Óvatosan a lámpákkal!

Óvatosan a lámpákkal!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A világítástechnikai termékek színpompás kivitelükkel és ötletgazdag választékukkal igen vonzóak valamennyiünk számára. Vásárláskor minden esetben bizonyos általunk felállított és információinkból adódó szempontok alapján hozunk döntést. A kérdés csupán az, hogy kellő ismeretekkel rendelkezünk-e annak megítéléséhez, hogy a megvásárolt, esetleg ajándéknak szánt termék nem hordoz-e magában veszélyforrást. Cikkünkben ebből a szempontból vizsgáljuk a világítástechnikai termékek egyik fő csoportját képező lámpatesteket.

 

 

A lámpatestek a fényforrások fényének elosztására, szűrésére vagy átalakítására szolgáló olyan eszközök, amelyek tartalmazzák azokat az alkatrészeket is, amelyek a fényforrások felfogásához, rögzítéséhez, védelméhez és működtetéséhez, valamint a hálózati csatlakoztatás megvalósításához szükségesek. Kötelező jelöléseik a gyártó vagy a felelős forgalmazó neve vagy védjegye, a típusjelölés, a névleges feszültség, a névleges teljesítmény és a II. vagy III. érintésvédelmi osztályú lámpatestek esetében az érintésvédelmi osztály jele ( vagy - ). Ezek a jelölések azonban típustól függően még bővülhetnek. A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) a lámpatesteket felszerelési és felhasználási módjuk szerint 17 csoportba sorolta. Ezek közül a leggyakrabban előforduló lámpatestfajták a következők:

 


Helyhez kötöttek
A helyhez kötött lámpatestek elnevezéséből is kitűnik, hálózatra csatlakoztatott állapotukban nem helyezhetők át könnyen, mivel vagy csavaros rögzítésűek, vagy nehezen elérhető helyen használatosak. Jellemző tagjaik a falikarok, csillárok, függesztékek, és a mennyezetlámpák. Vásárláskor elegendő egy pillantást vetni a csatlakoztatási helyre. Ha a lámpatest I. érintésvédelmi osztályú, azaz védőföldelésre szánt kivitelű, akkor a vezetékeknek háromtagú sorozatkapocsban kell végződniük, vagy ha a sorozatkapocs kéttagú, akkor a fémburkolaton egy külön védőcsatlakozó kapocsnak kell lennie. A csatlakozókapcsoknál alkalmazandó jelölések: L - fázis; N - nulla; - védőföldelés.
A II. érintésvédelmi osztályú (kettős szigetelésű) lámpatesteknél különösen arra kell ügyelni, hogy az egyszeres szigetelésű vezetékek és a sorozatkapocsba kötött vezetők ne érintkezzenek megérinthető fémrészekkel.

Süllyesztett lámpatestek
Ezeket a termékeket zárt üregbe, bútorba vagy álmennyezetbe való besüllyesztésre tervezték. Felhasználási területük az irodavilágítástól a lakásvilágításig egyre bővül. Sajnos a 230 voltos halogénizzók megjelenésével sok gyártó elfelejtette azt a tényt, hogy míg a törpefeszültségű (III. érintésvédelmi osztályú) lámpatesteknél az érintésvédelemmel különösebben nem kellett foglalkozni, addig a hálózati feszültségről üzemelőknél az érintés elleni védelemnek éppúgy teljesülnie kell a bútor vagy az álmennyezet külső felületén, mint belső oldalán. Ne vegyük meg vagy ne engedjük felszerelni az olyan lámpatesteket, amelyeknél az egyszeres szigetelésű vezeték megérinthető fémrészekkel találkozik, nincs hálózati csatlakozóeszköz, és a bekötött hálózati csatlakozóvezetéket húzás és csavarás ellen védő vezeték-tehermentesítő eszközzel nem látták el (lásd a képeket).
Arról se feledkezzünk meg, hogy a rosszul kialakított lámpatestek esetleges letakarása komoly tűzveszélyt rejt magában.

Általános célú hordozható lámpatestek
Ezek a lámpatestek hálózatra csatlakoztatott állapotukban is könnyen áthelyezhetők. Ezért fontos, hogy csatlakozóvezetékük ellenálljon a húzásnak és csavarásnak. Továbbá a - vízszintessel legfeljebb 6°-os szöget bezáró felületre helyezett - lámpatest az állítható lámpakar szélső helyzetbe fordításakor se boruljon fel.

