Tiszta kürtők, rendes ház

Tiszta kürtők, rendes ház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A középkori mindennapos tűzkatasztrófák után az emberek hamar rájöttek, hogy kisebb a veszély, ha időben eltávolítják a kéményekből a kormot. A kéményseprőket ezért nagyon megbecsülték, úgy tartották, már látásuk is szerencsét hoz. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltoztak fűtési szokásaink, de ma is nagyon fontos a kémények és tüzelőberendezések rendszeres ellenőrzése, karbantartása.

 

 

A kémények és tüzelőberendezések elhanyagolása minden fűtési idényben megszedi a maga áldozatát, és sajnos csak egy-egy drámai eset hívja fel a figyelmet fontosságukra. Hanyagságunk miatt a rossz kémények, tüzelőberendezések külön-külön is számos veszélyt rejtenek magukban, ráadásul fölöslegesen növeli kiadásainkat is. Hiszen a rendszeresen karbantartott berendezések, koromtalanított kémények biztosítják az üzemeltetés nagyobb hatásfokát, csökkentve a tüzelőanyag-felhasználást.

 


Mit kapunk a pénzünkért?

Nagyon gyakran kérdezik tőlünk, mit várhatnak el a társasházakban lakó megrendelők - kéményseprő szolgáltatás" címén - Miért kell fizetni a tartalék kémények ellenőrzéséért, tisztításáért?
Törvény írja elő, hogy az önkormányzat köteles biztosítani, az ingatlan tulajdonosa pedig köteles igénybe venni a helyi önkormányzat által szervezett kéményseprőipari közszolgáltatást. Megszabja a törvény azt is, mit kell érteni kötelező kéményseprőipari közszolgáltatás alatt: - a lakásban, helyiségben lévő tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény és tartozékának, füstjáratának időszakos ellenőrzése, tisztítása, a ké-mény időszakos műszaki felülvizsgálata, a használatával összefüggő szakvélemény adása". A szolgáltatás díját a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg, mértékét befolyásolja többek között a kémény típusa (egyedi, gyűjtő, központi), a tüzelési mód, a kémény igénybevételének jellege (üzemelő vagy tartalék).
A már üzemelő épületeknél évente kötelező a kémények és égéstermék-elvezetők úgynevezett időszakos ellenőrzése. A kéményseprők ezt az ellenőrzést részint szemrevételezéssel, részint pedig különböző eszközökkel, mérőműszerekkel végzik. Mindez a biztonságunkat szolgálja, mivel így felismerhető és elhárítható a tűzveszély, a kellemetlen és veszélyes füstgáz-visszaáramlás, esetleg egy halálos kimenetelű mérgezés veszélye is. Az ellenőrzés során döntenek a kémények és égéstermék-elvezetők szükség szerinti tisztításáról. Ez azért indokolt, mert csak a tiszta kürtők és járatok biztosítják a megfelelő - huzatot", és megelőzik a tűzveszély kialakulását.

Teljes kivizsgálás

Jogszabály írja elő a kéményseprők azon kötelezettségét, hogy négyévente az épület egész kéményállományát teljes körű vizsgálatnak vessék alá. Ekkor a kémények tömörségi vizsgálatát is el kell végezni, vagyis teljes körű diagnózist kell kapnunk, hogy dönthessünk arról, milyen felújítási, tatarozási, állagmegóvó karbantartási munkálatokra van szükség. A műszaki felülvizsgálat eredményeként megszületett szakvéleményt a szolgáltatónak 30 napon belül kell kiadnia.
A kéményseprők elvégezhetik a tüzelőberendezések műszeres tüzeléstechnikai ellenőrző vizsgálatát is, ennek során kaphatunk információt berendezésünk gazdaságos (vagy gazdaságtalan) működéséről.
A műszaki felülvizsgálat várható időpontjáról fél évvel, a munkavégzés tényleges időpontjáról legalább nyolc nappal korábban köteles a szolgáltató a tulajdonost írásban vagy hirdetmény útján értesíteni.
Amennyiben a tulajdonos a bejutást, vagy a munka akadálytalan elvégzését ismételt szabályszerű értesítés ellenére akadályozza, a szolgáltató köteles az első fokú tűzvédelmi hatóságot írásban értesíteni. Ha a kéményseprők szabálytalanságot tapasztalnak, arról írásban tájékoztatják a tulajdonost, és felszólítják annak megszüntetésére. A következő alkalommal ellenőrzik, hogy a tulajdonos elvégeztette-e a szükséges munkálatokat. Érdemes komolyan venni a felszólítást, hiszen ha a szükséges intézkedés nem történik meg, a szolgáltató az első fokú építésügyi, illetőleg tűzvédelmi hatóságot értesíti.
Közvetlen élet- vagy tűzveszély esetén még szigorúbbak a kéményseprők, ilyen esetben a kifogásolt kémény, illetőleg a tüzelőberendezés használatának azonnali megszüntetésére szólítják fel a tulajdonost. Egyidejűleg a szolgáltató az első fokú tűzvédelmi, illetőleg építésügyi hatóságnak, továbbá gáz-tüzelőberendezés esetén a területi gázszolgáltatónak is bejelentést tesz.

