Zimankó és derű

Zimankó és derű

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

„MÉG NYÍLNAK A VÖLGYBEN A KERTI VIRÁGOK”, DE MÁR ÉRDEMES KICSIT ELÕRE GONDOLKODNUNK, HOGY KEDVENCÜNKNEK SE OKOZZON GONDOT A TÉL.

 

 

A városi környezetben élő állatok szervezetének nagy kihívás, hogy felvegyék életritmusunkat, és idomuljanak szokásainkhoz. A domesztikáció, majd a célirányos tenyésztés során a kutyák, macskák egyre jobban adaptálódtak ezekhez a számukra új körülményekhez, s ez a genetikájukban is változásokat hozott. Nem tekinthetünk úgy egy fotelban alvó cicára vagy egy szőnyegen pihenő ölebre, mint hajdani őseikre, amelyek könnyűszerrel viselték el az időjárás viszontagságait.

 

 

KUTYA, MACSKA

 

A legjobb immunrendszerű és legdúsabb bundájú házikedvencnek is problémát okozhat, hogy a fűtött lakásból átmenet nélkül jusson ki a fagyos levegőre. Különösen télen kell hagynunk időt a kutyánknak sétáltatás előtt, hogy át tudjon állni a külső hőmérsékletre, és hazafelé is, ne a mínuszokból rohanjon be a meleg lakásba. Alkalmas erre egy hűvös előszoba vagy lépcsőház, ahol legalább tíz percet kell tartózkodni séta előtt és után. Mivel ezt nehéz elérni egy pórázát izgatottan húzó ebnél, legjobb, ha a szoktatást már ősszel elkezdjük. A kutyák felnőttként is hamar tanulnak, és ha következetesek vagyunk, néhány nap alatt gond nélkül elfogadják az új rendet. Hazafelé érdemes bevezetni, hogy lábtörlés nélkül ne mehessen be kedvencünk a szobába. Milyen jól jön ez majd nekünk, amikor négy csatakos tappancs érkezik naponta több alkalommal a lakásba!

 

 

A zord időjárás hatásait csak egészséges bőrrel és bundával tudják az állatok elviselni. Különösen idősebbeknél fontos, hogy vigyük el ősszel állapotfelmérő vizsgálatra. Sok belső szervi probléma kimutatható még a tünetek kialakulása előtt, s így időben kezelhető. Egészséges állatoknál is fontos a megelőzés: a paraziták (bolhák, kullancsok) elleni készítmények alkalmazását télen is folytatni kell, mert az elmúlt években a mínusz fokok ellenére is sok kullancsot szednek ki az állatorvosok a házikedvencekből.

A bőr ellenállóképességének növelésére is léteznek kifejezetten e célra vitamintabletták. Ezek általában ízesítettek, kis barátaink szívesen fogyasztják (akár jutalomfalatként). Ha mégsem fogadják el (különösen cicák), van már olyan készítmény is, amelyet a szőrt széthúzva a nyak bőrére kell csepegtetni. Már egykét hét után látványos eredmény érhető el: dúsabb, fényesebb bunda, egészséges, korpamentes lesz a bőr. Egyre gyakrabban lehet látni jópofa kutyaruhákat. Egy nagytestű, jó kondícióban levő, normális bundájú eb bőre be is fülledhet alatta, de a lesoványodott, zsírtartalékkal nem rendelkező apróságoknál kifejezetten hasznos lehet. Kaphatók tappancsokra való kis lábbelik is, nem annyira a hideg, mint inkább az útszóró só maró hatása ellen. Az ilyen kis csizmákat általában nehéz elfogadtatni a kutyákkal, helyettük lehet mancsvédő kenőcsöt alkalmazni, de legalább egy langyos vizes ronggyal le kell törölgetni a lábakat minden séta után. Hosszabb szőrű ebeknél célszerű a lábujjak közti szőrt kinyíratni kutyakozmetikussal, vagy otthon egy ollóval, mert a hosszú szálak a hó hatására lucskos fürtökké állnak össze, és a beleakadó jégdarabok akár komolyabb vágást is ejthetnek a lábvégen.

