Autók, kalapács alatt

Autók, kalapács alatt

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A gazdasági világválság leginkább az autóipart sújtja - ez közismert tény. Magyarországon is egyre több a bebukott hitelből, fizetni nem tudott lízingszerződésből visszamaradt gépkocsi. De vajon mi lesz ezek sorsa - Kik és hogyan érékesítik őket - És hogyan juthatunk akár fillérekért jó autóhoz?

 

 

A lízingből visszavett autók többsége kalapács alá kerül. A bankok, lízingcégek saját zárt rendszereiken keresztül értékesítik visszavett autóikat, csupán egyetlen olyan független cég van Magyarországon, amely gépkocsik élő és online árverezésével foglalkozik.. A helyzetről Horvai Ákossal, ezen vállalkozás, az Autó Aukció Kft ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

 

 

Üzletpolitika és bebukott lízingek Az Autó Aukció Kft. 2005. augusztusától klasszikus, "élő" árveréseken értékesít gépjárműveket heti rendszerességgel szerdánként; 2008 júliusától pedig az interneten keresztül elérhető online árverési lehetőség is megnyílt a gépjármű-kereskedő partnereink részére. Egészen friss hír, hogy most már magánemberek is licitálhatnak, interneten keresztül történő regisztráció után.

 

 

Az aukciókra bocsátott autók kb. 80 százalékára csak a használtautókat forgalmazó autókereskedők licitálhatnak, mint ahogy az élő árverezéseken is csak ők vehetnek részt. Ennek az az oka, hogy sajnos Magyarországon a gépkocsi- használatnak sem igazán van meg a kultúrája; szomorú dolog, de az árverésre kerülő autók nagy része igen siralmas műszaki és esztétikai állapotban van. A Lízing Szövetség adatai szerint kb. 20.000 és 50.000 közé tehető a visszavett autók száma, ezek egy része azonnal a kereskedőkhöz kerül, jelentős hányada viszont megfordul az aukciós házban.

 

 

Az árverésre bocsátott autók döntő hányadát a finanszírozásból visszaszármaztatott gépjárművek jelentik a gépjármű-kereskedők részére fenntartott élő és online árveréseken, míg az interneten keresztül regisztrált partnereink részére beszállítóink jó minőségű járműveit kínáljuk elektronikus árveréseinken. A változatos kép az árvereztetők sokféleségének köszönhető. Köztük van közel egy tucat lízingcég, több államigazgatási szerv, néhány multinacionális cég, számos kis és nagyvállalat, új - és használtautó-kereskedők, sőt, magánszemélyek is.

 

 

Az okok és a következmények Túltermelés és túlköltekezés van: az emberek nem tudják, vagy inkább nem akarják felmérni, meddig is ér a takaró. Ezt a helyzetet pedig rendkívüli módon súlyosbítja a bankok és egyéb hitelintézetek elmúlt évtizedekben folytatott felelőtlen hitelpolitikája, mely azt a hamis látszatot keltette, hogy munka nélkül is lehet „pénzt keresni”, és különösebb erőfeszítés nélkül is fenntartható jelenlegi életszínvonalunk. Az elmúlt tizenöt évben 40-50%-kal több új autó talált gazdára hazánkban az egy főre jutó GDP mértékéhez (és a népesség nagyságához) képest, mint más európai országokban. A gazdaság teljesítőképessége alapján azonban az elmúlt pár évben csak kb. 150 000 autót kellett volna eladni, szemben a tényleges 2004-es csúcs számmal, amikor is 210 000 új autó talált gazdára. Aztán most itt a feketeleves: kiderült, hogy a felvett kölcsönök minimum dupláját kell most visszafizetnünk.

 

 

A 0% önrésszel és 120 hónapos futamidővel olyan jövedelmű csoportokat is az autópiacra lehetett csábítani, amelyek egyébként nem lettek volna fizetőképesek. A devizahitelek törlesztő részletei drasztikusan megemelkedtek: aki eddig havi 50.000-et fizetett az autója után, az most 80.000, vagy még ennél is több forintot kellene kifizessen, ha volna neki miből. Ha nincs, akkor bizony jöhet az árverés.

 


A világgazdasági válság hatásai a hazai finanszírozott járműveket és ezek üzemeltetőit sem kerülték el. December óta tapasztaljuk, hogy a társaságunkhoz adott időszak alatt beérkezett járművek száma a korábbiakhoz képest jelentősen növekszik. Pillanatnyilag közel ezer gépjárművet tárolunk a csepeli telephelyünkön. Ez persze nem egyszerű dolog: az üzleti folyamatokat egy integrált vállalatirányítási rendszer vezérli, amely napra készen ad információt a készletekről, azok státuszáról, az árverések eredményéről, a pénzügyi helyzetről.

Árak és licitek Az általunk elárverezett autók áraira nem vagyunk hatással, a gépkocsik értékét a beszállító cégek értékbecslőkkel becsültetik fel, ez az alapja a kikiáltási árnak. Természetesen ehhez nekünk semmi közünk, ez a beszállítók üzleti titka - mi a leütési ár alapján kapjuk meg a nekünk járó jutalékot.

A mögöttünk álló üzleti években közel 7.000 járművet értékesítettünk. Amennyiben bárki szeretne gépjárműveket beszállítani és árverésre bocsátani, vagy a rendszerünkben lévő autókra licitálni, a www.autoaukciokft.hu honlapon árvereztetőként felveheti velünk a kapcsolatot, vevőként pedig kezdeményezheti regisztrációját. A regisztráló hetente kétszer e-mailben értesül az aukciókról, arról, milyen autók kerülnek éppen a kalapács alá.

Aki tehát a közeljövőben autót szeretne venni, vagy éppen mindenáron megszabadulna a járgányától, feltétlenül nézze meg a fentemlített honlapot! Mint ahogy azok is, akik éppen azt számolgatják a (majdnem) üres bukszájukat kiforgatva, hogy az adott hónapban mire nem jut a családnak: ételre, a rezsire, a gyerekek taníttatására, vagy éppen a hitelek törlesztésére. Az online árverezés, mint merőben új üzleti modell a gépkocsi- értékesítésben mindkét oldal számára gyors és hatékony megoldás lehet.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.