Az építkezők alapvetően személyes vagyonvédelmi érdekből kötnek biztosítást, ha azonban építési hitelből finanszírozzák a költségeket, a bankhitel törvényes feltétele, hogy rendelkezzenek lakásbiztosítással. Írásunkban sorra vesszük azokat a kérdéseket, amelyekkel minden olyan építkező szembetalálja magát, aki akár hitel nélkül, saját kezdeményezésre, akár hitellel összefüggő kényszerűségből válik biztosítottá építés alatt álló épületével kapcsolatban.
A harmincegy hazai biztosítótársaság közül az Allianz Hungária, az Argosz, az Atlasz, az AXA-Colonia, az ÁB-Aegon, az Európa, az OTP-Garancia, a Generali-Providencia, a Signal és az Union Biztosító rendelkezik lakásbiztosítással, amely biztosítások mindegyike kiterjeszthető építés alatt álló lakóépületre is.
Magánerős új építkezésnél mindaddig, amíg az épület készen nem áll, és/vagy meg nem történik abba a háztartási ingóságokkal való teljes beköltözés, nem jellemző a tulajdonosokra, hogy biztosításkötésre gondoljanak, bár a már kész épületrészeket, tárolt építési anyagokat, szerszámokat stb. féltik. A magánerős bővítés, felújítás, korszerűsítés esetében a meglévő értékekre már létező lakásbiztosítást a változásokhoz kell csak igazítani.
A hitelfedezettel történő új otthon építésébe kezdők esetében többnyire még meg sem kezdődött az építkezés, biztosítható vagyontárgy talán nincs is az építkezés helyén, a hitel felvételével egyidejűleg mégis kötelesek lakásbiztosítást kötni, legalább a hitelösszeg mértékével azonos biztosítási összegre. Ha az átalakítás, bővítés hitelfedezettel történik, a hitelnyújtás elengedhetetlen feltétele a lakásbiztosítás megléte: meglévő szerződés esetén azt szükség szerint (hitelösszeg, banki előjogok előjegyzése stb.) módosítani kell. Ha pedig nincs biztosítás, szintén kötelező a legalább hitelösszeggel azonos biztosítási összegű szerződés.
Építési célú hitel esetén a megkövetelt lakásbiztosítási szerződésben előjegyzik a bank kedvezményezettségét. Ezáltal kártérítés esetén előjogok illetik meg a hitelintézetet. A gyakorlatban ez úgy érvényesül, hogy a biztosító köteles értesíteni a bankot a káreseményről és a kifizetendő kártérítésről, a hitelintézet pedig nyilatkozhat, hogy a mindenkor aktuálisan fennálló hitel keretén belül, részben vagy egészben, igényt tart-e a kártérítés összegére.
Alulbiztosítás, túlbiztosítás
Minden esetben irányadó, hogy a biztosítás minimálisan a hitelösszeg erejéig teljesüljön. A biztosítási összeget a szerződő jogosult meghatározni, az adat az ő felelősségére szerepel a szerződésben. Építés megkezdése előtt vagy alatt az épület biztosítási összegét a teljesen kész épület várható értékére lehet biztosítani.
Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékénél kisebb, alulbiztosításról van szó. A biztosító a kárt ekkor olyan arányban köteles téríteni, ahogy a kár idején megállapíthatóan a biztosítási összeg aránylott a vagyontárgy tényleges értékéhez. Ha a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékét, túlbiztosítás áll fenn. A szerződés a túlbiztosított mértékre nézve semmis. Az építkezők lakásbiztosítása gyakran alulbiztosított, amely esetben csupán aránylagos (pro-rata) kártérítés várható. Jellemzően ilyen eset például, ha
– a biztosítás csak a hitel összegének mértékéig terjed.
– a biztosítás a már meglévő kész épületérték és a hitelöszszeg értékén jött létre, de a kész épület értéke meghaladja a biztosítási összeget;
– az épületbiztosítás a kész épület várható értéken jött létre, de a tényleges épületérték meghaladja a biztosítás összegét;
– az ingóságbiztosítási összeget meghaladja a később telepített ingóságok valóságos értéke.
Túlbiztosítás esete áll fenn, ha:
– az épületbiztosítás várható értéken jött létre, a ténylegesen kész épületérték azonban ennél kisebb. Ekkor fogyasztói hátrányt okozó többlet díjfizetés teljesült.
