A fekvőbútort próbáljuk ki!

A fekvőbútort próbáljuk ki!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az elmúlt húsz év tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy - a termékek minőségi hibáit leszámítva - a reklamációk egy része megelőzhető lenne, ha a vásárló többet tudna az általa kiszemelt ágy, fekhely tulajdonságairól, valamint a vásárlás körülményeiről. A legkritikusabb bútorok ugyanis a fekvőalkalmatosságok.

 

 

 

ás előtt a legtöbben csak azzal törődnek, miként mutat majd a bútor a lakásban. A kiválasztásnál sokan a reklámképek, a szövet színe és a bútor külső megjelenése alapján döntenek, kevésbé gondolnak az eljövendő évek pihenésére, fekvési komfortérzetére. A bútorüzletben a fekvőhely próbája hely hiányában, de még inkább a szituáció furcsasága miatt elmarad. A rendszeres és többórás fekvés érzetét nem lehet ugyan egy ráfekvéssel kipróbálni, de alapvető jellemzőket, például a méretet, ellenőrizhetjük. Az úgynevezett szükségfekhelyek párnakombinációit, az állványszerkezetek kereteinek, bordáinak, fa alkatrészeinek - átérződését" tapasztalni lehetne a vétel előtt, hogy megelőzzünk egy reménytelen reklamációs hadjáratot. A választást a következőképpen tervezzük meg: n Milyen célra vesszük a bútort, mekkora hely van számára? n Milyen a szerkezete, a felépítése? n Milyen legyen a külső megjelenése? n Ismerjük meg a vásárlói tájékoztatót, a jótállás feltételeit! Egy vagy több funkció A fekvőbútornak többnyire kétféle méretét adják meg: az egyik a helyfoglalása, a másik a fekvőfelületé. E kettő között olykor igen nagy a különbség. Tudnunk kell azt is, hogy mire kívánjuk használni a fekhelyet: állandó igénybevételre valót veszünk, vagy kétfunkciós kanapéágyat, esetleg pót- és vendégágyat, fotelágyat, amelyet a gyártók csak időszakos használatra ajánlanak. A gyakoribb típusok az egy- vagy kétszemélyes heverő, az emeletes ágy gyermek és felnőtt részére és a különböző alkalmi fekvőhelyek: a kanapéágy, kanapé-heverő, fotelágy, összecsukható vendég- vagy pótágy, esetleg szekrényágy. A leginkább ajánlott az egyszemélyes heverő vagy ágy. Két személy számára az egymás mellé elhelyezett két egyszemélyes heverőt, vagy a két külön fekvőbetéttel ellátott franciaágyat javasoljuk. A kétfunkciós, ülő- és fekvőbútorokat állandó fekvésre nem ajánljuk. A kanapéágy fő funkciója az ülés, a második a fekvés, amire általában csak időszakos használattal alkalmas. Ha például a fekvőfelületet össze kell hajtani, hogy a szerkezetek elférjenek a támla mögött vagy az ülés alatt, többnyire nem azonos vastagságúak a párnázatok, így nem egyenletes a pihenő test alátámasztása, tehát rendszeres fekvésre, pihenésre nem alkalmas a bútor. A különböző nyitható, csukható szerkezetek gyakran nem bírják a napi használatot. A bútor felépítése A kárpitozott bútorok állványszerkezete részben vagy egészben faforgácslap. Ezt sokszor csak akkor tudja meg a tulajdonos, amikor a szerviz a javítás alkalmával felbontja. Minthogy nem tájékozódott időben, a jogos vagy vélt sérelmektől, minőségi kifogásoktól amúgy is bosszús vásárló úgy véli, hogy a - hulladékból összetákolt bútor", vagyis a forgácslap is része lehet a reklamációnak. A forgácslapot szakmailag sokan ellenezték, de a laboratóriumi terheléses szilárdsági és tartóssági vizsgálatok meggyőzték a szakembereket. Manapság már lassan az a furcsa, ha az állványszerkezet a külső díszítésen kívül tartalmaz természetes faanyagot. A kárpitozott párnázatot tartóalap