A fekvőbútort próbáljuk ki!

A fekvőbútort próbáljuk ki!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az elmúlt húsz év tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy - a termékek minőségi hibáit leszámítva - a reklamációk egy része megelőzhető lenne, ha a vásárló többet tudna az általa kiszemelt ágy, fekhely tulajdonságairól, valamint a vásárlás körülményeiről. A legkritikusabb bútorok ugyanis a fekvőalkalmatosságok.

 

 

 

ás előtt a legtöbben csak azzal törődnek, miként mutat majd a bútor a lakásban. A kiválasztásnál sokan a reklámképek, a szövet színe és a bútor külső megjelenése alapján döntenek, kevésbé gondolnak az eljövendő évek pihenésére, fekvési komfortérzetére. A bútorüzletben a fekvőhely próbája hely hiányában, de még inkább a szituáció furcsasága miatt elmarad. A rendszeres és többórás fekvés érzetét nem lehet ugyan egy ráfekvéssel kipróbálni, de alapvető jellemzőket, például a méretet, ellenőrizhetjük. Az úgynevezett szükségfekhelyek párnakombinációit, az állványszerkezetek kereteinek, bordáinak, fa alkatrészeinek - átérződését" tapasztalni lehetne a vétel előtt, hogy megelőzzünk egy reménytelen reklamációs hadjáratot. A választást a következőképpen tervezzük meg: n Milyen célra vesszük a bútort, mekkora hely van számára? n Milyen a szerkezete, a felépítése? n Milyen legyen a külső megjelenése? n Ismerjük meg a vásárlói tájékoztatót, a jótállás feltételeit! Egy vagy több funkció A fekvőbútornak többnyire kétféle méretét adják meg: az egyik a helyfoglalása, a másik a fekvőfelületé. E kettő között olykor igen nagy a különbség. Tudnunk kell azt is, hogy mire kívánjuk használni a fekhelyet: állandó igénybevételre valót veszünk, vagy kétfunkciós kanapéágyat, esetleg pót- és vendégágyat, fotelágyat, amelyet a gyártók csak időszakos használatra ajánlanak. A gyakoribb típusok az egy- vagy kétszemélyes heverő, az emeletes ágy gyermek és felnőtt részére és a különböző alkalmi fekvőhelyek: a kanapéágy, kanapé-heverő, fotelágy, összecsukható vendég- vagy pótágy, esetleg szekrényágy. A leginkább ajánlott az egyszemélyes heverő vagy ágy. Két személy számára az egymás mellé elhelyezett két egyszemélyes heverőt, vagy a két külön fekvőbetéttel ellátott franciaágyat javasoljuk. A kétfunkciós, ülő- és fekvőbútorokat állandó fekvésre nem ajánljuk. A kanapéágy fő funkciója az ülés, a második a fekvés, amire általában csak időszakos használattal alkalmas. Ha például a fekvőfelületet össze kell hajtani, hogy a szerkezetek elférjenek a támla mögött vagy az ülés alatt, többnyire nem azonos vastagságúak a párnázatok, így nem egyenletes a pihenő test alátámasztása, tehát rendszeres fekvésre, pihenésre nem alkalmas a bútor. A különböző nyitható, csukható szerkezetek gyakran nem bírják a napi használatot. A bútor felépítése A kárpitozott bútorok állványszerkezete részben vagy egészben faforgácslap. Ezt sokszor csak akkor tudja meg a tulajdonos, amikor a szerviz a javítás alkalmával felbontja. Minthogy nem tájékozódott időben, a jogos vagy vélt sérelmektől, minőségi kifogásoktól amúgy is bosszús vásárló úgy véli, hogy a - hulladékból összetákolt bútor", vagyis a forgácslap is része lehet a reklamációnak. A forgácslapot szakmailag sokan ellenezték, de a laboratóriumi terheléses szilárdsági és tartóssági vizsgálatok meggyőzték a szakembereket. Manapság már lassan az a furcsa, ha az állványszerkezet a külső díszítésen kívül tartalmaz természetes faanyagot. A kárpitozott párnázatot tartóalap