A legtöbb ember tudatában az él, hogy villannyal fűteni drága mulatság. Igen ám, de ha egy elektromos fűtőpanelról vagy padlófűtésről találunk cikket a neten, az ellenkezőjét olvashatjuk: nem drága, számos előnye van. Nézzük hát, valójában hányadán is állunk az elektromos fűtéssel.
Milyen energiával fűtsünk?
Az elektromos energia a legalapvetőbb közmű, s bár a hálózat minden lakott településen kiépített, ennek ellenére vannak ingatlanok, ahol ma még nincs áram. Elsőként lássuk, hogy mennyibe is kerül a közmű kiépítése, ha fűtésre akarjuk fogni az elektromosságot. A legutóbb 2017-ben módosított villamos energiáról szóló törvény értelmében lakossági felhasználás számára alanyi jogon jár az elektromos energia biztosítása, azaz 1×32 Ampernek megfelelő teljesítményig a szolgáltatónak térítésmentesen kell kiépítenie a csatlakozó hálózatot, légkábel esetén 100 méter távolságban, földkábel esetén 50 méterig. Ez a villamosenergia-mennyiség egy hagyományos lakás elektromos igényeinek megfelelő, amennyiben azonban a szokásos háztartási gépeken, világításon túl több elektromos konyhai nagygépet, elektromos fűtést, esetleg vízmelegítőt is tervezünk, akkor már zsebünkbe kell nyúlni a hálózatfejlesztés érdekében. Ennek mértéke a legtöbb esetben nem vészes, de vannak olyan túlterhelt hálózati részek, ahol nagyobb energia biztosításához transzformátort kell cserélni, vagy vastagabb kábel kiépítése szükséges. Ha ilyen komoly beruházást kell tenni szolgáltatói oldalon, akkor valószínűleg más rendszerben kell gondolkodunk. A földgáz és az elektromos energia azonban a legtöbb helyen a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll. Ha fűtésre gondolunk, alapvetően a földgáz jut eszünkbe, pedig mostanában egyre többen gondolkodnak úgy, hogy a gázt jobb telekhatáron kívül tartani. Megoldásként a hőszivattyús vagy az elektromos fűtés jöhet szóba, vessünk hát egy pillantást arra, hogy a gazdasági okok mi mellett szólnak.
Az elektromos energia ára körülbelül 2,5-szer magasabb, mint a földgázé, ezért csak olyan esetekben érdemes az elektromos energiát fűtésre használni, ha azt legalább háromszor olyan hatékonyan tudjuk felhasználni, vagy valahogy mégis olcsóbban tudjuk beszerezni, megtermelni, vagy a beruházási és karbantartási költségek azt ellensúlyozzák. Az elektromos energia hatékony felhasználásának egyik megoldása a hőszivattyús fűtés, hiszen ezek éves szinten képesek 1 egység bevezetett elektromos energiából 3 egység fűtésre használható hőt előállítani, ám az ilyen rendszerek beruházási költsége magasabb. Az elektromos fűtés nagy felületű fűtőpaneljei, elektromos padlófűtései között is vannak olyanok természetesen, amelyek energiafogyasztása valóban alacsonyabbnak tekinthető, mint egy olajradiátoré, ám ha ezeket a rendszereket egy gázkazánra akasztott felületfűtéssel vagy padlófűtéssel hasonlítjuk össze, akkor az üzemeltetési költségek ugyanúgy magasabbak. Ugyanakkor az elektromos fűtés egyértelmű előnye a gyors és egyszerű, a gázos fűtésnél jóval olcsóbb kiépíthetőség, precíz vezérlés és minimális karbantartási költség. Az elektromos fűtés gazdaságosságát, fajlagos költségeit nagymértékben befolyásolja az épület mérete és szigeteltsége is. Kisebb lakás vagy rendkívül jó hőszigetelésű épület esetén, ha a fűtésre fordítandó energia elhanyagolható a lakás, épület rezsijéhez képest, az elektromos fűtés gazdaságos megoldás lehet. A fűtésberuházás mikéntjére tehát nincs egyértelmű válasz, az épület méretén, energetikai besorolásán túl számos tényező befolyásolja.
Termeljük meg az energiát!
Akkor most nézzük meg a másik oldalt, hogyan tudunk energiához jutni! A házi energiatermelésre alapvetően két megoldás terjedt el, mindkettő a napenergiához kapcsolódik. Az egyik a napkollektor, a másik a napelem. A napkollektor a nap hőenergiáját hasznosítja oly módon, hogy ha kitesszük a napra (legtöbbször a tetőre), az üveglap alatt lévő különleges bevonatú csőrendszer a napfény hőtartalmát gyűjti össze, a benne keringő folyadék felmelegszik, amivel utána melegíthetjük a fürdési rendszert vagy a használati vizet. A korszerű kollektorok egész jó hatásfokkal, körülbelül 85 százalékban képesek a napsütés hőtartalmát lakásunkba pumpálni.
