szabályoknak megfelelő tervezéshez. 28,9 százalék még ennél is tovább ment: 20-30 cm vastagságot ajánlott a megadott feltételek mellett, és csak 15,1 százalék tartott elegendőnek 10-15 cm alkalmazását. A szigorúbb szabályokhoz való igazodáshoz ugyanerre a falra a válaszadók 42 százalékamár 20-30 cm-t ajánlott, 25,8 százalék pedig 15-20 cm vastagságú fehér polisztirol hőszigetelést tartott alkalmasnak a célra; a kérdőívet kitöltő szakemberek 18,2 százaléka viszont a 30-40 cm vastagságban látja a garanciát a megfelelő épületenergetikai szinthez, ami szakértők szerint túlzás.

Nyakunkon a szezon
A hőszigetelés tehát foglalkoztatja a lakosságot és a szakembereket egyaránt. A kérdés aktualitásához hozzájárul, hogy a közelgő forró évszak nemcsak a nyaralásnak szezonja, hanem az építkezéseké, s lakásfelújítóknál a télen aktuálissá váló problémák – például a lakás kihűlése, a falak vagy a padló nedvesedése, penészedése – kiküszöbölésének, így a hőszigetelés korszerűsítésének is. Bölcs döntést hoz, aki nyáron gondoskodik a hőszigetelés korszerűbbé tételéről, hiszen ősszel és télen sokkal nehézkesebb, drágább a hőszigetelési munkálatokat elvégezni a hideg, nedves idő miatt, ráadásul így a fűtési költségeken érdemben egy fityinget sem spórolhat az ingatlantulajdonos.

A hőszigeteléssel kapcsolatos döntésekhez és az új épületenergetikai szabályozáshoz egyaránt hasznos iránytűt szolgáltat a folyamatosan frissülő Hőszigetelj a holnapért! honlap.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Hol tart a Liget Budapest projekt?

Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát. Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Májusban a projekt részeként átadták Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Befejeződött az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, ősszel nyit Millennium Házaként Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is. Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. „A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete” – mondta a fejlesztésről Baán László. Jelenleg a Néprajzi Múzeum kivitelezésének a mélyépítési szakasza zajlik (Fotó: Városliget Zrt.) 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. A Magyar Zene Háza egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz (Fotó: Városliget Zrt.) Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget. Jól halad a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése (Fotó: Városliget Zrt.) Videó megtekintése ITT! Elkészült már a Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark, amelyek mind-mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd. A 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. Jövőre kezdődhetnek a Magyar Innováció Háza és a Új Nemzeti Galéria munkálatai További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. Elkezdődött a park beton- és aszfaltfelületek csökkentése is, elsőként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további több ezer négyzetmétert zöldítenek vissza a ligeti betonutak rovására. „A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz” – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}