Energiatakarékosság és nyílászáró

Energiatakarékosság és nyílászáró

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A valós energiatakarékosság a fűtés tervezésével kezdődik. Úgy kell megválasztani az energiahordozót - a gáz-, olaj-, villany-, vagy a napkollektoros, hőszivattyús fűtést - , hogy ne csak az egyszeri beruházási költségre, de a fűtés használati díjára is gondoljanak. Közismert, hogy az utóbbiaknál ez elenyésző. Hasonlóan fontos a fűtőberendezés megválasztása. A kazánok, fali kazánok és vízmelegítők esetében kizárólag az alacsonyabb energiafelhasználású készüléket érdemes választani. De ha sikerült is energiatakarékos készüléket beszerelnünk, még nem biztos, hogy nyugodtan hátradőlhetünk a karosszékben.

 

 

Az utóbbi időkben energiatakarékossági megfontolásból rohamosan terjed a szinte tökéletes légelzárású ajtók, ablakok használata. Kevesen tudják azonban azt, hogy az előnyök mellett előfordulnak káros következmények is (kisebb penészedések, levegőtlenség, égéstermék-visszaáramlás). Míg az előzőek inkább csak bosszantóak, az utóbbi életveszélyessé is válhat. Egy megtörtént eset kapcsán szeretnénk bemutatni, mennyi probléma keletkezik, ha az új, esztétikus, jó hő- és hangszigetelésű nyílászárók felszerelését megelőzően nem kérte a megrendelő hozzáértő szakember, mérnök segítségét, tanácsát.

 


Ki a bűnös?
Egy társasház első emeletének lakója úgy döntött, hogy a lakását felújítja, korszerűsíti. Festetett, mázoltatott, új gázbojlert vásárolt. Kicseréltette az elöregedett, elvetemedett ablaktokot is korszerű, jobb légelzárású ablakrendszerre. A felújítás befejezése után a kerületi kéményseprő cég szakembere az éves kémény-felülvizsgálatnál megállapította, hogy az új, átfolyó rendszerű vízmelegítő kéményénél probléma van, mert tartós égéstermék-visszaáramlást tapasztalt. A gázbojler égéstermékének egy része nem távozott el a kéményen, hanem visszaáramlott a fürdőszobába. Szerencsére nem gyűlt össze, hanem az egyébként szagelszívásra szolgáló szellőzőnyíláson keresztül távozott.
A kéményseprő a gázbojler felülvizsgálatát javasolta, mivel az égéstermék visszaáramlása életveszélyt okozhat. A felülvizsgálat nem vezetett eredményre, mert a készülék hibátlan volt, de a visszaáramlás tényét a készülékszerviz szakembere is megállapította.
A kéményseprő vállalat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően értesítette az életveszélyes állapotról a gázszolgáltatót, valamint az első fokú építési hatóságot.
Az építési hatóság felszólította a társasház közös képviselőjét a kémény javíttatására, ily módon az életveszélyes állapot elhárítására. Az alapvető kérdés az volt, hogy az életveszélyes jelenség egyértelműen a kémény meghibásodása miatt következett-e be. A szakértői elemzés megállapította, hogy az égéstermék visszaáramlását valójában nem a kémény meghibásodása okozza, bár az időjárási hatásokkal való összefüggés kétségtelenül fennáll.
n A tökéletesség negatívuma
A hiba tényleges oka a lakás külső levegőtől történt szinte hermetikus elzárása, amelyet a tulajdonos idézett elő az új nyílászárók beépítésével. A tökéletesen működő nyílászárók ugyanis megakadályozták, hogy az a légnyomáscsökkenés, amely a fürdőszobában és a konyhában lévő szagelszívó nyílások hatására mindig is létezett, továbbra is a korábban szokásos útvonalon keresztül (ajtók, ablakok rései) egyenlítődjék ki. A nyílászárók cseréje után a légnyomás-kiegyenlítődés a korábbitól eltérő és nem kívánatos áramlási útvonalon, a kéménynyíláson keresztül következett be; az áramlás iránya a szokásos és normális kifelé irányuló áramlással szemben befelé irányulóvá változott. Ez okozta az égéstermék visszaáramlását.
Feltétlenül gondolni kell tehát arra, hogy fokozott légelzárású ajtók, ablakok beépítésekor, vagy a meglévők ilyenné alakításakor a lakásban lévő tüzelőberendezések levegőellátását nem veszélyeztetjük-e.
A példa tanulságai szerint ez a veszélyeztetés akkor is bekövetkezhet, ha a tüzelőberendezés helyiségében van valamilyen szellőzőnyílás, hiszen azon keresztül érvényesülhet elszívás is, ami fokozza a levegőhiányt. Sőt, ha ez a szellőzőnyílás a kémény normális, kifelé irányuló szívóhatásánál erősebben húz, akkor a szellőzőnyílás hatása megfordítja a kémény áramlási irányát. Kimondható tehát, hogy önmagában egy szellőzőnyílás nem biztosíték a rendszer hibátlan működésére! A kémény és a szellőzőnyílás együtthatását szakembernek kell értékelnie.
Szellőzés hiányában vagy elégtelen szellőzés esetén megszűnik a lakótér friss levegővel történő ellátása, a levegő széndioxiddal, párával telítődik. A pára a lakás leghidegebb pontjain lecsapódik a falazatok és a külső nyílászárók felületén, s előbb-utóbb megjelenik a penész is. A friss levegő hiánya miatt a nyílt égésterű gázkészülékek légellátása és égéstermék-elvezetése bizonytalanná válik, és ez rejti magában a balesetveszélyt. Nemcsak komfortérzetünk biztosítása miatt fontos tehát a friss levegő pótlása. Ha az égésterméket ki akarjuk vezetni, gondoskodni kell zárt ajtók és ablakok esetén is a friss levegő bejutásáról.

Mit kell tenni?
A megfelelő légcseréhez levegőbevezető elemeket kell felszerelni, és biztosítani kell a lakáson belüli légáramlást, esetleg a belső küszöbök elhagyásával, egyes ajtókon szellőzőrács beépítésével (fürdő, WC, konyha). Ezzel egyidőben légelvezető, elszívó elemekkel kell megoldani a használt, szennyezett levegő eltávolítását.
Kaphatók a levegő páratartalmának megnövekedésekor működésbe lépő hangtalan, esztétikus megjelenésű légbevezetők, amelyek beépíthetők utólag is falátvezetésre vagy nyílászáróba. Automatikusan és folyamatosan szabályozzák a légcserét, segédenergiát nem igényelnek, működésük a külső légállapotuktól is független. A kültérhez csatlakozó részeket esővédővel és rovarráccsal látták el, és lehetőség van fokozott zajvédelemre is. Adott tehát a műszaki megoldás a tökéletesített nyílászárók beépítésével csökkentett, talán meg is szüntetett természetes szellőzés helyreállításához.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}