Beépített transzformátoros, izzólámpás lámpatestek
Legjellemzőbb tagjaik a halogénizzós asztali lámpák. Az előző pontban leírtakon túlmenően arra is ügyelni kell, hogy a teleszkópos lámpakarokat a használat során fémtárggyal soha ne zárjuk rövidre. Ekkor ugyanis a transzformátorba épített hőbiztosító működésbe lép, és a lámpatest már csak a transzformátor teljes cseréjével javítható. Felvetődik a kérdés, hogy mikor kell e lámpatesteken védőüveget használni, hiszen az egyiken van, a másikon nincs. A védőüveg szerepe kettős. Egyrészt a káros UV sugárzástól, másrészt az esetlegesen szétrobbanó fényforrás forró darabjaitól véd. A halogénizzókra mindig kell védőüveg, kivéve ha a fényforrás kisnyomású, a káros UV sugárzás kibocsátása ellen védett (például bevonatos), vagy már eleve védőüveggel ellátott. A védőüveg nélküli halogénizzós lámpatesteken jelölést kötelező elhelyezni. Egyes fényforrásgyártók ezt a jelölést magán a fényforráson is alkalmazzák.

Hordozható kerti lámpatestek
Mivel külső téren használatosak, ezért a vízbehatolás ellen minden esetben védettnek kell lenniük. Ez a lámpatesten feltüntetett IP betűket követő számjelzésből állapítható meg, amelynek első számjegye a szilárd testek és a porbehatolás elleni védettségi fokozatot, míg második számjegye a vízbehatolás elleni védettségi fokozatot jelzi. A hordozható kerti lámpák védettségi fokozatának legalább IP23-nak kell lennie. Ezt a jelölést a lámpatest adattáblájának tartalmaznia kell. Mivel a csatlakozóvezetéket a szabadban UV sugárzás is érheti, ezért a vezeték csak gumiszigetelésű lehet.

Hordozható gyermekjátékszerű lámpatestek
Személyt, állatot vagy a gyermekek számára vonzó egyéb tárgyat térbelileg modellező hordozható lámpatestek.
E termékek azért lehetnek veszélyesek, mert a gyermekek játéknak vélhetik, sőt lefekvésnél még a takarójuk alá is bedughatják. Az izzólámpás kivitelűek ezért csak transzformátorról vagy konverterről tápláltak lehetnek, 85 cm-ről történő leejtéskor sem törhetnek el, valamint a külső fémrészek hőmérséklete nem haladhatja meg a 60 °C-ot, az egyéb részek hőmérséklete pedig a 75 °C-ot. De ne feledkezzünk meg a szülői felelősségről sem! Ha a gyártó figyelmeztetést helyez el a lámpatest csomagolásán arra vonatkozóan, hogy a termék nem játékszer és csak felnőttek használhatják, akkor már nem vonatkoznak rá a játékszerű lámpatestek szigorú követelményei. Tehát a szülőknek kötelességük gondoskodni a gyermekektől távoli, biztonságos elhelyezésről.

Díszvilágítási füzérek
A díszvilágítási füzérek soros, párhuzamos vagy soros-párhuzamos kapcsolású fényforrások (általában izzólámpák vagy LED-ek) és szigetelt vezetékek együttesét tartalmazó lámpatestek.

A lámpafoglalatokkal is ellátott típusok száma évről évre csökken, hiszen a 4-5 mm hosszú, miniatűr izzólámpákat vagy LED-eket már csak ráforrasztják a vezetékek végére. E termékek megjelenési formája mára annyira változatos lett, hogy biztonsági szempontból szinte minden egyes típust egyedileg kell értékelni. A következőkre legyünk figyelemmel:
n A terméken legyen olyan címke vagy adattábla, amely tartalmazza a gyártó vagy a felelős forgalmazó nevét vagy védjegyét, a füzér típusjelét, névleges feszültségét, teljesítményét és a II. vagy III. érintésvédelmi osztály jelét ( vagy ), valamint ha a füzért külső téri használatra ajánlják, a védettségi fokozat jelét (ennek jelölése általában IP44 vagy nagyobb számértékű). A típusjel és a műszaki adatok a termék csomagolásán is megadhatók.
n Ha a csomagoláson idegen nyelvű feliratok találhatók, akkor magyar nyelvű tájékoztatást is találnunk kell a füzér mellett.
n A hálózati feszültségről üzemelő fényfüzérek vezetéke csak kettős szigetelésű lehet, és vastagsága nem lehet kevesebb 2,5 mm-nél.
n Nem állhatnak ki megérinthető fémrészek a füzérekből.
n Ha a csatlakozódugó nem a megszokott masszív kivitelű, hanem szinte már ránézésre szétesik, akkor a hálózati vezeték előbb-utóbb ki fog szakadni belőle.
n A lámpafoglalatokból és a villogtató egységből kijövő vezetékek elcsavarodás és kihúzódás ellen legyenek tehermentesítve. Az elszabadult vezeték ugyanis akár önmagában, akár a fémdíszeken keresztül halálos kimenetelű áramütést okozhat.
n A belső téri, IP jelölés nélküli fényfüzéreket külső téren soha ne használjuk.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.