Óvatosan a lámpákkal!

Óvatosan a lámpákkal!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A világítástechnikai termékek színpompás kivitelükkel és ötletgazdag választékukkal igen vonzóak valamennyiünk számára. Vásárláskor minden esetben bizonyos általunk felállított és információinkból adódó szempontok alapján hozunk döntést. A kérdés csupán az, hogy kellő ismeretekkel rendelkezünk-e annak megítéléséhez, hogy a megvásárolt, esetleg ajándéknak szánt termék nem hordoz-e magában veszélyforrást. Cikkünkben ebből a szempontból vizsgáljuk a világítástechnikai termékek egyik fő csoportját képező lámpatesteket.

 

 

A lámpatestek a fényforrások fényének elosztására, szűrésére vagy átalakítására szolgáló olyan eszközök, amelyek tartalmazzák azokat az alkatrészeket is, amelyek a fényforrások felfogásához, rögzítéséhez, védelméhez és működtetéséhez, valamint a hálózati csatlakoztatás megvalósításához szükségesek. Kötelező jelöléseik a gyártó vagy a felelős forgalmazó neve vagy védjegye, a típusjelölés, a névleges feszültség, a névleges teljesítmény és a II. vagy III. érintésvédelmi osztályú lámpatestek esetében az érintésvédelmi osztály jele ( vagy - ). Ezek a jelölések azonban típustól függően még bővülhetnek. A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) a lámpatesteket felszerelési és felhasználási módjuk szerint 17 csoportba sorolta. Ezek közül a leggyakrabban előforduló lámpatestfajták a következők:

 


Helyhez kötöttek
A helyhez kötött lámpatestek elnevezéséből is kitűnik, hálózatra csatlakoztatott állapotukban nem helyezhetők át könnyen, mivel vagy csavaros rögzítésűek, vagy nehezen elérhető helyen használatosak. Jellemző tagjaik a falikarok, csillárok, függesztékek, és a mennyezetlámpák. Vásárláskor elegendő egy pillantást vetni a csatlakoztatási helyre. Ha a lámpatest I. érintésvédelmi osztályú, azaz védőföldelésre szánt kivitelű, akkor a vezetékeknek háromtagú sorozatkapocsban kell végződniük, vagy ha a sorozatkapocs kéttagú, akkor a fémburkolaton egy külön védőcsatlakozó kapocsnak kell lennie. A csatlakozókapcsoknál alkalmazandó jelölések: L - fázis; N - nulla; - védőföldelés.
A II. érintésvédelmi osztályú (kettős szigetelésű) lámpatesteknél különösen arra kell ügyelni, hogy az egyszeres szigetelésű vezetékek és a sorozatkapocsba kötött vezetők ne érintkezzenek megérinthető fémrészekkel.

Süllyesztett lámpatestek
Ezeket a termékeket zárt üregbe, bútorba vagy álmennyezetbe való besüllyesztésre tervezték. Felhasználási területük az irodavilágítástól a lakásvilágításig egyre bővül. Sajnos a 230 voltos halogénizzók megjelenésével sok gyártó elfelejtette azt a tényt, hogy míg a törpefeszültségű (III. érintésvédelmi osztályú) lámpatesteknél az érintésvédelemmel különösebben nem kellett foglalkozni, addig a hálózati feszültségről üzemelőknél az érintés elleni védelemnek éppúgy teljesülnie kell a bútor vagy az álmennyezet külső felületén, mint belső oldalán. Ne vegyük meg vagy ne engedjük felszerelni az olyan lámpatesteket, amelyeknél az egyszeres szigetelésű vezeték megérinthető fémrészekkel találkozik, nincs hálózati csatlakozóeszköz, és a bekötött hálózati csatlakozóvezetéket húzás és csavarás ellen védő vezeték-tehermentesítő eszközzel nem látták el (lásd a képeket).
Arról se feledkezzünk meg, hogy a rosszul kialakított lámpatestek esetleges letakarása komoly tűzveszélyt rejt magában.

Általános célú hordozható lámpatestek
Ezek a lámpatestek hálózatra csatlakoztatott állapotukban is könnyen áthelyezhetők. Ezért fontos, hogy csatlakozóvezetékük ellenálljon a húzásnak és csavarásnak. Továbbá a - vízszintessel legfeljebb 6°-os szöget bezáró felületre helyezett - lámpatest az állítható lámpakar szélső helyzetbe fordításakor se boruljon fel.

