A gép vére

A gép vére

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A KENÕANYAG A LEGBONYOLULTABB, LEGÖSSZETETTEBB, A LEGSZÉLSÕSÉGESEBB IGÉNYBEVÉTELNEK KITETT „GÉPELEM”, MONDHATNI: „A GÉP VÉRE”. A TRIBOLÓGIA AZ EGYMÁSSAL KÖLCSÖNÖS MOZGÁSI VISZONYBAN LÉVÕ FELÜLETEKET KUTATÓ TUDOMÁNYÁG (A SÚRLÓDÁS, KOPÁS, KENÉS TUDOMÁNYA).

 

 

Minden egymáson elmozduló tárgy, anyag között súrlódás jön létre, ez egyrészt hőt termelve gyengíti az anyagok szilárdságát, másrészt az érintkező felületek károsítják, koptatják egymást. A leváló részecskék pedig még tovább gyorsítják a kopás mértékét, nem is beszélve a korrózióról, ami ilyen körülmények között hatványozottan károsítja az érintkező tárgyakat. Többek között ezek teszik szükségessé a kenőanyagok használatát, melyek csökkentik, illetve meg is gátolják az említett káros folyamatokat.

 


AZ ÁTMENETI KÖZEG
Többféle kenőanyagot különböztetünk meg halmazállapot, viszkozitás, alapanyag szerint, ezen belül felhasználási terület, igénybevétel, speciális elvárások alapján. A gépjármű-technikában alkalmaznak motorolajokat, hajtómű olajokat, hidraulika és automataváltó olajokat, kenőzsírokat, a gépiparban forgácsoló-hűtő folyadékokat, élelmiszer-ipari kenőanyagokat, formaleválasztó olajokat stb.
A kenőanyagok biztosítják a keletkezett hő elvezetését olyan helyeken, ahol más hűtőközeg nem jöhet szóba (pl.: levegő, víz stb.). Ezen túlmenően pedig úgynevezett átmeneti közeget biztosítanak, egyfajta kapcsolatot tartanak fent az érintkező felületek között, kiegyenlítik a felületi egyenetlenségeket, csökkentik a súrlódást, eltávolítják a szennyező anyagokat, gátolják a korróziót stb.

CSERÉVEL, ÉS CSERE NÉLKÜL

Mint minden, így a kenőanyagok is öregszenek, „elfáradnak”, időnként cserélni kell őket. Részben a bennük lévő adalékok csökkenő hatásfoka, szennyezőanyaggal történő telítődése, másrészt a szilárdságuk, állaguk folyamatos elvesztése miatt.
A gépjárműiparban a legszemléletesebb a csere szükségessége. A motorolaj elsötétedik, megfeketedik, szemmel láthatóan elöregszik a csereperiódus végére. A motor zajosabb lesz, több üzemanyagot fogyaszt, hidegen sem úgy indul, mint általában. Az olajcsere után szinte minden újnak tűnik, csendesebb, komfortosabb az autó, kisebb a fogyasztása.
Mindez persze nem csoda, hiszen az alkatrészek optimális környezetben mozognak, a kenés, a tömítettség, a hűtés a legmagasabb szinten van, csökken a károsanyag-kibocsátás, kevesebb az elégetlen ütemanyag, a teljesítmény ismét a régi.
Minden gép, berendezés gyártója meghatározza a karbantartási periódusokat, részletezve a különböző elemeket is, amit általában laboratóriumi környezetben végzett kísérletek és gyakorlati tapasztalatok alapján állapítanak meg. Fontos megjegyezni, hogy az említett periódusok betartása, valamint a használt kenőanyagok minősége a legmeghatározóbb az élettartam tekintetében. Még a legjobb minőségű, drága kenőanyagok ára is javarészt elenyésző a gép, berendezés felújítási árához képest. Megfelelő kenéstechnikai karbantartás esetén a kopás minimális, a zajszint, a hűtés, az üzemi környezet normális, a teljesítmény az elvárásnak megfelelően maximális. Nélküle a gép hatásfoka csökken, fölöslegesen terheli környezetét, fokozódik az energiafelvétel, nő a károsanyag-kibocsátás.

SZAKEMBER, SZAKÁRUHÁZ, SZAKSZERVIZ

A városi levegő szennyezettsége nagymértékben visszavezethető a nem megfelelő kenőanyagok használatára, a karbantartás elodázására, elmulasztására. Sajnos a hazai vásárlási szokásokhoz híven gyakran az ár alapján választunk motorolajat (ebben sajnos a bevásárlóközpontok kínálata, a tőlünk nyugatra már forgalomból kivont, minőségileg erősen kifogásolható termékek kedvező ára is befolyásoló tényező), s a szervizköltségek megtakarítása is kedvezőnek tűnhet pillanatnyilag. Hosszú távon azonban ennek az ellenkezője a gazdaságosabb megoldás. Épp ezért javasolt szakáruházban, szakembertől vásárolni, illetve szakszervizekben elvégeztetni a karbantartást.
Végezetül, de nem utolsósorban a karbantartási anyagok, lecserélt kenőanyagok, elhasznált segédanyagok megfelelő tárolása, kezelése is kulcsfontosságú a környezetvédelem szempontjából.

[right">AGÓCS ZSOLT
www.midland.hu[/right">


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.