Egyéb biztosításfedezeti rendellenességek:
– az építés során, vagy annak befejeztével a háztartási ingóságokat nem biztosították, így az ingósági kár nem térül meg;
– az építés kezdetén, és/vagy a biztosításkötés idején meglévő épületcsoportokban (lakóépület, melléképület) található ingóságok értéke időközben megváltozott, szerződésmódosítás nem történt, ezért fedezethiány lép fel (pl. kevés összegű általános háztartási értékre létesült ingóságbiztosítás, ezért alulbiztosítottság esete áll fenn, vagy a kész és berendezett otthonba került egyes – például kiemelt vagy elzárható – értékek (ékszerek, műalkotások, híradástechnikai eszközök, kerti berendezések stb.) nem kerültek biztosításba.
A biztosítási összeget akkor állapítjuk meg helyesen, ha az eléri legalább az elkövetkező egy biztosítási évben elkészülő tényleges épület, építmény, a tárolásra vagy beépítésre kerülő épületberendezési, felszerelési tárgyak, építési anyagok várható értékét. Ezen adatokat a biztosítási évfordulót 30 nappal megelőzően ellenőrizni kell, és szükség szerint módosítani a szerződést is. A biztosítási öszszeg ellenőrzésére figyelmeztet, illetve a szerződés módosítására ad lehetőséget a biztosító értékkövetés miatti szerződésváltozásról szóló értesítése.
Nagyon fontos tehát, hogy év közben figyelemmel kísérjük az értékekben és/vagy a vagyoncsoportok összetételében, a kockázati körülményekben bekövetkező jelentősebb változásokat. A lényeges módosulásokat azonnal jelezzük a biztosító felé, írásban is. A változásjelentés a biztosított elemi érdeke és a szerződésben előírt kötelezettsége.
Más fedezeti lehetőségek
Építkezés idején felmerülhet a saját, vagy idegen vállalkozói tulajdont képező vagyonértékek – munkaeszközök, szerszámok, munkagépek, állványok biztosítási igénye. Ezekre általában ma még nem terjed ki a lakásbiztosítás, ezért csak más, határozott tartamra is érvényesíthető, például összetett vállalkozói (egyidejűleg többféle káreseményre kiterjedő) vagyonbiztosítás, egyedi kárveszély szerinti (tűz, betörés, vihar stb.) vagyonbiztosítás, speciálisan építési tevékenységre vonatkozó építés- és szerelésbiztosítás köthető. Díjuk sajnos magas.
Felelősségbiztosítással fedezhető kárveszélyek például az építkezés során a szomszédos környezetben mások vagyontárgyaiban okozott felelősségkárok.
Betörésbiztosítás. Leggyakrabban talán az építkezés alatti betöréses lopáskárok ellen szeretnének védekezni az építkezők. A jelenlegi lakásbiztosítási konstrukciók mellett e téren azonban sok probléma adódik. Néhány példán keresztül lássuk, milyen jellegzetes esetek fordulnak elő.
a) Ha a lakásbiztosításban csak épületbiztosítás szerepel, a már zárható helyiségben történt betöréses lopás során az ellopott ingóság kártérítése az ingóság biztosításának hiányában nem lehetséges.
b) Az eseménnyel együtt keletkező épületrongálási kár pedig – annak ellenére, hogy az épület egyébként más (pl. elemi) biztosítási eseményekre nézve biztosított – azért nem térül meg, mert az épületbiztosítás betöréses lopásbiztosítási kockázatot nem tartalmaz.
Feltételezve, hogy minden egyéb szerződésbeli feltétel teljesül, kártérítésre csak akkor lehet számítani, ha a betörés idején ugyanazon biztosítónál kötöttünk épület- és ingóságbiztosítást az ellopott ingósági tárgyakra, illetve épületrongálási kárra.
c) Amennyiben az épületbiztosítás és az ingóságbiztosítás más-más biztosítónál található, úgy betöréses lopáskár alkalmával az ingóságbiztosító (feltéve, hogy valamennyi szerződési feltételt teljesítette a biztosított) megtéríti az ingóság lopási kárát, az épületrongálási kárt azonban biztosítási fedezet hiányában nem téríti meg. (Az ingóságbiztosítás nem vonatkozik az épületre.)