Beépített transzformátoros, izzólámpás lámpatestek
Legjellemzőbb tagjaik a halogénizzós asztali lámpák. Az előző pontban leírtakon túlmenően arra is ügyelni kell, hogy a teleszkópos lámpakarokat a használat során fémtárggyal soha ne zárjuk rövidre. Ekkor ugyanis a transzformátorba épített hőbiztosító működésbe lép, és a lámpatest már csak a transzformátor teljes cseréjével javítható. Felvetődik a kérdés, hogy mikor kell e lámpatesteken védőüveget használni, hiszen az egyiken van, a másikon nincs. A védőüveg szerepe kettős. Egyrészt a káros UV sugárzástól, másrészt az esetlegesen szétrobbanó fényforrás forró darabjaitól véd. A halogénizzókra mindig kell védőüveg, kivéve ha a fényforrás kisnyomású, a káros UV sugárzás kibocsátása ellen védett (például bevonatos), vagy már eleve védőüveggel ellátott. A védőüveg nélküli halogénizzós lámpatesteken jelölést kötelező elhelyezni. Egyes fényforrásgyártók ezt a jelölést magán a fényforráson is alkalmazzák.

Hordozható kerti lámpatestek
Mivel külső téren használatosak, ezért a vízbehatolás ellen minden esetben védettnek kell lenniük. Ez a lámpatesten feltüntetett IP betűket követő számjelzésből állapítható meg, amelynek első számjegye a szilárd testek és a porbehatolás elleni védettségi fokozatot, míg második számjegye a vízbehatolás elleni védettségi fokozatot jelzi. A hordozható kerti lámpák védettségi fokozatának legalább IP23-nak kell lennie. Ezt a jelölést a lámpatest adattáblájának tartalmaznia kell. Mivel a csatlakozóvezetéket a szabadban UV sugárzás is érheti, ezért a vezeték csak gumiszigetelésű lehet.

Hordozható gyermekjátékszerű lámpatestek
Személyt, állatot vagy a gyermekek számára vonzó egyéb tárgyat térbelileg modellező hordozható lámpatestek.
E termékek azért lehetnek veszélyesek, mert a gyermekek játéknak vélhetik, sőt lefekvésnél még a takarójuk alá is bedughatják. Az izzólámpás kivitelűek ezért csak transzformátorról vagy konverterről tápláltak lehetnek, 85 cm-ről történő leejtéskor sem törhetnek el, valamint a külső fémrészek hőmérséklete nem haladhatja meg a 60 °C-ot, az egyéb részek hőmérséklete pedig a 75 °C-ot. De ne feledkezzünk meg a szülői felelősségről sem! Ha a gyártó figyelmeztetést helyez el a lámpatest csomagolásán arra vonatkozóan, hogy a termék nem játékszer és csak felnőttek használhatják, akkor már nem vonatkoznak rá a játékszerű lámpatestek szigorú követelményei. Tehát a szülőknek kötelességük gondoskodni a gyermekektől távoli, biztonságos elhelyezésről.

Díszvilágítási füzérek
A díszvilágítási füzérek soros, párhuzamos vagy soros-párhuzamos kapcsolású fényforrások (általában izzólámpák vagy LED-ek) és szigetelt vezetékek együttesét tartalmazó lámpatestek.

A lámpafoglalatokkal is ellátott típusok száma évről évre csökken, hiszen a 4-5 mm hosszú, miniatűr izzólámpákat vagy LED-eket már csak ráforrasztják a vezetékek végére. E termékek megjelenési formája mára annyira változatos lett, hogy biztonsági szempontból szinte minden egyes típust egyedileg kell értékelni. A következőkre legyünk figyelemmel:
n A terméken legyen olyan címke vagy adattábla, amely tartalmazza a gyártó vagy a felelős forgalmazó nevét vagy védjegyét, a füzér típusjelét, névleges feszültségét, teljesítményét és a II. vagy III. érintésvédelmi osztály jelét ( vagy ), valamint ha a füzért külső téri használatra ajánlják, a védettségi fokozat jelét (ennek jelölése általában IP44 vagy nagyobb számértékű). A típusjel és a műszaki adatok a termék csomagolásán is megadhatók.
n Ha a csomagoláson idegen nyelvű feliratok találhatók, akkor magyar nyelvű tájékoztatást is találnunk kell a füzér mellett.
n A hálózati feszültségről üzemelő fényfüzérek vezetéke csak kettős szigetelésű lehet, és vastagsága nem lehet kevesebb 2,5 mm-nél.
n Nem állhatnak ki megérinthető fémrészek a füzérekből.
n Ha a csatlakozódugó nem a megszokott masszív kivitelű, hanem szinte már ránézésre szétesik, akkor a hálózati vezeték előbb-utóbb ki fog szakadni belőle.
n A lámpafoglalatokból és a villogtató egységből kijövő vezetékek elcsavarodás és kihúzódás ellen legyenek tehermentesítve. Az elszabadult vezeték ugyanis akár önmagában, akár a fémdíszeken keresztül halálos kimenetelű áramütést okozhat.
n A belső téri, IP jelölés nélküli fényfüzéreket külső téren soha ne használjuk.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}