Az év összkerékhajtású autója

Az év összkerékhajtású autója

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az Overlander magazin múlt heti díjátadó ünnepségén, Sidney-ben a Mitsubishi Pajero kapta meg a legnagyobb kitüntetést, a “2008-as év összkerékhajtású autója” címet.

 

 

 

 

 

A díj odaítélését megelőző tesztelés során magasan képzett, tapasztalt off-road szakemberek vezették a Mitsubishi győztes Pajero modelljét és az L200-ast, amelyek a 2008-as év legjobb új négykerékhajtású modelljeivel mérték össze tudásukat.


A döntőbe jutott hat autót kemény feladatok elé állították a tesztelők: veszélyes homokdűnéken, meredek hegyoldalakon kellett bizonyítaniuk képességeiket; vízen keltek át, és persze számtalan kilométert tettek meg aszfalton is, s a bírák szigorúan pontozták minden autó tulajdonságait, hogy kiderüljön: ki győz a megmérettetésen.




Az Overlander magazin “Év összkerékhajtású autója” díját az a modell kapja, amely a legmagasabb pontszámokat szerzi a következő értékelésben:
- Ár-érték arány
- Megbízható tervezés
- Célszerűség
- Haladó dizájn
- Terepképesség bozótosban




Az egyhetes, kimerítő teszt után a Pajero magasan kiemelkedett az idei mezőnyből: a lehetséges 250 pontból 243-at sikerült elérnie.

Az Overlander magazin szerkesztője, Mathieu Raudonikis ellenőrizte a pontozó lapokat, és az eredményt látva egyetért azzal, hogy a 2008-as év legjobb összkerékhajtású autója a Mitsubishi Pajero: “Bátran kijelenthetjük, hogy a Pajero minden idők legjobb japán 4x4-ese.”

“Mindig van benne annyi erő, amennyit a sportos futómű megkíván; a Pajero egyszerűen felzabálja az egyszerűbb földutakat, és akkor sem jön zavarba, ha keményebb terepre jut.” mondta Raudonikis.

Az Overlander tesztelő főmunkatársa, Fraser Stronach hozzátette, hogy a Pajero “egyszerűen mindent jól tud, és sosem hibázik, így hát mindenképpen érdemes arra, hogy viselje a koronát, amelyen ott a felirat: A 2008-as év összkerékhajtású autója.”


Két Mitsubishi az első hat helyezett közt
A Mitsubishi számára hab a tortán, hogy e tekintélyes mezőny befutójában két modellje is szerepelt 2008 legjobb összkerékhajtású autói közt.

A Mitsubishi L200 4x4 is ott volt az élmezőnyben, hiszen pontszámai alapján az ötödik helyet szerezte meg; ezzel a zsűri elismerte kiemelkedő biztonságát, amiben jelentős szerepet játszik forradalmian új Super Select rendszere, amely az állandó négykerékhajtás előnyeit kínálja a vezetők számára.

A Pajero a mostani díj előtt is szerzett már egy elismerést, amikor megkapta a 4x4 Australia Magazin “Az év 4x4-ese” címét.

Az MMAL elnök-vezérigazgatója, Robert McEniry büszke arra, hogy a Pajero újra a legjobb állandó összkerékhajtású autó lett. “A Pajerót már több mint 25 éve szívükbe zárták az ausztrál 4x4-rajongók. Örömmel látom, hogy a Pajero továbbra is képes megfelelni a mai kalandvágyók folyamatosan növekvő elvárásainak, sőt ezen elvárásoknál is több teljesítményt, hatékonyságot, vontatási kapacitást, használhatóságot és stílust kínál.”- mondta McEniry.

“Ez a díj tovább erősíti a Pajero pozícióját; ez a kategóriaelső, fantasztikus jármű bármire képes,” zárta szavait McEniry.

Az Outback sztori
Visszatekinthetünk egészen a kezdetekig - akár az 1936-os PX-33 négykerékhajtású országúti torpedóig -, és látni fogjuk, hogy a Mitsubishi 4x4-esei uralták e különleges piaci szegmenst.

Valahányszor új területeket kellett meghódítani, mint például az 1983-as Pajeróval - a legelső SUV-k egyikével -, vagy legutóbb a vadonatúj és rendkívül mutatós 2006-os L200 pickuppal, mindig megmaradt az autók kemény jellege. E modellek megfeleltek az olyan professzionális felhasználóknak is, mint a farmerek, építészek vagy állatorvosok, s ezzel el is határolódtak az úgynevezett „divatterepjáróktól”.

