A rántottát túléli a tyúk

A rántottát túléli a tyúk

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lindáról semmit nem kérdezek - ígérem meg magamnak, ahogy belépek Görbe Nóra biatorbágyi házába. Bár tudom, hogy ez lehetetlen, most talán mégiscsak sikerül. Egy vizslakölyök fogad, aki a meleg elől a légkondicionált szobába menekült.

 

 

- Vidéken nőtt fel, és most újra vidékre költözött. Visszatért a gyerekkorához?

 

- Nemrég a Második Magyar Ökoportyán vettünk részt, amely Nyugat-Magyarország biogazdaságait járta végig. Már ez a kóstolókkal egybekötött vidékjárás is nosztalgikus érzéseket ébresztett bennem. Szarvason nőttem fel, és annak idején mindent a nagyszüleim termeltek meg. „Vegetáriánus” malacokat neveltek, mi ellenben nagy húsevők voltunk. A kolbászt a kertben termő fűszernövényekkel fűszerezte nagyapám. Ez volt az igazi biogazdálkodás. Megszoktam a jó magyaros ízeket, azóta sem tudok szabadulni tőlük. Diákéveimben rendszertelenül ettem, szinte semmivel sem törődtem. A változás akkor következett be, amikor várandós lettem a lányommal. Az ő egészsége miatt odafigyeltem a táplálkozásomra. Szörnyen utáltam a főzelékeket, mégis tömtem magamba, hogy a gyerek ne szenvedjen hiányt semmiben. A legtöbb ember egy életre megundorodott volna ezektől az ételektől, én azonban szinte mindet megszerettem.
- Egy időben vegetáriánus volt.
- Rövid szakasza volt ez az életemnek. A sok finom étel után rákaptam a magokra. Később a lányom is csatlakozott hozzám, mert sajnálta a leölt állatokat. Õ azóta is tartja magát az elveihez, de én ekkortájt többször éhen haltam. Persze azóta is megkóstolok bármit. A japán konyhát is fél óra alatt megemésztem, és újra a csülkös bablevest kívánom.
- Ha jól tudom, a Linda forgatása is befolyásolta, hogy abbahagyta a húsevést.
- Az új sorozatban vegetáriánus vagyok, és a Sztanyiszlavszkij módszer szerint úgy gondoltam, ezt kötelességem megélni. Kezdetben állati fehérjék nélküli, abszolút vega koszttal indítottam. Aztán rájöttem, hogy ez a módszer engem pillanatok alatt kivégez. Először visszacsempésztem az étrendembe a tejtermékeket, majd a tojást. Azzal győzködtem magam, hogy a rántottától még nem döglik meg a tyúk. Az utolsó forgatási nap estéjén teleettem magam libamájjal. Manapság már mindent eszem.
- Vannak tradicionális családi szokások, amikhez alkalmazkodnak?
- Nálunk mindenki akkor eszik, amikor éhes. A szakács általában amúgy is jól lakik, mire elkészíti az ebédet. Egy nagy fazék pulykanyaklevesre akár napközben is rá lehet járni. Nagyon szeretem a pörköltet, a bablevest, a halakat, kolbászokat, és persze mindenből sokat. Az ízlésem egyébként folyamatosan változik: régen imádtam a csokoládét, a sütiket, de pár éve egyáltalán nem kívánom. Nálam most a hagyma és a fokhagyma a nyerő. Barcelonában megtanultam, hogyan készül a Gaspaccio leves. Ennek egy bizonyos változatát ilyen melegben literszámra tudnám inni. Ezt egyedül én eszem meg a családban, a nagymamámtól tanult eper- és málnakrémet azonban mindenki szereti - rajtam kívül. Szóval érdemes a gyümölcskrémet és a levest együtt főzni…
- Ha jól tudom szeptemberben nagy esemény közeleg…
- Ötvenedik születésnapomon megesküszöm a párommal. Az időzítés a leendő férjem ötlete volt. Szeretnénk új életet kezdeni.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.