Fogyasztóvédelem – 2010. I. félév

Fogyasztóvédelem – 2010. I. félév

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2010. I. félévi feladatait a vizsgálati programjában meghatározott elvárások szerint végezte. Napjainkra egyre fontosabbá válik az ügyfelek mind szélesebb körű fogyasztóvédelmi tájékoztatása, a szakmai munka tekintetében a piacfelügyelet és a kiemelt fogyasztóvédelmi területek ellenőrzése. Hatósági munkánk mellett nagyobb szerepet kaptak a nemzetközi és határmenti kapcsolatok. Célunk a hatékony feladatellátás mellett a mind magasabb szintű egységes jogalkalmazás volt.

 

 

 

A nagyobb szabású ellenőrzéseket és a kiemelt akciókat megelőzően felügyelőségeink úgynevezett bemutató ellenőrzéseket tartottak a forgalmazóknál. Ilyen alkalmakkor munkatársaink nem szankcionálnak, viszont rámutatnak a nem jogkövető forgalmazói magatartás miatti hiányosságokra.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Ellenőrzési és Vizsgálati Programjának 2010. I. félévére tervezett programjai közül 13 zárult le, míg 9 folyamatban van. A regionális felügyelőségek a félév során 10 saját kezdeményezésű ellenőrzést folytattak le, amelyet a helyi sajátos fogyasztói panaszok, a tapasztalt jogszabályellenes forgalmazói magatartás indokolt.

Az NFH tevékenységéről szóló tájékoztatót, az ellenőrzéseinkről, vizsgálatainkról készített összefoglalókat, a letiltott termékek jegyzékét és a fogyasztóvédelmet érintő fontos információkat részletesen tartalmazza honlapunk, amely a www.nfh.hu címen érhető el.

Veszélyes termékek felkutatása

Hatóságunk piacfelügyeleti tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kísérte az élelmiszernek nem minősülő termékek forgalmazási körülményeit és a vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények teljesülését. Vizsgálataink fő célja volt a fogyasztók életére, egészségére és/vagy vagyonbiztonságára veszélyes termékek felkutatása és ezeknek a piacról történő eltávolítása. Figyelmet fordítottunk arra is, hogy a gyártók, importálók, forgalmazók a fogyasztók részére megadják azokat a jogszabályban előírt tájékoztatásokat, amelyek a termékek biztonságos és rendeltetésszerű használatához szükségesek. Az ellenőrzések és célzott mintavételek során az NFH munkatársai 177 termékről állapították meg, hogy veszélyeztetik a fogyasztók egészségét, testi épségét. A veszélyesnek minősített termékek forgalmazását megtiltottuk, amelyről közleményt adtunk ki.

Közel 50 ezer ügyfél

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szolgáltatási tevékenységként folyamatosan végzi a reklamációs fogyasztási cikkek minőségvizsgálatát a fogyasztó és az eladó közötti megállapodás elősegítése érdekében. A szavatossági és jótállási ügyek intézésével kapcsolatban hatóságunkhoz érkező termékvizsgálati megkeresésre vizsgálat után szakvéleményt adunk ki.

Az NFH fogyasztóvédelmi tevékenységének keretein belül kiemelt fi gyelmet fordította szolgáltatási ágazat egyes, a fogyasztók mindennapi életében jelenlévő szektoraira. Tekintettel arra, hogy a fogyasztók minőségi kifogásaival kapcsolatos kereskedői gyakorlat nem mindig a hatályos jogszabályokat tükrözi, az NFH célkitűzései között szerepelt annak ellenőrzése, hogy a kereskedők jogszerűen intézik-e a szavatossággal és jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogásokat. Mindezek mellett az NFH folyamatosan végzi reklám-monitoring tevékenységét, különös tekintettel az ünnepi időszakok akcióira, és más különleges ajánlatokra. Ezen a területen jellemző ugyanis, hogy a jogsértő reklámok egyben fogyasztókat megtévesztő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is megvalósítanak. A regionális felügyelőségeket a félév során 46772 ügyfél kereste fel személyesen, telefonon vagy internet segítségével. A kérelmek és bejelentések száma 11647 volt, ami az elmúlt év azonos időszakához képest jelentős mértékű növekedést mutat. Azon ügyekben, amelyekben hatósági eljárásra van szükség, az illetékes felügyelőség eljár, amennyiben más hatóság illetékes az ügyben, oda irányítjuk az ügyet. Napjainkban is sokan hatóságunktól várják a segítséget, közvetlenül hozzánk fordulnak ügyük rendezése érdekében.

Az első félévben a fogyasztóvédelmi felügyelőségek 24456 ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzések során tapasztaltak szerint a kifogásolási arány 33,8 százalék, amely az elmúlt év egészéhez és ugyanezen időszakához képest további csökkenést mutat.

Laboratóriumi vizsgálatok

Az NFH két akkreditált laboratóriuma közül az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium a félév során a teljes műszaki területre vetítve összesen 1133 mintát ellenőrzött, 4107 vizsgálattal, míg a Mechanikai és Villamos Laboratórium 2821 vizsgálatot végzett, melynek egy része a piacfelügyeleti tevékenységgel összefüggésben biztonsági vizsgálat volt, másik része a fogyasztóvédelmi tevékenység alapjául szolgált. Az előző év tapasztalatai és sikerei alapján ismételten megrendeztük a Nyílt laboratóriumi napokat, amelyek igen nagy fogyasztói érdeklődés mellett zajlottak.

Bírósági keresetek is

A jogszabályoknak megfelelő forgalmazás és szolgáltatás kikényszerítése érdekében az első fokon eljáró regionális felügyelőségek 10921 intézkedést hoztak, amely az elmúlt évhez képest minimális mértékben növekedett, ezen belül az arányeltolódás a bírságolás helyett a kötelezések irányába tapasztalható. Az NFH másodfokú hatósághoz 963 fellebbezés érkezett, a félév során 1251 döntés született, amelyek közöttáthúzódó ügyekben is döntöttünk. Emellettaz NFH több esetben, a fogyasztók széles körét érintő ügyben közérdekű keresetet nyújtott be a bírósághoz. 2010. II. félévétől az NFH vezetésében változás történt, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Pintér Istvánt nevezte ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatójának. A kinevezés alkalmából Bencsik János államtitkár hangsúlyozta, hogy szakmai ismerettel és gyakorlattal rendelkező szakember került a főigazgatói posztra, akinek feladata az ügyfélközpontú, vállalkozóbarát szemlélet kialakítása a fogyasztóvédelemben.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.