támasztja alá. Ez általában merev szerkezet, például farostlemez. Lehet félrugalmas is, például heveder, textil, műanyag, fémszalag, faléc, síkrugó, sodrony. A rugalmas szerkezet például farugó vagy ívesre hengerelt hullámrugó, amely néha nemcsak a tartóalap, hanem egyben a rugózat szerepét is betölti. A magas rugózatú fekvőhelyekben rugófonat van, amely géppel készül. Ezt nevezik Bonel rugónak vagy epedának. A párnázat különböző lágyságú poliuretán habszivacsokból, táblásított szálas anyagokból áll. Vásznak és szövetek A bevonat igen sokféle lehet, az egyszerű matracvászontól a legkülönbözőbb bútorszövetekig. A kárpitosipar sem kerülhette el azt a jelenséget, hogy a termék olcsóbbá tétele érdekében a szakmai indokot félrelökve döntött az álgazdaságosság. Miről is van itt szó - Az erős, strapabíró len alapanyagú vásznak jól ellenálltak a tartós használatnak, és ha megkoptak, elszennyeződtek, az áthúzás nem volt anyagilag megterhelő, a dísztakaró nem volt kitéve a dörzsölésnek, strapának. De így két anyagra volt szükség egy heverő használatához. Ezért a nagy hazai bútorgyártók kitalálták, hogy meg lehet takarítani egy anyagot, ha a heverőt, franciaágyat bútorszövettel vonják be. Időközben azonban divatba jött a plüss vagy bársonyszövet, amely a legkevésbé alkalmas fekvőhelyre. A vásárlók a felület elváltozását a szövet kopásának vélik, pedig ez bizonyos mértékig a termék tulajdonsága, s a jótállási reklamáció keretében nem érvényesíthető. Sok vásárló kifogásolta, hogy akkor a vásárlás előtt erről a tulajdonságról miért nem tájékoztatják őket. A felvetés jogos, bár a tájékoztatás kötelező voltát több rendelet is előírja. A bútorokhoz mellékelt használati, kezelési útmutatók, valamint az eladók a szövet tulajdonságaira a legritkább esetben hívják fel a vásárlók figyelmét. Az olcsóbb vászonszövetek új korukban mutatós, vidám színfoltjai a lakásnak, de a napi használatot nem bírják. Alkalmazásuk nem hazai találmány. A nyugati gyártók olcsóbb, úgynevezett divatbútorai egy - másfél éves használatra készülnek. Nálunk azonban a bútortól öt?tizenöt év tartósságot várnak el a vásárlók. A modell a piacgazdaság, ahol az elv szerint a vásárlók döntik el, hogy mi marad a piacon, és mi az, ami kereslet híján eltűnik. Ehhez viszont szükséges, hogy a vásárlóban tudatosuljon a saját felelőssége a termék tulajdonságainak megismerésében. Ideális szerkezetűnek mondható az az egyszemélyes ágy vagy heverő, amelyiknek a párnázatát fakereten, merev tartóalapon magas rugófonat és néhány centiméteres párnázat, erős damasztvászon bevonat adja. Ugyanez a változat fakeret és lemez tartóalap nélkül, úgynevezett forgatható szabad párnázatként is fogadható, de itt megfelelő ágyállvány kell. Évtizedek lakásépítési politikája következményeként az ágynak többnyire nem maradt hely, következett a kétfunkciós bútorok reneszánsza. A reklamációk arra ösztönözték a szakmát, hogy az 1987-ben átalakított és a mai napig hatályos nemzeti szabványban kimondják: a kétfunkciós bútorok második funkciója csak időszakos használatra felel meg, s erről a vásárlót tájékoztatni kell. A gyártó pedig elutasíthatja a reklamációt azzal, hogy az elváltozás a nem rendeltetésszerű használat következménye. Bútorvásárlás előtt el kell kérni a használati, kezelési útmutatót, és meg kell győződni a termék tulajdonságairól. A tévhitből történő vásárlás jótállási reklamáció keretében nem érvényesíthető.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}