A napelemek ránézésre nagyon hasonló berendezések, napsütés hatására elektromos energiát termelnek, amit felhasználhatunk lakásunkban bármire, akár fűtésre is. Azonos felületű napelem energiatermelése azonban nincs negyede sem a napkollektorénak. Ezek alapján egyértelmű volna a válasz, de még mielőtt megrendeljük új napkollektor-rendszerünket, nézzük meg a megtérülésüket is! A napelemek villamos energiát termelnek, a napkollektorok alapvetően hőenergiát. Azaz a napelemek elektromos energia kiváltására, míg a napkollektorok földgáz kiváltásra alkalmasak. Ezért gazdaságossági számításnál a napelemek 2,5x drágább energia kiváltását végzik, tehát az általuk megtermelt energia lényegesen drágább, mint a napkollektoros társaiké. Ez a tény még nem elegendő ahhoz, hogy a pontosan lássuk hosszú távú megtérülésüket. Nézzük a megtérülésnél fontos beruházási költséget!
Kijelenthetjük, hogy a napkollektoros rendszerek fajlagosan drágák, ennek oka abban rejlik, hogy amikor jelentős energiát tudna termelni, akkor a háztartások hőenergia-felhasználása igen csekély, mivel alapvetően nyáron süt a nap, amikor nem kell fűteni, és télen a legtöbb fűtési energiára éjszaka van szükség, amikor sötét van, így nem reménykedhetünk a kollektor használatában. Mi marad? A használati meleg víz megtermelése, hiszen erre egész évben szükségünk van. Ez viszont viszonylag kis rendszert eredményez, hiszen egy átlagos család naponta nem fogyaszt 300 liternél több meleg vizet. A rendszer kiépítési költségei nem egyenesen arányosak a rendszer teljesítményével, kis rendszerbe is meg kell vennünk mindent. Szükséges a tartály, a kollektor, a szivattyú, a szabályzó elektronika csövek stb. Vagyis a rendszer drága, a megtermelni érdemes energiamennyiség viszont nem túl jelentős. Mi a helyzet a napelemes vetélytársnál? Egy háztartás villamosenergia- felhasználása a forintokat tekintve többszöröse, mint amit a meleg vízért fizetni kell. Lehet nagyobb, gazdaságosabb rendszert építeni, azonban ezzel is van egy kis gond. A villamos energia legnagyobb részét sem akkor használjuk fel, amikor hét ágra süt a nap, hanem este sötétben és télen, mikor felhősebb az idő, ezért a villamos energiát is tárolni kell. Ehhez viszont drága és veszélyes akkumulátorok kellenek, amelyek sok helyet foglalnak, érzékenyek a hidegre, melegre, ezért bent kellene tárolni a lakásban, de ez sem jó megoldás, mert használatuk során veszélyes gázok keletkezhetnek, és élettartamuk sem éri el a rendszer többi elemének várható működési idejét. Tehát az akkumulátoros vagy szigetüzemű napelemes rendszerek sem lesznek jobb költség oldalról, mint a kollektorok. 
Elektromos fűtés esetén a legjobb olyan napelemes rendszer kiépítése, amelynek éves energiatermelése eléri, de nem haladja meg a háztartás egy évi szükségletét, és lehetőleg ebből az energiafajtából használunk föl a legtöbbet.
Melyik megoldás a nyerő?
Elárulhatjuk, a napelem győz, és nem is akármennyivel! A törvényi előírások egy csapásra gyorsan megtérülő rendszerré tették a napelemes háztartási kiserőműveket. A rendszerből elhagyhatjuk a költséges, drága, veszélyes akkumulátortelepet, mert energiatárolás céljára megkapjuk az egész ország villamosenergia-hálózatát. A vonatozó törvényi előírások kötelezik a szolgáltatókat, hogy átvegyék a háztartási méretű kiserőművek által megtermelt energiát, méghozzá úgy, hogy a háztartásban megtermelt és elfogyasztott villamos energia elszámolását csak éves szinten kell elvégezni. Tehát egész nyáron termelhetünk, tolhatjuk az energiát a hálózatra, míg télen és éjjelente fogyaszthatunk. Ezzel a szinte végtelen nagyságú ingyenes tárolókapacitással a napelemes rendszer kb. a fele akkora megtérülési időt eredményez, mint amit a legjobb háztartási napkollektoros rendszer esetében elérhetünk. Legjobb olyan napelemes rendszert létesíteni, amelynek éves energiatermelése eléri, de nem haladja meg a háztartásunk egy esztendei villamosenergia-szükségletét, és törekszünk arra, hogy a legtöbbet ebből az energiafajtából használjunk fel. A megtermelt áramot korszerű ledes világítással vagy hatékony elektromos fűtéssel fogyasszuk el. No persze, ha az építkezésre szánt összeg nem korlátlan, vagy nem nulláról kezdjük, vagy vannak már működő gépészeti rendszereink, akkor érdemes olyan napelemes rendszert kiépítenünk, ami illeszkedik otthonunk pillanatnyi elektromos fogyasztásához, és lehetőség van egyszerű bővítésre további napelemek felszerelésével.
Hozzászólások