Az autó vére - A motorolaj

Az autó vére - A motorolaj

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lapunk legutóbbi számában azokkal az elvárásokkal foglalkoztunk, amelyeknek a motorolajoknak kell megfelelniük a gépkocsi optimális üzemeléséhez. Folytatva a gondolatsort, most az olajok adalék¬anyagait vesszük sorra.

 

 

A motorolaj alkotóelemei elegyként vannak jelen az olajban, és gyakorlatilag az olaj „helyett” végzik el a munkát. Ezek az úgynevezett adalékok, melyek nem téveszthetők össze az utólag beönthető rokonaikkal.

 

 

A dermedésgátlástól a tisztításig

 


A motorolajokban legalább nyolcféle adalék van, ezek a következők:
1. dermedésgátló: az olaj hideg körülmények között történő működését, szivattyúzhatóságát valósítja meg. E nélkül a motorolaj besűrűsödne, az olajfilm megszakadna, megszűnne a kenés és erősödne a kopás.
Az olaj dermedéspontját az SAE ér¬ték első száma jelöli kétfokozatú olaj esetén. Pl. SAE 10W-40, ahol a 10-es szám a táblázat szerinti leolvasásban azt jelenti, hogy az olaj -25 C0-on kezd dermedni, nehezen szivattyúzhatóvá válik, tartósan ezen érték (hőmérséklet) alatt használni nem ajánlott.
2. viszkozitás-javító: az SAE érték második száma jelöli. Az előbbi példánál maradva, az SAE 10W-40, +40 C0 azt a hőmérsékletet jelenti, ami fölött az olaj tartós használat esetén fölhígul, elveszíti viszkozitását, és megszakad az olajfilm a kenésre szánt felületek között, így a kopás fölgyorsul.
3. súrlódáscsökkentő: meggátolja a felületek érintkezését azáltal, hogy a felületi egyenetlenségeket kitölti, rugalmas közeget biztosítva a súrlódó felületek között.
4. kopáscsökkentő: az olaj úgynevezett „nyírás-stabilitását” javítja, lassítva az igénybevétel okozta öregedést, a súrlódó felületek kopását.
5. habosodásgátló: az üzemanyag elégésekor keletkező szennyezések okozta habosodást gátolja. Pl. víz kerül az olajba. Ha hagynánk habosodni az olajat, akkor az pillanatok alatt „szigetelné” a motort, meggátolná a hőleadást, hőcserét, ezáltal fölmelegedne a motor, ami végzetes lehetne.
6. oxidációgátló: szintén az égéstermékekből bekerülő oxidáló anyag, pl. víz, vízgőz munkálkodását gátolja meg, ugyanis az oxidált felületen az egyenetlenség jóval meghaladja a használható értéket, a felületek összeérésével fölgyorsul a kopás.
7. korróziógátló: az említett módon az olajtérbe kerülő szennyező anyagok, pl. savak akcióba lépését gátolja.
8. tisztító adalékok: az olajban levő szennyező anyagokat oldott állapotban tartják, egyben biztosítják, hogy az olajcsere alkalmával a káros anyagok teljes mértékben távozzanak, így a motor belseje mindig tiszta marad.

A több tízezer kilométer megtétele után felgyülemlő „olajsár” elnehezíti az alkatrészeket, meggátolja a hőcserét, hő leadást, felgyorsítva a motor öregedését, kopását.
Sokakat téveszt meg az a tény, hogyha használják az autót, és az olaj sokáig tiszta marad, akkor az olaj minősége jó. Sajnos, ez tévedés. A motorolaj mosdatja a motort, ha az olaj sötétedik, koszosodik, az nem utal feltétlenül az olaj minőségére. Ha a motor belseje tiszta, akkor jól működik az olaj tisztító hatása, függetlenül az olaj színétől.

Csúcsformában

Ezek az adalékok biztosítják a motorok zavartalan működését két olajcsere között. Nagyon fontos tudni, hogy az „intelligens motorolajok” adalékolása annyira pontos, hogyha idegen adalékot töltünk hozzá, nem biztos, hogy a várt eredményt érjük el, mert valószínűleg a gyárilag összeállított, mennyiségileg kiporciózott adalékok egyensúlyát megváltoztatjuk, esetleg az ellenkező hatást érhetjük el. A gyárilag kevert Midland olajok adalékolása úgy működik, hogy egymás hatását fokozva, egymást csúcsformában tartva érik el ezt az egyensúlyt.

Agócs Zsolt
[i">www.midland.hu



Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.