Állati kert. Akár ezt a címet is viselhetné az írás, hiszen a „kutya vagy kert” örök ellentmondása megcáfolódni látszik. Ebben a gondosan ápolt kertben ugyanis békésen megfér egymás mellett Soma kutya, a sziámi cica, két bagoly és számos madár, no és persze az állatokat és a kertet egyformán kedvelő család is.
A fotózásra estefelé érkeztünk, s bár tudjuk, hogy az utca végétől az ötödik házat kell keresni, igencsak kukucskálnunk kell, hogy megbizonyosodjunk: a sok magas, árnyas fenyő mögött valóban a „mi” házunk rejtőzik-e. Végül a fák lombjai között egy titokzatosan megbúvó, a ’30-as években épült villa tűnik elő. Pár perccel később és pár lépéssel beljebb pedig már egy teljesen más kép tárul elénk: lilaakác-lugas alatt átsétálva eljutunk a kertbe, amely tökéletes ellentéte a ház utca felőli arculatának: tágas, világos, nyoma sincs az előkerti árnyasságnak, bujaságnak. Megcsodáljuk, ahogy a lemenő nap sugarai bearanyozzák az egész kertet.
A rákoshegyi házak nagy többsége – mint ez is – hétvégi háznak, nyaralónak épült egykor. Mai tulajdonosai gondosan ügyeltek a felújításra, mindent megőriztek a régi ház hangulatából, ennek köszönhetők – mint apró kis ékszerek – az eredeti díszítések, a fehér ablakrácsok, míves tetődíszek. Bár a kaputól a kert felé vezető lépcsőt nem sikerült megmenteni, de egy hasonló újat készíttettek. Még a tetőgerendákat és a cserepeket is megkísérelték felújítani – házigazdánk elmondása szerint a kertben szögtelenítették a gerendákat -, végül mégis újat kellett venniük.
A kertben is tetten érjük a háziak kreativitását. Jó ötlet a madáretetővel feldobott kukatároló (három kuka bújik benne), amelyet bárki elkészíthet saját kertjében is. Első próbálkozásként falécekből készítették el, sötétbarnára festve, de nem igazán nyerte el a tetszésüket. Így végül náddal borították be, s hogy ne legyen olyan komor, szép nagy madáretetőt állítottak a közepébe. Ennek köszönhetően számtalan madárnak jelent igazi oázist a kert, még visszajáró vendégük is van: két fülesbagoly. Pontban este negyed tízkor szállnak le az egyik fenyőfára, s aztán egész éjjel fáradhatatlanul felelgetnek egymásnak.
A háziak a kert tervezésekor gondosan ügyeltek rá, hogy minden rejtve maradjon az idegen szemek, a szomszédok kíváncsi pillantásai elől is. Ezt szolgálja a kert végében álló faház, amúgy tökéletes hely a kerti szerszámok, biciklik tárolására, és ezt a célt szolgálja a medence oldalára telepített, ma már gyönyörű, magas tujasor is. Még a medencét is úgy tervezték, hogy a legtávolabbi pontjára se legyen rálátás a szomszéd telkekről. Nemrégiben azonban a hátsó telken felépült egy új, magas ház, s hogy védjék a kert intimitását, született a medence végi pavilon. Bambusznádrolóival, kényelmes kerti székeivel és a függőággyal kiváló hely az estig tartó beszélgetésekhez, a gyakran és szívesen itt időző barátok számára.
Érdemes egy pillantást a növényzetre is vetni, hiszen ez is a háziak kétkezi munkáját dicséri, a mindennapi locsolásról persze már öntözőrendszer gondoskodik. Az udvar közepén egy kis diófa díszlik. Korábban terebélyesebb volt, de a medence építése miatt új helyet kellett neki találni.
Az átültetést vállalták az építőmunká-sok, de a fizetség másik feléhez a háziak kikötötték: csak akkor jár, ha a fa túléli a cserét. Nem csoda, hogy még hetek múlva is lelkesen visszajártak locsolni, gondozni. Mint látható, sikerrel.
A legtöbb ember meg van győződve arról, hogy a kertben nincs helye állatnak. Pedig itt az ellenkezője igaz, hiszen a kerten egy gyönyörű kutya, az ötéves Soma, két macska, Homér és Matyi is osztozik. Háziasszonyunk szerint Soma az élő cáfolat a „kutya vagy kert” kérdésre. S hogy mi a magyarázat – Minden a fajtaválasztáson múlik: a farkaskutyák nem szeretnek ásni. Igazi összhang uralkodik tehát ember és állat között, sőt, mondhatjuk, ember-állat-állat között, hiszen ne feledkezzünk meg Homér és Soma ritka békés egymás mellett éléséről.
A háznak van még egy érdekessége. Néhány éve egyszer megállt előtte egy fekete Mercedes, a háziak nem is sejtették, ki jön hozzájuk. Mígnem meglátták a kapuban mai köztársasági elnökünk feleségét, aki, mint utóbb kiderült, ebben a házban töltötte gyermekkorát.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások