A gázár és a távhődíj támogatásáról

A gázár és a távhődíj támogatásáról

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

2006. december végéig alanyi jogon járt a gázártámogatás, azaz minden vezetékes földgázt használó háztartás részesült belőle. 2007. január 1. után azonban a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI. 22.) Kormányrendelet ezt jelentősen módosította.

 

 

A támogatást kérelmezni kell, melyet január végéig közel másfélmillió háztartás részére már megítélt a Magyar Államkincstár, de még mindig folyik a kérelmek elbírálása. Ha valaki úgy érzi, hogy jövedelmi viszonyai alapján jogosult lehet a támogatásra, a kérelem benyújtását még mindig megteheti. Ha március 31. előtt még beadja az igénylését, és jogosultsága január 1-jéig visszamenőleg megállapítást nyer, megkaphatja visszamenőleg is a támogatást. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi fogyasztásában, tehát a májusban kézhez kapott számlában jelenik meg először a korábbi hónapok támogatása egy összegben.

 

Aki április 1. után adja be az igénylést, az csak a benyújtás hónapját követő hónaptól kaphat támogatást.
Ha valaki már benyújtotta igényét, és jogosultságát már elbírálták, év közben a jogosultság megítélését módosítani nem lehet, nem vehető figyelembe sem a családtagok számának növekedése vagy csökkenése, sem a jövedelmi viszonyok megváltozása. Ha viszont valaki még nem nyújtotta be igényét amiatt, mert jövedelme alapján nem volt jogosult a támogatásra, de időközben megváltozott (csökkent) a jövedelme, és így már jogosulttá válhat a támogatásra, természetesen év közben bármikor benyújthatja támogatási igényét. A megállapított támogatási szint azonban 2007. december 31-ig nem változik.
Fontos tudni, hogy azokban az esetekben, amikor valaki a helyzetének változása miatt több támogatást kap, mint amennyi abban a pillanatban járna neki, akkor az APEH ezért nem büntetheti meg, hiszen az APEH azt vizsgálja, hogy az igénylés pillanatában milyen jövedelmi helyzetben volt az igénylő.

Ki kaphat támogatást?

Az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek alkotnak egy háztartást. A támogatásra való jogosultság elbírálásakor nem lehet/nem kell - mint az igénylővel egy háztartásban élőt - figyelembe venni azokat a személyeket, akik bár az ingatlanba akármilyen címen is be vannak jelentve, de nem élnek ott életvitelszerűen. Nem számít a háztartás tagjának az a személy sem, aki bár az ingatlanban él, de ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik.
A támogatást a lakóhelyen vagy a tartózkodási helyen lehet kérni. A támogatás megállapítására ott kerülhet sor, ahol életvitelszerűen él a kérelmező. Csak az a személy kérelmezheti a támogatást, akinek a nevére szól a számla. Albérletben lakó akkor kaphat támogatást, ha bejelentkezett a lakásba (állandó lakhelyként vagy tartózkodási helyként) és a számla az ő nevére szól.
Csak egy lakóingatlan tekintetében igényelhető támogatás. Ugyanakkor ennek nem feltétlenül kell az állandó lakóhelynek lennie, támogatást lehet igényelni a tartózkodási helyre vonatkozóan is. Nem igényelhető támogatás pl. melegházra, vagy gazdálkodási tevékenységre szolgáló műhelyre). Bár a támogatás csak háztartási célra vehető igénybe, a támogatás megállapításának önmagában nem akadálya amennyiben az igénylő lakásába (ahol ott is lakik) a vállalkozása is be van jelentve. Természetesen a szolgáltató számlája csak a természetes személy - lakó - nevére szólhat, a vállalkozáséra nem!

A kérelem

2007. január 1-jétől ugyanazon lakásra lehet gázár- és távhő-támogatást is igényelni! Ilyenkor az igénylést szolgáltatásonként külön kitöltött igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlapot a Magyar Államkincstár küldi meg a háztartásoknak, egy válaszborítékkal együtt. A kitöltött lapot a válaszborítékban a Magyar Államkincstárnak kell visszaküldeni, vagy személyesen bevinni a MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR területi irodáiba. A kérelem elbírálását követően a Magyar Államkincstár határozatot állít ki a támogatás megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról, és azt elküldi az igénylőnek, illetve értesíti erről a szolgáltató céget, és társasházban élő esetén a közös képviselőt is. A kérelemhez csatolni kell - havonkénti számlázás esetén - a kérelem benyújtását megelőző hónapban kiállított gáz-, illetve távhő-szolgáltatási számla (részszámla) másolatát. Ha a számlázás nem havonként történik, ebben az esetben a kérelem benyújtását megelőző legutóbbi fogyasztási időszakban (pl. előző negyedévben) kézhez vett számla másolatát. Közös mérővel rendelkező társasházi lakásban lakó, gázszolgáltatást igénybe vevő fogyasztó, valamint a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén csatolni kell a közös képviselő nyilatkozatát is. A nyilatkozat tulajdonképpen egy igazolás arról, hogy a fogyasztó tényleg igénybe veszi a gáz- vagy távhőszolgáltatást, és hogy a fogyasztó lakásának fogyasztása mekkora hányadát teszi ki a társasház teljes fogyasztásának. Ezt az alapító okirat, alapszabály vagy a helyiségek légköbméterében mért térfogata alapján kell megállapítani. Mivel a rendelet a háztartási cél definíciójában tartalmazza a használati melegvíz előállítását, ezért a támogatás erre is vonatkozik. A nyilatkozaton fel kell tüntetni még a társasházi közös mérő azonosító számát is. A közös képviselő nyilatkozatának figyelembevételével kerül megállapításra a támogatás, amelyről a Magyar Államkincstár értesíti a kérelmezőt, a szolgáltatót és a társasház közös képviselőjét is. A szolgáltatásba újonnan bekapcsolt fogyasztási hely esetén a szolgáltatóval kötött szerződés másolatát is csatolni kell.

