Hazánkban az energiahordozók közül a legdrágább és a legmagasabb rendű a villamos áram, ami nagyjából háromszor annyiba kerül, mint a földgáz. Településeink jól ellátottak a gázhálózattal, így akár ki is jelenthetnénk, hogy üzemeltetési oldalról a legjobb választás az olcsóbb gáz, ám vannak olyan helyzetek, megoldások, ahol ez nem ilyen egyértelmű.
Az energiahordozók közül a villamos energia magasabb rendűsége alatt azt kell érteni, hogy míg a fát, szenet, gázt, pelletet biomasszát úgy tudjuk hasznosítani, hogy elégetjük, azaz közvetlenül hővé alakítjuk, addig a villanyáramot ezen kívül rendkívül jó hatásfokkal tudjuk mozgatásra is bírni, működtethetünk vele továbbá rádiót, számítógépet, manapság szinte mindent. Írásunk a fűtésről szól, ezért nézzük meg azokat a lehetőségeket, ahol a villamos energia melegítésre, fűtésre való felhasználása jobb megoldás a többi energiahordozóénál.
Villamos energia épületen kívül
Társasházaknál, ipari létesítményeknél, de egyre gyakrabban a családi házaknál is találkozhatunk fűtött gépkocsibeállóval, rámpával, síkosságmentes lépcsővel, gyalogjárdával. Ezeket a kültéri felületeket mindössze a tél néhány napján kell fűteni, amikor a hőmérséklet fagypont alatt van, és az időjárás megajándékoz bennünket valamilyen csapadékkal. Ha jól működik a rendszer, akkor az épület éves villamosenergia-fogyasztásához képest az így elhasznált energia ára nem számottevő. Bármilyen meglepő is, a hőszivattyúk megjelenése új problémát okozott az épületek téli csapadékelvezetésével kapcsolatban, ugyanis a hőszivattyúk fűtési üzemben a kültéri egységénél jelentős mennyiségű vizet termelnek akkor is, ha a külső hőmérséklet fagypont alatt van. Ha a kültéri egység a tetőn van, akkor a készülékből kifolyó kondenzvíz a tetőre jut, illetve az ereszcsatornába, ahol fagypont alatti hőmérsékleten megfagy. Tartós hideg esetén a megfagyott víz komoly terhet jelenthet a tető számára, illetve az ereszcsatornában megfagyó folyadék akár az egész csatornakeresztmetszetet eldugíthatja. Ha ilyenkor érkezik az égi áldás, akkor lapos tető esetén a teljes csapadékmennyiség a tetőn marad, és az olyan nagy terhelést jelent a tetőszerkezet számára, ami könnyen komoly károkat okozhat benne. A megoldást az ereszcsatornák fűtése, illetve a hőszivattyú kültéri egység kondenzelvezető csövének elektromos fűtése jelenti. Ezt a feladatot csak elektromos fűtéssel lehet megoldani, egy fűtőkábelt szükséges a csőbe, ereszcsatornába fektetni, ami képes megakadályozni a jégképződést, és a vízelvezető rendszert működőképes állapotban tartani. Erre a feladatra is csak elektromos energia felhasználása jöhet szóba.
Takarékos és környezetbarát megoldás az elektromos energiával működő hőszivattyús fűtés.
Fűtés közben a kültériből kicsepegő víz elvezetésére jó megoldás a kavicságy, és a berendezés hóhatár fölé történő kiemelése.
