SZÍNEK és jellemek

SZÍNEK és jellemek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Miért éppen ezt az autót - - teszik föl a kérdést vásárlók és gépkocsi-értékesítők egyaránt. Van-e különbség egy fiatal, idős, férfi, vagy hölgy vásárlási szempontjai között - A kérdésekre Ungi Kálmán, a Gyulai Autóház Kft. marketing- vezetője, rovatunk szakértője ad választ.

 

 

Színek és jellemek mellé mindenképpen odaraknám a formát, mert ez a kettő együtt érvényesül: van olyan forma, amihez a piros szín megy, míg a sárga nem, vagy fordítva; a forma a döntő, az emberek ahhoz választják a színt. Ha nem szép az autó, első ránézésre nem nyeri el az érdeklődők tetszését, bármilyen jó is legyen, soha nem fogják megvenni! Ezen a szűrőn a legnehezebb átjutni, ha ez sikerült, jöhet csak a többi szempont. Az ár csupán az ötödik - hatodik helyen áll, megelőzi a praktikum, a teljesítmény, a méret és a kényelem. Az emberek nem autót vesznek: megoldásokat. Azt nézik, mire fogják használni, a kategória meghatározása után pedig kizárólag a kinézet dönt.

 

 

VÁSÁRLÓI PSZICHOLÓGIA

 

Kinek mi tetszik - Ez korosztályonként változó.

-Fiatal egyedülálló férfi: merészebb, jövőt mutató irányok tetszenek neki, olyan formák, amiben van lendület, színekben pedig a fekete, ezüst, szürke, kék.
-Fiatal egyedülálló hölgy: még merészebb forma, feltűnő színek; főleg pasztell, zöld és sárga. A fehér és a piros csak akkor jöhet szóba, ha nagyon sportos az autó, ám ezeket használtan nehéz eladni.
-Fiatal házasok egy- két gyermekkel: alsó- középkategória, szerényebb formák, megszokott típusok. Ilyen az Opel Astra, vagy a VW Golf, melyek dizájnját, nagyon tudatosan, csak apránként csiszolgatja a gyár. E réteg leginkább a fekete, sötétszürke és ezüst színeket kedveli.
-Nagycsaládosok: előretörnek az egyterűek, fontos a nagy csomagtartó, a tágas utastér, a többcélú felhasználhatóság. Inkább a praktikum számít, kevésbé a külcsín; bár mára ezek az autók is gömbölyűek lettek, mert egyaránt használja őket a férj és a feleség, mennek vele hétköznapokon dolgozni, vagy a hétvégén sok gyerekkel a nagymamához.
-Középkorúak: többnyire nem egy autó van a családban. Õk általában több pénzzel rendelkeznek, mint a fiatalok, és tényleg csak az számít, melyik autó tetszik, nincs standard, az egyéni ízlések döntenek.
-Idősebbek: már csak néhány ezer kilométert autóznak egy évben, az autó visszaváltozik élvezeti cikkből használati tárggyá, a biztonságot jelenti számukra. Nekik az számít, hogy az autóhasználat állandó költségei alacsonyak legyenek (értékvesztés, biztosítások díja, súlyadó, stb.). Nem kell már a nagy teljesítmény sem, visszajönnek az 1,2-es, 1,3-as motorok. Ami a formát illeti: az egyszerűbbek a kelendők, fontos a jó kezelhetőség, hogy könnyű legyen ki- és beszállni, vezetni. Szeretik a szürkét, a fehéret, de inkább már az a szempont, hogy ne látszódjon meg a piszok az autón, ha éppen nincs kedvük kocsit mosni. De az alaptétel minden korosztálynál az, hogy ha a járgány formája nem tetszik, akkor biztosan nem fogják megvenni.

DRÁGA JÁTÉK - FELNÕTTEKNEK
Ha autóvásárlásról van szó, a döntéshozatal még mindig a férfiak kezében van, a hölgyek inkább csak a színekben, felszereltségben válogatnak. Az urak többsége pedig, valahol mélyen belül, tudat alatt játékszernek tekinti az autót. Úgy válogatnak az extra tartozékok, a formák, a motor hangja, a teljesítmény és egyebek között, mint a kisgyermek az óvodában a játékok közt. Miért cserélik ki három év múlva azt az autót, ami még teljesen jó és a család igényeit is kielégíti - Azért, amiért a kisgyermek eldobja a játékot és leveszi a következőt a polcról - mert megunta. A marketingeseknek az a feladatuk, hogy keltsenek egy állandó igényt: a folyton újra vágyás ugyanis, ami az autót eladja, a merészebbnél merészebb formák, technikai megoldások, újdonságok tesznek egy modellt eladhatóvá, vagy éppen süllyesztik a feledés mélyébe, ha a dizájn rosszul lett eltalálva.

„MÁRKAHÛTLENSÉG”

Régen, ha valaki vett egy Ladát, rögtön befizetett a következőre, ami lehet, hogy kék volt és nem fehér, de ugyanúgy Lada volt. Ma már nincs márkahűség. Nem azért, mert csalódottak lennének a termékben, hanem mert elcsábulnak: új formák, új megoldások jönnek, ami jobban tetszik az embereknek. Ha ugyanolyat választanának, mint az előző kocsijuk volt, nem éreznék azt, hogy egy kicsit a jövőbe mutató, frissebb, jobb és a szomszédoknak is tetsző autóban ülnek. És nem lenne meg az az alapvető vágyat kielégítő érzés, hogy hurrá, megint sikerült egy új játékszert a polcról levennem…

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}