A Velencei-tónál immár negyedik generáció élvezi a családi nyaralót, amelyet valaha nagybácsik, unokatestvérek hada villongó horgászcsaták kíséretében használt. Ma csendesebb benne az élet, de bizonyosnak tűnik, hogy a külföldön élő dédunokák is rajongói a helynek.
Amikor a család eldöntötte az agárdi nyaraló felújítását, fő szempont a ház maibbá és komfortosabbá tétele volt. A régi tárgyaktól meg kellett válni, nem volt más választás, mint a házat teljesen kiüríteni. A megszolgált szocreál bútorok, tárgyi emlékek, konyhai vasedények egy része az újrahasznosítás jegyében menedéket talált a szomszédoknál, más részük a padláson kötött ki. Utóbbiak azután sohasem kerültek már vissza, hiszen a felújítás során világossá vált, hogy a megújult enteriőrbe nehéz lenne ízléssel beilleszteni őket. A festményeknek, gobleineknek, grafikáknak és a nagymama hőn szeretett torontáli szőnyegeinek azért megkegyelmeztek, hogy visszahozzanak valamicskét a régi atmoszférából. A majd egy évig húzódó felújítási munkálatok során a régi palatető helyére cserép került, olajkályha helyett központi fűtést vezettek be, hogy minden évszakban használható legyen a nyaraló, az összes nyílászárót nagyobbra cserélték, az elektromos hálózatot megújították.
A ház belső térkialakításában az egyik legnagyobb változást a nappali falrészének kibontása jelentette. Ezzel a művelettel ugyan elveszett a régi verandaszerű kisszoba önállósága, de jelentősen megnőtt a nappali világossága, térélménye. A megnagyobbított ablakokon át hangulatos kilátás nyílik a buja természetre. Arról, hogy kívül-belül milyen is legyen a megújult nyaraló, a családnak határozott elképzelése volt: színvilágában emlékeztessen a provence-i házakra, franciás zsalugáterekre, szürkés-zöld nyílászárókra, hívja vissza a tengerparti nyaralók egyszerűségét a fehérített rusztikus hajópadló és a vanília falak. A bútorok anyaga nagyrészt natúr színekkel, meleg árnyalatokkal természetes fa, amelyeket Visnyei Renáta lakberendező válogatott össze biztos kézzel, ha szükséges volt, gondoskodott az átfestetésükről. Az ő tervezése az optimális térkihasználású, teljes falat borító beépített szekrény is, amelynek színe harmonizál a nyílászárókkal, ráerősít a rusztikus hatásra. A konyhában is folytatódik a franciás, nosztalgikus stílus a fehér konyhabútorral és szürke-zöld-kék-barna aprókockás konyhakővel. A végeredményt mindenki szereti, hiszen miközben minden megújult, az emlékek sem vesztek el.
| Izgalmas volt látni, hogy a megfelelő térszervezés, stílusos bútorzat és összehangolt színválasztásnak köszönhetően hogyan alakult át a hatvanas évek típusnyaralója hangulatos nyári lakká. A végeredmény egy tágas és világos, ugyanakkor meghitt, a vidéki élet jegyeit magánhordozó családi fészek lett. |  |
|
| Visnyei Renáta lakberendező |
Hozzászólások