Érdemes számolni

A jogszabály előírja azt is, hogy évente ellenőrizni kell a tartalék kémények és tartozékaik rendeltetésszerű hasz-nálhatóságát, és ha szükséges, azokat ki kell tisztítani. Használaton kívüli kéményeket ellenőrizni, tisztítani nem kell.
Van-e különbség a - használaton kívüli" és - tartalék" kémény között - Ennek tisztázása azért fontos, mert az egyik rendszeres ellenőrzéséért és szükség szerinti tisztításáért, mint kötelező kéményseprő-szolgáltatásért fizetnünk kell, a másikért nem.
A rendelet értelmében a tartalékkémény olyan kémény, amelyet - például más fűtési mód alkalmazása miatt - nem használnak ugyan, de a hatályos rendelkezések szerint a fokozott biztonság érdekében használható állapotban kell tartani.
A közszolgáltatás nem terjed ki arra a kéményre, amely használaton kívül áll, vagyis bekötőnyílásait és tisztítónyílásait befalazták, vagy nem éghető anyaggal tömören, illetőleg egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, és a kéménytisztítás helyén jól látható módon megjelölték.
Ám mielőtt ilyen átalakításra szánnánk el magunkat, érdemes mérlegelni néhány dolgot. Jogszabály írja elő, hogy minden lakás legalább egy lakószobájában tartalékfűtés lehetőségéről kell gondoskodni. Egy tartalék kéménynek tehát maradnia kell, hacsak nem elektromos berendezéssel akarjuk megoldani a problémát. Ez a fűtési mód azonban jelentős hálózatfejlesztést igényelhet, ami szintén tetemes kiadással jár. Számolni kell azzal is, hogy a megszüntetésre ítélt kémény sorsáról a kéményseprő-szolgáltató helyszíni szemlén dönt, aminek díja van. A lezárási munkákat is magunknak kell elvégeztetni, saját költségünkre. Ezután egy ismételt ellenőrzést köt ki a szolgáltató, persze ismét külön díjért, s ha mindent rendben talál, intézkedik a kéménytisztítási díj törléséről. Érdemes tehát számolni!
Mindezek figyelembevételével csak azt tudjuk javasolni, hogy bár a tél miatt nem szívesen engedünk be a lakásba havas cipőjű kéményseprőket, mégis örüljünk, hogy most, üzem közben tudják megnézni, jól működnek-e tüzelőberendezéseink. Ez különösen indokolt a régebbi házaknál, ahol még megengedték, hogy egy gyűjtőkéménybe egy-egy szinten több gázüzemű készülék is be legyen csatlakoztatva.
Nagyon fontos megvizsgálni, megfelelő-e az égéstermék elvezetése, nincs-e akadálya a keletkező szén-dioxid, szén-monoxid és gőz szabadba távozásának. Ezek visszaáramlását ugyanis nem vesszük könnyen észre, hiszen színtelen, szagtalan gázokról és gőzökről van szó. Hagyjuk tehát, hogy szerencsét hozzanak a kéményseprők, fogadjuk meg ajánlásainkat, egészségünk és anyagi biztonságunk érdekében.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.