Beépíthető sütő

Beépíthető sütő

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A korszerű beépíthető sütők tulajdonképpen egy komplett „minikonyhának” is megfelelnek. Egykori alapfunkciójukon messze túlléptek, és elmondhatjuk: grilleznek, gőzzel párolnak, hőlégkeveréssel isteni pizzát sütnek, és némelyek a munka után meg is tisztítják magukat.

 

 

Beépítés

A konyhabútorba beépíthető sütők először az önálló tűzhelyet modellezték az alsószekrénybe építve, így a sütő a munkapult alá került, és felette a munkalapba – általában a sütőről vezérelve – pedig az elektromos, vagy gázfőzőlap. Amint külön kezelőelemet kapott a főzőlap, megnyílt a lehetőség, hogy a sütő kényelmes magasságba, állószekrénybe építve foglalja el a helyét.

Alapfunkció + multifunkció

A klasszikus (rejtett) alsó és (látható) felső fűtőszál minden sütőben megtalálható, ezt statikus sütőnek nevezzük, bár ma már egyre kevésbé készítik. Ha a felső fűtőszál teljesítménye elég nagy (1800–2500 W), akkor az grill funkcióra is alkalmas. Ha a fűtőszálak által előállított hőt a hátfalon lévő ventilátor megkeveri, egyenletesen elosztja a sütőtérben, akkor légkeveréses, azaz multifunkciós sütőről beszélünk, ahol a sütőfunkciók (kombinációk) száma legalább 3–4, de akár 6–8 is lehet.

Gőzfunkció

A gőzpárolással végzett ételkészítést a nagykonyhai berendezések már régóta tudják, és mára a felsőkategóriás háztartási sütők némelyike is. A víztartályból fejlesztett gőzt akár önmagában, akár légkeveréssel, hőlégbefúvással kombinálva használható a sütő, így a belül szaftos, rózsaszín angol steaktől a creme brulee-ig, profizmust igénylő ételek elkészítésére is vállalkozhatunk.

Extra: tisztítás

A sütőtisztítás új módját jelenti a Whirlpool Star-Clean™ megoldása, ahol a sütő aljára helyezett cellulózbázisú textilanyagra vizet öntve alig 35 perc alatt úgy felpuhul a szennyeződés, hogy egyszerűen letörölhető a felületről. Persze ehhez különleges zománcfelület és nanotechnológia-kezelésű belső ajtóüveg is szükséges.

Hőlégbefúvás

Ha a hátsó ventilátort egy – legalább 2000 W-os – rejtett körfűtőtest is körülveszi, akkor az így kapott forró levegőt a sütőtérbe juttatva egy többszintes kavargó légáramlatot kapunk. Ez ma a legkorszerűbb, takarékos és igen hatékony sütési mód. A hőlégbefúvás, vagy hőlégkeverés több szintű sütésre is kiváló. Alsó fűtéssel kombinálva pedig a pizza, illetve a tésztaételek kedvelői készíthetnek finomságokat (pastry funkció). A hőlégkeveréses sütők legalább 7–8, vagy akár több funkcióval is rendelkeznek.

Pirolitikus/katalitikus

A sütés folyamán, akárhogy is vigyázunk, a sütő belseje zsírcseppek vagy egyebek miatt elszennyeződik. A sütőtakarítás pedig nem a legkellemesebb feladat – ha csak el nem végzi helyettünk a gép. Pirolitikus tisztítás esetén elektromos árammal felfűtik a sütőt, akár 475– 500°C-fokra, és a szennyeződés hamuvá ég; lehűlés után csak ki kell törölni. Ha az oldalfalra és/vagy a hátfalra hordott porózus oxidkerámiaréteg miatt a sütőfal katalitikus öntisztító képességű, a ráfröccsenő zsírcseppek önmaguk megsemmisülnek. Itt a segítő hatást (katalizátor) a porózus réteg hatalmas felülete jelenti, ahol a zsírcsepp szétterül és eloxidálódik.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.