támasztja alá. Ez általában merev szerkezet, például farostlemez. Lehet félrugalmas is, például heveder, textil, műanyag, fémszalag, faléc, síkrugó, sodrony. A rugalmas szerkezet például farugó vagy ívesre hengerelt hullámrugó, amely néha nemcsak a tartóalap, hanem egyben a rugózat szerepét is betölti. A magas rugózatú fekvőhelyekben rugófonat van, amely géppel készül. Ezt nevezik Bonel rugónak vagy epedának. A párnázat különböző lágyságú poliuretán habszivacsokból, táblásított szálas anyagokból áll. Vásznak és szövetek A bevonat igen sokféle lehet, az egyszerű matracvászontól a legkülönbözőbb bútorszövetekig. A kárpitosipar sem kerülhette el azt a jelenséget, hogy a termék olcsóbbá tétele érdekében a szakmai indokot félrelökve döntött az álgazdaságosság. Miről is van itt szó - Az erős, strapabíró len alapanyagú vásznak jól ellenálltak a tartós használatnak, és ha megkoptak, elszennyeződtek, az áthúzás nem volt anyagilag megterhelő, a dísztakaró nem volt kitéve a dörzsölésnek, strapának. De így két anyagra volt szükség egy heverő használatához. Ezért a nagy hazai bútorgyártók kitalálták, hogy meg lehet takarítani egy anyagot, ha a heverőt, franciaágyat bútorszövettel vonják be. Időközben azonban divatba jött a plüss vagy bársonyszövet, amely a legkevésbé alkalmas fekvőhelyre. A vásárlók a felület elváltozását a szövet kopásának vélik, pedig ez bizonyos mértékig a termék tulajdonsága, s a jótállási reklamáció keretében nem érvényesíthető. Sok vásárló kifogásolta, hogy akkor a vásárlás előtt erről a tulajdonságról miért nem tájékoztatják őket. A felvetés jogos, bár a tájékoztatás kötelező voltát több rendelet is előírja. A bútorokhoz mellékelt használati, kezelési útmutatók, valamint az eladók a szövet tulajdonságaira a legritkább esetben hívják fel a vásárlók figyelmét. Az olcsóbb vászonszövetek új korukban mutatós, vidám színfoltjai a lakásnak, de a napi használatot nem bírják. Alkalmazásuk nem hazai találmány. A nyugati gyártók olcsóbb, úgynevezett divatbútorai egy - másfél éves használatra készülnek. Nálunk azonban a bútortól öt?tizenöt év tartósságot várnak el a vásárlók. A modell a piacgazdaság, ahol az elv szerint a vásárlók döntik el, hogy mi marad a piacon, és mi az, ami kereslet híján eltűnik. Ehhez viszont szükséges, hogy a vásárlóban tudatosuljon a saját felelőssége a termék tulajdonságainak megismerésében. Ideális szerkezetűnek mondható az az egyszemélyes ágy vagy heverő, amelyiknek a párnázatát fakereten, merev tartóalapon magas rugófonat és néhány centiméteres párnázat, erős damasztvászon bevonat adja. Ugyanez a változat fakeret és lemez tartóalap nélkül, úgynevezett forgatható szabad párnázatként is fogadható, de itt megfelelő ágyállvány kell. Évtizedek lakásépítési politikája következményeként az ágynak többnyire nem maradt hely, következett a kétfunkciós bútorok reneszánsza. A reklamációk arra ösztönözték a szakmát, hogy az 1987-ben átalakított és a mai napig hatályos nemzeti szabványban kimondják: a kétfunkciós bútorok második funkciója csak időszakos használatra felel meg, s erről a vásárlót tájékoztatni kell. A gyártó pedig elutasíthatja a reklamációt azzal, hogy az elváltozás a nem rendeltetésszerű használat következménye. Bútorvásárlás előtt el kell kérni a használati, kezelési útmutatót, és meg kell győződni a termék tulajdonságairól. A tévhitből történő vásárlás jótállási reklamáció keretében nem érvényesíthető.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.