Az Ausztráliában szerzett két legutóbbi elismerés újra bebizonyította a Pajero átgondolt, hozzáértő tervezését; nem véletlen, hogy ez a modell az első generáció 1983-as bevezetése óta ikonnak számít.

Ezek az ausztrál díjak szinte visszarepítették a Mitsubishi fejlesztőmérnökeit az időben - néhány évvel ezelőttre, amikor az erősen álcázott “F-prototípus” klímaberendezését és porállóságát tesztelték az akkor még titkos modellen.

AZ ÚJ GENERÁCIÓS PAJERO* (F-prototípus) KEMÉNY PRÓBATÉTELE
AZ AUSZTRÁL OUTBACKBEN


Csak úgy nyerhet egy márka tizenegy kegyetlen Dakar ralit, ha az autó, amit harcba küld, kemény, erős és megbízható.

A Mitsubishi Pajerója az egyetlen olyan modell, amely 11 diadallal dicsekedhet, és az évek során végbement fejlődését a minden év januárjában, a forró észak-afrikai homokdűnék között megrendezett küzdelem igazolta. Ám a versenysport nem az egyetlen terület, amely a Mitsubishi Motors Corporation-nek (MMC) segít abban, hogy az egyre igényesebb vevők szükségleteinek figyelembe vételével tovább finomítsa modelljeit. A legváltozatosabb helyeken végrehajtott, kimerítő tesztekre is szükség van ahhoz, hogy minden részlet kellően csiszolt legyen.

Ezért az év legforróbb időszakában elküldtünk egy mérnökcsapatot a vad ausztrál Outbackbe, hogy a Pajero következő generációján végezzék el a klímaberendezés a porszigetelés különleges tesztjeit. A modell ugyan irigylésre méltó hírnévnek örvend a piacon, ám mi minden nap azért küzdünk, hogy továbbfejlesszük, s hogy a Pajero továbbra is a kategória mércéje legyen. S az ausztrál Outback perzselő nyara ideális alkalomnak bizonyult a légkondicionáló rendszer finomításához.

Ám ezeknek a teszteknek titokban kellett végbemenniük, hiszen a Pajero negyedik generációját még sehol nem láthatták a világon. Ezért a biztonság nagyon fontos volt. A konténerbe tett fekete “F prototípust” repülővel szállítottuk el a Mitsubishi ausztrál gyárába, Adelaide-be, ahol az MMC Okazaki kutató-fejlesztő részlegének három mérnöke várta. A modell annyira új volt még, hogy az előző Pajero generáció alkatrészei is belekerültek, ám mindez nem gátolta meg a mérnököket abban, hogy vezetékek és kábelek labirintusát, illetve mérőműszerek sokaságát szereljék be a kocsiba, mielőtt az autót teherautóra rakták, és a várostól északra, mintegy 500 kilométerre, titkos helyre vitték.

A tesztelésre kijelölt hely egy korábban soha nem használt rakétakilövő létesítmény volt, a mintegy 600 állandó lakossal bíró városkában, Woomera-ban. Fénykorában, az 1950-60-as években Woomera integrált és fontos helyszíne volt a brit, majd az amerikai űrprogramnak. Aztán sok éven át nem használták, ám a létesítmény ismét éledezni kezd, mert arról szólnak a hírek, hogy újra indulhatnak innen űrhajók. Sőt, a Mitsubishi Heavy Industries - az MMC legnagyobb részvényese - motorokat szállított ahhoz a kilövéshez, amely egy héttel az autós tesztcsapat látogatása után zajlott le Woomera-ban.

Mivel az infrastruktúra jelentős része érintetlen maradt, és a lezárt területen belül különböző borítású utak hálózata fut, nehezen találhattunk volna ideálisabb helyet a teszteléshez, ahol elrejtőzhetünk a kíváncsi szemek elől.