Ha kutyánk nem a lakásban él, érdemes neki akkora kutyaólat biztosítani, amiben kényelmesen elfér, azaz állva meg tud fordulni, de semmiképpen se legyen túl nagy, mert azt nem tudja „befűteni" a testmelegével. A házikót sajátkezűleg is el lehet készíteni. Érdemes stabil, alacsony lábakra állítani, hogy a csapadék elfolyhasson, falát hungarocellel szigetelni.

TÉLI ÁLOM
A téli álom célja, hogy amikor alig találna magának táplálékot az adott állat, és a ragadozók veszélyének is jobban ki van téve, inkább elbújva, anyagcseréjét minimális mértékűre csökkentve vészelje át a mostoha körülményeket. Az ilyen fajok egyedei ősszel már úgy táplálkoznak, hogy elég tartalékuk legyen erre az időszakra (van, amelyik faj jelentősen meg is hízik), majd a hideg beálltával elvonulnak egy biztonságos, fagypont feletti helyre (barlang, avar alatti üreg stb.), és itt elvackolnak. Légzésük lelassul, szervezetük alig igényel energiát az életfenntartáshoz. Amikor aztán tavasszal emelkedik a hőmérséklet, „felébrednek". Probléma akkor van, ha ősszel nem sikerül elegendő tartalékra szert tenni, vagy ha egy átmeneti felmelegedés miatt felébred, majd az újabb fagyok idején a már aktív állat nem tud „visszaaludni".

SÜN
Kertvárosokban, vidéken gyakran találkozunk sünnel. Nem fél az ember közelségétől, gyakran a kertekbe is beköltözik. Ha elég eleséget talál és nem zavarják, meg is telepedhet. Gilisztákkal, rovarokkal, kisebb rágcsálókkal és ritkán madárfiókákkal táplálkozik. Ha egy tál tejet teszünk ki neki, szívesen elfogyasztja. Éjszaka aktív. Évente kétszer szaporodik, egy alomban legfeljebb hét utód van. A nyár végén született kölykök gyakran nem élik túl a telet. A nagyobb súlyú süniknek még ősszel érdemes felhalmozni a kert egy védett sarkában gallyakat, leveleket, ide be tudják vackolni magukat, és gond nélkül átalusszák a telet áprilisig. Ezalatt nem szabad bolygatni őket.

TEKNÕS
Egyes szárazföldi teknősfajoknak (pl. görög teknős) is szükségük van téli álomra, ennek hiányában el is pusztulhatnak. Legegyszerűbben egy 4-6 oC fokos pincében, levelekkel és tőzeggel töltött nagy ládában biztosíthatjuk nekik a megfelelő körülményeket. Késő ősszel langyos vízben kell megfürdetni az állatot, majd egy hétig koplaltani, hogy a salakanyagok kiürüljenek. Ha a külső hőmérséklet tartósan 8 oC fok alá esik, a teknős anyagcseréje automatikusan lassul, és tavaszig hibernációszerű állapotba kerül. Áprilisban egy újabb fürdetést követően lassan el lehet kezdeni az etetésüket.

MADARAK
Ha nincs otthon állatunk, de szeretjük a természetet, tegyünk az ablakba vagy egy közeli fára egy kis szalonnadarabot, vagy napraforgómaggal töltött madáretetőt. Ez utóbbiból sokfélét lehet kapni, de az ügyesebbek házilag is elkészíthetik. Lényeg az, hogy az etető fedett legyen, és legyen egy kis pereme, ahol a madárkák meg tudnak állni, amíg esznek. A hideg télen minden segítség elkel az állatoknak is, cserébe látványukkal, kedvességükkel a mi szívünkbe is egy kis melegséget hoznak.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}