terített asztal

Fűszerek, fűszerolajok

A tudományos kutatások szerint egészségünk megőrzéséhez a fehérjéken, szénhidrátokon túl szükségünk van járulékos táp-, íz- és illatanyagokra is, mint például illóolajok, vitaminok, ásványi anyagok, szerves savak, keserű anyagok, glikozidok. Ezek legnagyobb részt a fűszernövényekben találhatók meg. Sajnos a - modern - konyha leginkább csak a káros hatású feketeborsot, csípős paprikát és konyhasót használja nagyobb mennyiségben, érdemes tehát megismerkednünk más fűszernövényekkel is, velük még az unásig ismert ételeinket is újjávarázsolhatjuk.

A nyár ajándékai

Drága pénzért ugyan az év bármely időszakában hozzájuthatunk minden földi jóhoz, most nyáron mégis friss, ízes, zamatos alapanyagokat szerezhetünk be a főzéshez. A nyár a nyers ételek, saláták, desszertek fő szezonja is, hiszen a nyers zöldségekben, gyümölcsökben sokkal több a vitamin, a jótékony hatású enzim és az ásványi anyag.

Gyümölcsös finomságok

 

gyumolcsosfinomsagok 2006dec 347A tavasz első gyümölcsei, a primőrök legkeresettebbjei, mindenki kedvencei az eper és a málna. A friss eper és a málna kiváló C-vitamin forrás, e mellett segítik a szervezetben a vas felszívódását és a népgyógyászatban is felhasználják a máj és az emésztőrendszer tisztítására. Antioxidáns anyagokat tartalmaznak, amelyek gyorsítják a gyógyulási folyamatokat, viszont lassítják az öregedés tüneteinek megjelenését.

Õsz két "esszel": szilva és szőlő

Az idei ősz szokatlanul rossz baracktermést hozott. Maradt viszont két másik, hasonlóan népszerű, zamatos gyümölcsünk: a szilva és a szőlő. Kevesen tudják, hogy a szilvának van a legtöbb, mintegy kétezer féle termesztett változata. Mindkét gyümölcsöt fogyaszthatjuk frissen, aszalva, süteménybe sütve, mélyhűtve, dzsem vagy lekvár formájában és szeszes italként, vagyis bor és pálinka alakjában. Mindkettőnek magas a kálium-, a vas- és az E-vitamin tartalma. Védik a bőrt az öregedéstől, a ráncosodástól, hátráltathatják a rák és a koszorúér-szűkület kialakulását, de ezek a hatások csak a friss és az aszalt gyümölcsökre jellemzőek. Az ázsiai gyógyászatban gyógyszer is a szilva: sós vízben pácolva gyomorrontás, hányinger és székrekedés ellen alkalmazzák. gyümölcsöt ritkán fogyasztunk sós ételekhez, pedig igen érdekes, változatos ízhatást érhetünk el velük. Különleges recept-összeállításunkban szokatlan, egzotikus ízek, rég elfeledett hagyományok és kezdő háziasszonyoknak szánt ételek egyaránt megtalálhatóak.

A szalonnasütéstől a grillezett bélszinig

Legegyszerűbb a tábortűz, amikor a parázs fölött szalonnát, hagymát, paprikát sütünk nyárson. Ilyenkor elegendő néhány kihegyezett faág is. Kicsit bonyolultabbak a bográcsban készített ételek, melyekhez több időre van szükségünk, mivel az ételek főzési ideje (a halászlét leszámítva) legalább 3 óra. Aki e téren tapasztalatlan, annak a hagyományos magyar konyhát, a pörköltet, a bográcsgulyást, a halászlevet és a lecsót ajánljuk. Sokkal érdekesebb a grillezés. Szükségünk van hozzá egy szabadtéri grillre vagy hússütőre, idegen szóval broiler-sütőre, nyársakra, fémre vagy kihegyezett hurkapálcákra.

Cseresznye és meggy, ha süteménybe megy

Hazánkban a cseresznye az egyik legrégebben termesztett gyümölcs. Vadon előforduló változatából nemesítették ki és Észak-Indiából származó rokonával, a meggyel együtt több ezer fajuk ismeretes. Nyersen fogyasztva mindkettő segíti a szívritmus stabilizálását, a köszvény megelőzését, a bőr feszessé tételét, tisztítja a vesét. Érdemes tehát most nagy mennyiségben fogyasztani, mert viszonylag rövid a szezonjuk, és nem kaphatók más évszakokban. Ezt a hónapot e két pompás gyümölcsnek szántuk, fogadják szeretettel receptösszeállításunkat. A sütéshez most még használhatunk friss cseresznyét vagy meggyet, de ha később is élvezni akarjuk süteményeinkben a tavasz és a kora nyár ízeit, a konzervekhez kell fordulnunk.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.