Villamos fűtés a lakásban
Ha már belépünk a hidegről a meleg lakásba, akkor is találunk több olyan fűtésmegoldást, amire a villamos energia a legalkalmasabb. Az elektromos fűtések legnagyobb része úgy működik, hogy egy vékony fűtőkábelt kell a fűtött felület mögé erősíteni, ami szépen átmelegíti a felületet, azaz az összes helyigénye mindössze néhány milliméter, legfeljebb egy centiméter. Ezért azután fűthetjük vele a fürdőszobai tükröt, hogy ne párásodjon, vagy felújításkor egyszerűen lefektethetjük a burkolólap alá a ragasztórétegbe padlófűtésként, de olyankor is segíthet, amikor a lakás többi részét még nem akarjuk fűteni, de szeretnénk fürdés után melegen magunkra tekerni a törülközőt. A lakás effektív fűtésére szolgáló elektromos fűtések melletti érvelés a legnehezebb feladat. Ahogy azt korábban említettük, azonos mennyiségű villamos energiáért háromszor annyit kell fizetni, mint ugyanannyi energiatartalmú földgázért. Ez mindenképpen megnehezíti az elektromos fűtés gazdaságosként való feltüntetését. Ha azonban az épület elég kicsi vagy bár nagyobb, de nagyon jó a hőszigetelése, vagy más ok miatt fajlagosan kevés a hőveszteség, azaz az ingatlan fűtési igénye, akkor az üzemeltetési költségek nem lesznek nagyon magasak. Emellett számításba kell venni a gázos fűtési rendszer figyelemre méltó kiépítési költségeit is – kondenzációs kazán, új kémény vagy kéménybélelés, éves karbantartás stb. –, és akkor adódhat, hogy évek kellenek ahhoz, hogy a magasabb üzemeltetési költség utolérje a gázos fűtés megvalósításába belepumpált magasabb kiépítés költségeket.
Ha már elektromos fűtés, akkor mindenképpen próbáljunk meg olyan megoldást találni, ahol spórolni lehet az üzemeltetési költségeken. Ezek mindenképpen a nagy felületű sugárzó fűtések, ugyanis ilyen megoldás mellett alacsonyabb belső hőmérséklet mellett is jobb komfortérzetünk van. A nagy meleg felület akár 18 °C-os belső hőmérsékletnél is megfelelő hőérzetet adhat, valamint figyeljünk arra, hogy csak azt a teret fűtsük, amit használunk. Ritkán használt helyiségben vegyük lejjebb a fűtést, ha elektromos padlófűtést építünk ki, figyeljünk arra, hogy lehetőleg a födém másik irányába távozó hő is hasznos legyen, vagy ha fűtetlen tér van a padló alatt, nagyon gondosan szigeteljünk, hogy minél kevesebb energia vesszen kárba.
Villamos fűtések – környezetvédelmi oldalról
Környezetvédelmi szempontból vessünk egy pillantást a villamos energia előállítására. Azokban az országokban, ahol a villamos energia előállítását nagymértékben környezetterhelés nélküli vízierőművekben termelik meg, mint például a skandináv országokban vagy nyugati szomszédunknál, Ausztriában, ott nem kérdés, hogy minden jó érzésű állampolgár villannyal akarja fűteni az otthonát, hiszen a CO2-kibocsátás nélkül megtermelt energia környezetbarát mivoltához nem fér kétség. Ha azonban Németországot nézzük meg, ahol az ország áramellátását széntüzelésű erőművekben állítják elő, a gázfűtés sokkal kisebb terhelést jelent a környezetre. Magyarországon a villamos energia zömében atomerőműben és gáztüzelésű erőművekben keletkezik – az atomerőművek környezetterhelési megítélését olvasóink saját belátására bízom –, a gáztüzelésű erőművekben pedig a villamos energia előállítása 30 százalékos hatásfokkal történik. Ezért nem tartom hazánkban környezettudatos fűtési megoldásnak az elektromos fűtést, ám ha ezt választjuk, törekedjünk arra, hogy a legjobb rendszert építsünk ki, ami a Földünk számára a legkisebb terhelést jelenti. Más azonban a helyzet, ha környezetbarát módon magunk termeljük meg a villamos energiát napelemek beépítésével, és azt hőszivattyú hajtására használjuk. Ebben az esetben pillanatnyilag a legjobb úton járunk hazánkban a környezetbarát fűtésmegvalósítása irányában. A napelem a napsugárzást közvetlenül alakítja elektromos energiává, a használat során minden káros kibocsátás nélkül, a hőszivattyú pedig képes némi elektromos energia felhasználásával a hidegebb külső levegő energiatartalmát lakásunk melegebb belső terébe szivattyúzni, körülbelül harmad-, negyedannyi energia felhasználása mellett, mint amennyit képes a fűtési rendszerbe pumpálni.
Hozzászólások