Mivel az épületbiztosítás kezelőjénél az épületbiztosításban nem szerepel betörésbiztosítási kockázat, az épületrongálási kárt az épületbiztosító sem téríti.
d) Különösen gyakori probléma, ha az építés alatt álló lakóépület egyes, már elkészült, de csak ideiglenes védelemmel ellátott helyiségében keletkezik betöréses lopás kár. Ha ugyanis már érvényben van betöréses lopás kockázatot tartalmazó ingóságbiztosítás, de a behatolás helyén a vagyonvédelem nem volt megfelelő, úgy az ellopott, és amúgy biztosított ingóságok kára kármegelőzési mulasztás miatt nem térül meg.
f) Tipikus eset, hogy a már kész pincerészt rácsajtóval zárják le, és ott tárolják a biztosított ingóságokat. A csak rácsajtós szerkezettel azonban nem valósul meg a lezárt helyiségbe történt betörésbiztosítási esemény, ugyanis a biztosítási feltételek értelmezése szerint – helyiség az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezettel körülhatárolt önálló légterű része?. Lezárt az a helyiség, amely a szerződésben (vagy mellékletében) szereplő valamely betörésvédelmi szintnek megfelelő védelemmel rendelkezik.
g) Kármegelőzési kötelezettség elmulasztása miatt ugyanígy nem térül meg a kár akkor sem, ha például a behatolás szerinti helyiség ajtaját nem a biztosítási feltételekben megkövetelt biztonsági zár, hanem csak sima lakat zárta a betörés idején.
Felszerelési tárgyak védelme
Elsősorban az újonnan építkezőket fenyegető tipikus kárigény-elutasítási helyzet a következő: az épülő lakóház megközelíti vagy eléri a szerkezetkész, már valamely biztonsággal zárható állapotot, az éppen aktuális beépítésre kerülő épületberendezési, felszerelési tárgyakat, épülettartozékokat odaszállítják (kazánok, fűtőberendezések, elektromos és vizes rendszerek, szerelvények, árnyékolástechnikai berendezések, parabolaantenna-berendezés stb.), és a beépítésig tárolják, vagy egy részüket már be is építették.
Ugyanezen átmeneti időszakra jellemző, hogy az épület állandó felügyelete többnyire még megoldatlan, esetleg a környezetben kevés és/vagy távoli az állandóan lakott, felügyelt hely, ezért rendkívül nagy a betörés veszélye. Az épület- és/vagy ingóságbiztosítással rendelkező, biztosítójukhoz kárigénnyel forduló károsultak igen nagy csalódással tapasztalhatják, hogy hiábavaló a biztosítási szerződés, mert kártérítés helyett csupán a következő elutasító indoklást kapják: a szóban forgó, ellopott vagyontárgyak a lakásbiztosítás keretében az épületbiztosítás alapján biztosítottak ugyan, de az épületbiztosításban betöréses lopás esetére nem szerepel kockázatvállalás. Az ingóságbiztosítás szerint viszont nem biztosított vagyontárgyak az ilyen ellopott értékek.
Mint említettük, a biztosítottak a szerződéskötéskor nincsenek tisztában azzal, hogy ilyen kárhelyzetre nem terjed ki a biztosítási védelem, megnyugtatja őket a biztosítás tudata. Sajnos azonban tény, hogy a hazánkban jelenleg forgalmazott lakásbiztosítások nem alkalmasak az ilyen vagyontárgyak betörésbiztosítására.
A megoldás kulcsa a biztosítók kezében van, amennyiben ügyfeleiket előre figyelmeztetik az ilyen típusú kárveszélyekre, tájékoztatva egyéb, például az időszakosan is megköthető egyedi betörésbiztosítási, építés- és szerelésbiztosítási stb. lehetőségekről. E biztosítások magas díját nem mindenki képes megfizetni, pedig megéri, mert a több százezer forint értékű berendezéseket nehezebb újra megvásárolni.
A biztosítottak széles körét érintően az lenne megoldás, ha a biztosítók a lakásbiztosítás keretében, kiegészítő biztosítás formájában adnának lehetőséget a bemutatott épületberendezési, felszerelési tárgyak, épülettartozékokra vonatkozó betöréskárok fedezetére.
Hozzászólások