A jövedelem kiszámítása

Az igénylőlaphoz nem kell jövedelemigazolást csatolni, a rendszer önbevalláson alapul. A háztartás jövedelemmel rendelkező tagjainak aláírásukkal igazolniuk kell, hogy a nevüknél feltüntetett jövedelem valós. Kérelmet benyújthatnak azok a nyugdíjasok is, akik nem rendelkeznek adójellel, de ilyenkor jelezni kell.
Jövedelemként a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap átlagos jövedelmét kell feltüntetni. Az igénylőlapon a havi nettó jövedelem megadása szükséges, azaz a havi bruttó jövedelemből le kell vonni a személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot, magán-nyugdíjbiztosítási tagdíjat és a munkavállalói járulékot. Rendszeres jövedelmek esetében a benyújtást megelőző 3 hónap átlagos jövedelmét kell feltüntetni. Nem rendszeres jövedelmeket (egyszeri, nagyobb összegű, illetve ciklikus bevételeket, mint pl. jutalom, 13. havi bér, végkielégítés, őstermelők bevételei) a kérelem benyújtását megelőző egy évre visszamenőleg kell figyelembe venni, és havi bontásban - a bevétel 1/12-ed részét egy hónapra számítva - kell feltüntetni.
A jövedelemnyilatkozatokat az APEH ellenőrizheti. Ha valakiről bebizonyosodik, hogy jogosulatlanul vett igénybe támogatást, akkor azt az illetőnek kamatostul vissza kell fizetnie.
Az eva-soknak és az ekho-soknak is van jövedelmük. Ezt úgy számítják ki, hogy a bevételből levonják az adót (evát), a járulékokat (nyugdíj, egészségügyi hozzájárulás stb.) és a dokumentált költséget (vagy a bevétel 20%-át költségként számolják el). Ami megmarad, az a jövedelem.
A gyermektartásdíj mind annak, akitől levonják, mind pedig annak, aki megkapja, beszámít a jövedelmébe.

Felvilágosítás

A gáz- és távhő kompenzációval kapcsolatban ingyenesen hívható zöld számon kérhetünk felvilágosítást a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központtól. A 189-es telefonszám éjjel-nappal hívható. Az információs vonalon érdeklődni lehet a gáz- és távhő-támogatás jogosultsági köréről, az igényléshez szükséges dokumentumok kitöltésével kapcsolatban, valamint egyéb felvetődő kérdésekről.
Aki a gáz- és távhő-támogatási adatlap kitöltéséhez segítséget szeretne kapni, azt személyesen is megteheti az ország területén lévő 174 munkaügyi kirendeltség, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 29 megyei igazgatóságának bármelyikénél is (ezek címéről is a 189-es zöld számon lehet érdeklődni).
Az igénylés benyújtásához szükséges adatlap az Internetről is letölthető a kitöltési útmutatóval együtt. Abban az esetben, ha a támogatási igénybejelentés elbírálásával a fogyasztó nem ért egyet, jogorvoslatért a közigazgatási eljárásban felettes szervhez, a Magyar Államkincstárhoz fordulhat.

Idén január 1-jétől csak azok jogosultak a gázár-, illetve a távhő-támogatásra, akik azt háztartási célra (pl. sütésre, főzésre, fűtésre) használják, és a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét (93 905 Ft). A jogosultság megállapítását kérelmezni kell.

A gázfelhasználás támogatása megszűnik azután, ha a fogyasztó a jogosultság kezdetétől számítva elérte a 3000 m3 fogyasztást. Amennyiben az év végéig sem éri el ezt a határt, a gázfogyasztásra járó támogatást mindvégig igénybe veheti. Nagycsaládosok esetén a támogatott fogyasztás felső határa magasabb, 5000 m3.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}