A gép vére

A gép vére

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A KENÕANYAG A LEGBONYOLULTABB, LEGÖSSZETETTEBB, A LEGSZÉLSÕSÉGESEBB IGÉNYBEVÉTELNEK KITETT „GÉPELEM”, MONDHATNI: „A GÉP VÉRE”. A TRIBOLÓGIA AZ EGYMÁSSAL KÖLCSÖNÖS MOZGÁSI VISZONYBAN LÉVÕ FELÜLETEKET KUTATÓ TUDOMÁNYÁG (A SÚRLÓDÁS, KOPÁS, KENÉS TUDOMÁNYA).

 

 

Minden egymáson elmozduló tárgy, anyag között súrlódás jön létre, ez egyrészt hőt termelve gyengíti az anyagok szilárdságát, másrészt az érintkező felületek károsítják, koptatják egymást. A leváló részecskék pedig még tovább gyorsítják a kopás mértékét, nem is beszélve a korrózióról, ami ilyen körülmények között hatványozottan károsítja az érintkező tárgyakat. Többek között ezek teszik szükségessé a kenőanyagok használatát, melyek csökkentik, illetve meg is gátolják az említett káros folyamatokat.

 


AZ ÁTMENETI KÖZEG
Többféle kenőanyagot különböztetünk meg halmazállapot, viszkozitás, alapanyag szerint, ezen belül felhasználási terület, igénybevétel, speciális elvárások alapján. A gépjármű-technikában alkalmaznak motorolajokat, hajtómű olajokat, hidraulika és automataváltó olajokat, kenőzsírokat, a gépiparban forgácsoló-hűtő folyadékokat, élelmiszer-ipari kenőanyagokat, formaleválasztó olajokat stb.
A kenőanyagok biztosítják a keletkezett hő elvezetését olyan helyeken, ahol más hűtőközeg nem jöhet szóba (pl.: levegő, víz stb.). Ezen túlmenően pedig úgynevezett átmeneti közeget biztosítanak, egyfajta kapcsolatot tartanak fent az érintkező felületek között, kiegyenlítik a felületi egyenetlenségeket, csökkentik a súrlódást, eltávolítják a szennyező anyagokat, gátolják a korróziót stb.

CSERÉVEL, ÉS CSERE NÉLKÜL

Mint minden, így a kenőanyagok is öregszenek, „elfáradnak”, időnként cserélni kell őket. Részben a bennük lévő adalékok csökkenő hatásfoka, szennyezőanyaggal történő telítődése, másrészt a szilárdságuk, állaguk folyamatos elvesztése miatt.
A gépjárműiparban a legszemléletesebb a csere szükségessége. A motorolaj elsötétedik, megfeketedik, szemmel láthatóan elöregszik a csereperiódus végére. A motor zajosabb lesz, több üzemanyagot fogyaszt, hidegen sem úgy indul, mint általában. Az olajcsere után szinte minden újnak tűnik, csendesebb, komfortosabb az autó, kisebb a fogyasztása.
Mindez persze nem csoda, hiszen az alkatrészek optimális környezetben mozognak, a kenés, a tömítettség, a hűtés a legmagasabb szinten van, csökken a károsanyag-kibocsátás, kevesebb az elégetlen ütemanyag, a teljesítmény ismét a régi.
Minden gép, berendezés gyártója meghatározza a karbantartási periódusokat, részletezve a különböző elemeket is, amit általában laboratóriumi környezetben végzett kísérletek és gyakorlati tapasztalatok alapján állapítanak meg. Fontos megjegyezni, hogy az említett periódusok betartása, valamint a használt kenőanyagok minősége a legmeghatározóbb az élettartam tekintetében. Még a legjobb minőségű, drága kenőanyagok ára is javarészt elenyésző a gép, berendezés felújítási árához képest. Megfelelő kenéstechnikai karbantartás esetén a kopás minimális, a zajszint, a hűtés, az üzemi környezet normális, a teljesítmény az elvárásnak megfelelően maximális. Nélküle a gép hatásfoka csökken, fölöslegesen terheli környezetét, fokozódik az energiafelvétel, nő a károsanyag-kibocsátás.

SZAKEMBER, SZAKÁRUHÁZ, SZAKSZERVIZ

A városi levegő szennyezettsége nagymértékben visszavezethető a nem megfelelő kenőanyagok használatára, a karbantartás elodázására, elmulasztására. Sajnos a hazai vásárlási szokásokhoz híven gyakran az ár alapján választunk motorolajat (ebben sajnos a bevásárlóközpontok kínálata, a tőlünk nyugatra már forgalomból kivont, minőségileg erősen kifogásolható termékek kedvező ára is befolyásoló tényező), s a szervizköltségek megtakarítása is kedvezőnek tűnhet pillanatnyilag. Hosszú távon azonban ennek az ellenkezője a gazdaságosabb megoldás. Épp ezért javasolt szakáruházban, szakembertől vásárolni, illetve szakszervizekben elvégeztetni a karbantartást.
Végezetül, de nem utolsósorban a karbantartási anyagok, lecserélt kenőanyagok, elhasznált segédanyagok megfelelő tárolása, kezelése is kulcsfontosságú a környezetvédelem szempontjából.

[right">AGÓCS ZSOLT
www.midland.hu[/right">


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}