SZÍNEK és jellemek

SZÍNEK és jellemek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Miért éppen ezt az autót - - teszik föl a kérdést vásárlók és gépkocsi-értékesítők egyaránt. Van-e különbség egy fiatal, idős, férfi, vagy hölgy vásárlási szempontjai között - A kérdésekre Ungi Kálmán, a Gyulai Autóház Kft. marketing- vezetője, rovatunk szakértője ad választ.

 

 

Színek és jellemek mellé mindenképpen odaraknám a formát, mert ez a kettő együtt érvényesül: van olyan forma, amihez a piros szín megy, míg a sárga nem, vagy fordítva; a forma a döntő, az emberek ahhoz választják a színt. Ha nem szép az autó, első ránézésre nem nyeri el az érdeklődők tetszését, bármilyen jó is legyen, soha nem fogják megvenni! Ezen a szűrőn a legnehezebb átjutni, ha ez sikerült, jöhet csak a többi szempont. Az ár csupán az ötödik - hatodik helyen áll, megelőzi a praktikum, a teljesítmény, a méret és a kényelem. Az emberek nem autót vesznek: megoldásokat. Azt nézik, mire fogják használni, a kategória meghatározása után pedig kizárólag a kinézet dönt.

 

 

VÁSÁRLÓI PSZICHOLÓGIA

 

Kinek mi tetszik - Ez korosztályonként változó.

-Fiatal egyedülálló férfi: merészebb, jövőt mutató irányok tetszenek neki, olyan formák, amiben van lendület, színekben pedig a fekete, ezüst, szürke, kék.
-Fiatal egyedülálló hölgy: még merészebb forma, feltűnő színek; főleg pasztell, zöld és sárga. A fehér és a piros csak akkor jöhet szóba, ha nagyon sportos az autó, ám ezeket használtan nehéz eladni.
-Fiatal házasok egy- két gyermekkel: alsó- középkategória, szerényebb formák, megszokott típusok. Ilyen az Opel Astra, vagy a VW Golf, melyek dizájnját, nagyon tudatosan, csak apránként csiszolgatja a gyár. E réteg leginkább a fekete, sötétszürke és ezüst színeket kedveli.
-Nagycsaládosok: előretörnek az egyterűek, fontos a nagy csomagtartó, a tágas utastér, a többcélú felhasználhatóság. Inkább a praktikum számít, kevésbé a külcsín; bár mára ezek az autók is gömbölyűek lettek, mert egyaránt használja őket a férj és a feleség, mennek vele hétköznapokon dolgozni, vagy a hétvégén sok gyerekkel a nagymamához.
-Középkorúak: többnyire nem egy autó van a családban. Õk általában több pénzzel rendelkeznek, mint a fiatalok, és tényleg csak az számít, melyik autó tetszik, nincs standard, az egyéni ízlések döntenek.
-Idősebbek: már csak néhány ezer kilométert autóznak egy évben, az autó visszaváltozik élvezeti cikkből használati tárggyá, a biztonságot jelenti számukra. Nekik az számít, hogy az autóhasználat állandó költségei alacsonyak legyenek (értékvesztés, biztosítások díja, súlyadó, stb.). Nem kell már a nagy teljesítmény sem, visszajönnek az 1,2-es, 1,3-as motorok. Ami a formát illeti: az egyszerűbbek a kelendők, fontos a jó kezelhetőség, hogy könnyű legyen ki- és beszállni, vezetni. Szeretik a szürkét, a fehéret, de inkább már az a szempont, hogy ne látszódjon meg a piszok az autón, ha éppen nincs kedvük kocsit mosni. De az alaptétel minden korosztálynál az, hogy ha a járgány formája nem tetszik, akkor biztosan nem fogják megvenni.

DRÁGA JÁTÉK - FELNÕTTEKNEK
Ha autóvásárlásról van szó, a döntéshozatal még mindig a férfiak kezében van, a hölgyek inkább csak a színekben, felszereltségben válogatnak. Az urak többsége pedig, valahol mélyen belül, tudat alatt játékszernek tekinti az autót. Úgy válogatnak az extra tartozékok, a formák, a motor hangja, a teljesítmény és egyebek között, mint a kisgyermek az óvodában a játékok közt. Miért cserélik ki három év múlva azt az autót, ami még teljesen jó és a család igényeit is kielégíti - Azért, amiért a kisgyermek eldobja a játékot és leveszi a következőt a polcról - mert megunta. A marketingeseknek az a feladatuk, hogy keltsenek egy állandó igényt: a folyton újra vágyás ugyanis, ami az autót eladja, a merészebbnél merészebb formák, technikai megoldások, újdonságok tesznek egy modellt eladhatóvá, vagy éppen süllyesztik a feledés mélyébe, ha a dizájn rosszul lett eltalálva.

„MÁRKAHÛTLENSÉG”

Régen, ha valaki vett egy Ladát, rögtön befizetett a következőre, ami lehet, hogy kék volt és nem fehér, de ugyanúgy Lada volt. Ma már nincs márkahűség. Nem azért, mert csalódottak lennének a termékben, hanem mert elcsábulnak: új formák, új megoldások jönnek, ami jobban tetszik az embereknek. Ha ugyanolyat választanának, mint az előző kocsijuk volt, nem éreznék azt, hogy egy kicsit a jövőbe mutató, frissebb, jobb és a szomszédoknak is tetsző autóban ülnek. És nem lenne meg az az alapvető vágyat kielégítő érzés, hogy hurrá, megint sikerült egy új játékszert a polcról levennem…

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.