A Mitsubishi ausztrál mérnökei által támogatott japán fejlesztők csapatát Akiyoshi Imai vezette. „Pajero Professzor” - ahogy Imai-sant nevezik - immár 20 éve részese a Pajero fejlesztésének, jelen volt a most készülő modell ősének megalkotásánál is. Behatóan ismeri a terméket, ismeri Ausztráliát és az ausztrál körülményeket, hiszen munkája során számos alkalommal eljutott ide. Munkatársai Yukio Ushida, Hiroshi Fujisawa és Shoichi Nagayoshi voltak. Mindegyiküknek megvolt a saját szakterülete és feladata. Amíg egyikük az elemzés és a rögzített adatok értelmezésének szakértője, addig a másiknak az volt a feladata, hogy újra és újra vezesse az autót, mert csak így lehetett ismételten rögzíteni az adatokat a lehető legmegbízhatóbb eredmény érdekében. A csapat ausztrál tagjai jól ismerték a klimatikus és környezeti viszonyokat, s erre a tudásra is szükség volt a fejlesztés sikeréhez.

Ha az ember a klímaberendezést szeretné tesztelni, akkor nagyon meleg időre van szüksége. Ha azt akarjuk megvizsgálni, hogy az újonnan tervezett ajtószigetelés mennyire hatékonyan tartja kint a finom port és homokot, akkor földutak kellenek. A Woomera-ban végzett teszt nyolc napjából hetet ilyen körülmények közt töltött az autó, így a mérnökök sokat haladhattak a munkában.

Egyáltalán nem romantikus azzal tölteni a napot, hogy az ember egy földúton száguldozik fel-le, hogy megtudja: a szigetelés sikerrel tartja-e távol a port az utastértől. Az autó hátsó részét minden nap végén szétszerelték, és megvizsgálták, mennyire porosak az alkatrészek. Ezt sokszor meg kellett ismételni, hogy reális eredményt kapjanak. De ma már tudjuk, hogy a Rockford Fosgate mélynyomó nem lesz poros.

S az sem vidám dolog, ha az embernek egy átforrósodott utastérbe kell beszállnia, miután a kocsit a 40 fokos hőségben hagyták a napon parkolni. Erre azért volt szükség, hogy lássuk: a klímaberendezés milyen gyorsan képes lehűteni az utasteret. Ám minderre szükség van, ha szeretnénk garantálni a vevők biztonságát és kényelmét, hiszen előfordulhat, hogy olykor ők is találkozhatnak ezekhez hasonló szélsőséges körülményekkel.

Az ausztrál Outbackben eltöltött időnek köszönhetően lehetővé vált az utastéri szellőzőnyílást a hátsó lámpatestek mellől előbbre helyezni. A Pajero előző generációjában egy speciális alkatrészt kellett beszerelnünk annak érdekében, hogy a por ne jusson be az utastérbe. A Pajero új generációján azonban ez a szellőzőnyílás a hátsó karosszériaelemre került át, és így hatékonyabb a légcsere, és nincs szükség a speciális alkatrészre sem. Mindezt csak sokszor ismételt teszteléssel, illetve a tesztek között az autó hátuljának szétszerelésével érhettük el. Fárasztó munka, de szükséges ahhoz, hogy továbbra is a Pajero legyen a legjobb.

A tesztelést végig a Pajero előző generációjával együtt végeztük, és így egy sor olyan tényre is fény derült, amely eredetileg nem tartozott a teszthez.

Az új autónak észrevehetően jobb az úttartása, kisebb a karosszéria sodródási hajlama - mindez azt jelenti, hogy a vezető magabiztosabban kezelheti a kocsit laza talajon, illetve akár ívmenet során is végezhet hirtelen irányváltást. Az Aktív Stabilitáskontroll és Kipörgésgátlás (ASTC) rendszeren végrehajtott fejlesztések előnye pedig az utolsó Woomera-ban töltött napon vált nyilvánvalóvá, amikor a sivatagot szinte valószerűtlen módon elöntötte az eső, és a vörös homokot ragadós sárrá dagasztotta. Az ASTC arra is képes volt, hogy megzabolázza a 100 km/órás sebességnél, padlógázzal szándékosan megcsúsztatott autót, és a lenyomva tartott gázpedál ellenére biztonságos sebességre fékezzen.

Ha tehát Ön éppen egy dugóban ül a nyári hőségben, és élvezi, hogy a klímaberendezés milyen gyorsan lehűtötte a túlforrósodott utasteret, akkor gondoljon „Pajero Professzorra”, illetve az ausztrál és japán mérnökökre, akik az év legmelegebb évszakában azért mentek el az Outbackbe, hogy a Pajero tulajdonosai továbbra is a legjobb és legbiztonságosabb vezetési körülményeket élvezhessék.

Amszterdam, 2009 január 26.

Kevin Taylor
vezető - Médiakapcsolatok- Mitsubishi Motors Australia Ltd.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}