Mind a lakás, ház vásárlását vagy felújítását tervezők, mind a társasházak számára kedvezően változtak ez évtől a lakáscélú előtakarékosság szabályai. A megtakarítás kezdetét követően azonnal hitelhez juthatnak az ügyfelek, és a korábbinál nagyobb állami támogatásra számíthatnak a soklakásos társasházak is. A lakástakarék-pénztári szerződés lényege, hogy négy év megtakarítást követően állami támogatással növelt összeget használhatnak fel az előrelátók.
Kezdetben kifejezetten a megtakarítások, a tervezett vagy éppen előre nem látható lakáscélokra való gyűjtögetés volt a lakástakarék-pénztár egyetlen funkciója, ma már azonban sokkal szélesebb körű lehetőségek közül válogathatnak az ügyfelek.
Pozitív változások
A kötelező négy év spórolást követően kedvező, akár 3,9 százalékos kamatú hitelt igényelhetnek a szerződöttek, akik ez esetben a négy év alatt összegyűlt pénzt, az állami támogatást és a hitelt egyidejűleg kapják kézhez. Hosszabb idő óta létezik az áthidaló kölcsön, amelynek segítségével két év takarékoskodást követően igényelhetett hitelt az ügyfél, igaz, ezt valamivel magasabb, de még mindig a piacinál alacsonyabb kamattal kalkulálták.
2006-tól már nem kell várnia a költözködést fontolgatóknak arra, hogy mikor telik le a kötelező várakozási idő, hiszen azonnal, gyakorlatilag a szerződés megkötésének másnapján folyamodhatnak hitelért a lakástakarék-pénztárak valamelyikéhez. Azzal érdemes kalkulálni, hogy az előtakarékossági szerződést hitellel kombinálók a kiutalást követően körülbelül akkora összeget törlesztenek majd havonta, amekkora korábban a megtakarításuk volt. Így tehát változatlan terhelés mellett juthatnak hozzá egy a vártnál nagyobb összeghez a négy év elteltével. Magától értetődik, hogy aki az új lehetőséggel élve a szerződéskötést követően azonnal kéri a hitelt, az egyidejűleg fizeti a megtakarítást és a kölcsönt. Jelenleg két piaci szereplő közül választhatnak: az OTP Lakás-takarékpénztár és a Fundamenta-Lakáskassza kínálja lakástakarék-pénztári termékeit az ügyfeleknek.
Mindenki szabadon eldöntheti, mekkora összeget tesz félre havonta. A számlatulajdonosok lehetőségeihez igazíthatják, mekkora terhet szeretnének magukra vállalni, már akár néhány ezer forinttal érdemes elkezdeni a gyűjtögetést. S bár megkötés nincs, a legésszerűbb mégis az, ha valaki havonta 20 ezer forintot fordít e célra, hiszen így jut a lehető legnagyobb állami támogatáshoz.
A törvény értelmében ugyanis a lakástakarék-pénztári szerződéssel rendelkezők megtakarításaik 30 százalékát kaphatják meg a központi kasszából, ám legfeljebb évi 72 ezer forintot utalnak át számlájukra. Azoknak, akik rendszeresen fizetik a vállalt összeget, minden évben jóváírják számlájukon a vissza nem térítendő, adó- és járulékmentes támogatást. Egy példával illusztrálható mindez: ha valaki négy éven át 20 ezer forintot takarít meg havonta, akkor összesen 960 ezer forint gyűlik össze a lejárat idejére, s ezt az összeget egészítik ki a 30 százalékos támogatással, aminek eredményeképpen 1 millió 248 ezer forintot költhet lakására vagy házára az előrelátó. Jó tudni, hogy a számlára már befizetett összeg után elég alacsony kamatot írnak jóvá a tulajdonosnak, mindössze évi 3 százalékot.
Alapvetően saját lakásproblémájuk megoldására használhatják fel a takarékoskodók a lakás-takarékpénztári számlán elhelyezett összeget, és igazolniuk is kell, hogy valóban tulajdonukban van a megvásárolni vagy felújítani kívánt ingatlan, s építkezés esetén is elvárják, hogy a majdan elkészülő ház a takarékoskodó nevén legyen. Bizonyos esetekben lehetőség van azonban arra, hogy más személyt jelöljön meg a lakástakarék-pénztári szerződéssel rendelkező kedvezményezettként. Ám átruházni csak egyenes ági rokonra lehetséges a szerződéseket, például akkor, ha idősebb rokonok a fiatalabbak lakásszerzését segítenék ily módon. Így tehát gyermeküknek vagy unokájuknak minden további nélkül gyűjtögethetnek a szülők, illetve nagyszülők, nem érdemes azonban vállalni ezt keresztgyerek esetén, hiszen ő nem használhatja majd fel a keresztszülője nevén lévő szerződést.
Megtakarítások rendszeressége
Fontos tudni, hogy a legújabb szabályozás a korábbinál is nagyobb hangsúlyt helyez a megtakarítások rendszerességére. Arról van tehát szó, hogy nem veheti igénybe az állami támogatást az az ügyfél, akinek számlájára megérkezett ugyan a vállalt összeg, ám az nem minden hónapban, hanem összevissza, az illető anyagi helyzetétől vagy éppen odafigyelésétől függően történt meg. A 2006-os esztendőtől tehát az állami támogatás elvesztésével is számolniuk kell azoknak, akik nem teljesítenek a vállaltak szerint: számukra a megtakarítási év harmadik és negyedik negyedévében betétként elhelyezett összegre járó állami támogatás nem lehet nagyobb az év során nekik járó 25-25 százaléknál. Azaz akik a szerződés kötését követő hat hónapban nem utalnak vagy nem fizetnek be pénzt a lakástakarék-pénztárak valamelyikénél vezetett számlájukra, azok nem kalkulálhatnak az évi legfeljebb 72 ezer forintos segítséggel. Ez érvényes az azt követő megtakarítási – tehát nem naptári! – évekre is. A szigorítás ma még csak az új szerződésekre vonatkozik, a jövő év elejéről viszont kiterjed azokra is, akik korábban írták alá a dokumentumot.
Változás az állami támogatás összegében is
Szintén az idei évtől változik a társasházak számára nyújtott állami támogatás összege, amelyből a ház által tervezett felújításokat és korszerűsítéseket finanszírozhatják. Mostantól nagyobb házak nagyobb segítségre is számíthatnak, azaz a lakásszám határozza meg majd a beruházáshoz járó állami forintok összegét. Így tehát a 121 otthonnál többet, de 180-nál kevesebbet magukban foglaló épületek 252 ezer forintra számíthatnak évente. Az ennél nagyobb, de 240-nél kevesebb család lakhelyéül szolgáló házak szerződéseire 288 ezer forinttal járul hozzá a központi költségvetés. Azok a közösségek, amelyek 241-nél több lakásos társasházban működnek, azzal kalkulálhatnak, hogy minden esztendőben 324 ezer forint vissza nem térítendő támogatást tehetnek zsebre akkor, ha a közös tulajdonban lévő területeket újítják meg.
Hozzászólások