Az elmúlt tíz évben megháromszorozódó energiaköltségek, az EU-csatlakozással tovább erősödő áremelkedési trend, valamint az érzékelhetően szélsőségesebbé váló időjárás következtében egyre többen ismerik fel, hogy az utólagos hőszigetelés egyike a leggyorsabban megtérülő befektetéseknek.
Ha a lakás téli fűtésére (nyári hűtésére) fordítandó rezsiköltségeket minimalizálni szeretnénk, alapvetően két dolgot tehetünk. Hatékony fűtési rendszert alakítunk ki, vagy a megtermelt hő veszteségének csökkentését kíséreljük meg. Írásunk ez utóbbit veszi górcső alá.
Kritikus pontok
Az emberi tevékenység számára ideális lakáshőmérséklet (18?24 °C) és a külső hőmérséklet közötti különbség döntően a nyílászárókon (30%), a födémen (30%), illetve a falakon (40%) keresztül egyenlítődik ki. Az egyedi sajátosságok jelentős eltéréseket okozhatnak, ezért a munkát elsőként kezdjük lakásunk – hőkapuinak” felderítésével. Ez nem mindig könnyű feladat. Egy első emeleti, – belső” fekvésű társasházi lakásnál kézenfekvő ugyanis, hogy a hő alapvetően a nyílászárókon és a homlokzati falon távozik, ugyanakkor egy 50 éves, számunkra ismeretlen anyagokból épült családi ház esetén már jobban járunk, ha egy független építészt vagy épületenergetikai szakértőt hívunk. Az amatőr lelkesedésből megrendelt túlszigetelés ugyanis nem csak pénzpocsékolás, de a falak penészesedésével is megbosszulhatja magát.
Gondok az ablak körül
A nyílászárókkal alapvetően három probléma adódhat. Az idő múlásával az ajtó- és ablakszárnyak megvetemednek, nem zárnak rendesen. (Tipp: gyertyalángelhajlás-próba.) Ilyenkor a megoldás viszonylag egyszerű: öntapadó szigetelőcsíkokkal a szükséges korrekció akár saját kezűleg is elvégezhető. A kicsit drágább gumiprofil (E, D) tartósabb és jobb hőszigetelő, mint a szivacs, és ugyanez igaz a nútba mart illesztésre. (Becsült költség: 60?200 Ft/m.)
A másik, házilag orvosolható probléma a gondatlan hézagszigetelés. Ekkor az ablak- és ajtótok, valamint a fal között komoly üregek maradnak, melyek hőhídként funkcionálnak a szoba és a külvilág között. (Tipp: kopogtatópróba.) Szerencsére ma már elérhető áron (600?1000 Ft/flakon) kaphatunk PUR-habokat, amelyekkel ez a probléma is gyorsan orvosolható.
Komolyabb beruházásra van ugyanakkor szükség, ha a korszerűtlen nyílászáró nem felel meg az elvárásoknak. Egységnyi területre vetítve, a régi típusú szimpla üveges vagy gerébtokos ablakok üvegfelületein távozik a legnagyobb mennyiségű hő a lakásból. Ezen igazából csak az ablak komplett cseréjével lehet segíteni. A modern, dupla üveges – esetenként nemesgáz töltésű – ablak hőszigetelő képessége már a modern falazatéval vetekszik, igaz, itt már mélyen a nadrágzsebbe kell nyúlni. Hőtechnikai szempontból ablakvásárláskor alapvetően két dologra figyeljünk. Egyrészt a tokra legalább két lépcsővel záródó ablakot, másrészt műanyag, illetve alumíniumkeretű ablak esetén pedig ún. hőhídmegszakításos típust válaszszunk. (Becsült költség: 40?60 000 Ft/m2.)
Homlokzati hőszigetelés
Tekintettel óriási felületére, összességében a külső falakon keresztül távozik a legtöbb hő a lakásból. A hőszigetelő képesség – a közvélekedéssel szemben – elsősorban a falszerkezet típusától és csak kisebb mértékben a vastagságától függ. A hőszigetelő képességet az ún. – hőátbocsátási” tényezővel” jellemezhetjük. Ennek értéke minél kisebb, annál jobb eredményt várhatunk el, a 0,35-0,4 értékkel már elégedettek lehetünk. Például egy szigetelés nélküli 38 cm vastagságú fal esetén ez az érték 0,49-1,57-ig változhat, attól függően, hogy pórusos blokk-, vagy mészhomoktégla volt az építőanyag.
Mivel egyik esetben 3, a másik esetben 8 centiméter vastagságú utólagos polisztirol lemezzel érhető el az ideális 0,38 W/m2K hőátbocsátási érték, könnyen belátható, hogy ismeretlen falszerkezet esetén a szakértő bevonásának költsége busásan megtérül.
A homlokzati falak szigetelése elvileg belülről is megoldható, a módszer azonban a nagy hőingadozás és a fokozott penészesedési veszély miatt a gyakorlatban nem terjedt el.
A külső homlokzat szigetelésére elvileg két megoldás áll rendelkezésünkre. A falak hőszigetelő képességét egyrészt speciális vakolatokkal javíthatjuk. Ugyanakkor, mivel hővezetési tényezőjük a hagyományos hőszigetelők háromszorosa-négyszerese, és általában maximum 5 centiméter vastagságban hordhatók fel (és ez mindössze a 1,5 cm-es EPS tábla szigetelő képességének felel meg), bátran kijelenthető, hogy ezek az anyagok elsősorban nem a korszerűtlen falazatok utólagos hőszigetelésre, hanem a modern falazóanyagok hőtechnikai képességének maximális kiaknázására készülnek.
Számottevő energiamegtakarítás a komplex hőszigetelő rendszerek alkalmazásával érhető el. A rendszer 4 fő eleme:
1. 2-8 cm vastagságú polisztirol (ritkábban kőzet- vagy ásványgyapot) hőszigetelő tábla.
2. Zsákos vagy vödrös ragasztó – a táblák rögzítésére.
3. Üvegszövet.
4. Alapozó és nemesvakolat – a ház színének, mintázatának kialakításához.
Ezeken kívül szükségesek még különböző kiegészítő eszközök: rögzítőtárcsa, indítósín, élvédő. A rendszer beszerzési ára 1800-2500 Ft/m2, márkától és beszerzési forrástól függően. Körülbelül ekkora summát kell szánnunk a beépítésre is, az összköltség tehát 4-5000 Ft/m2. Jó tudni, hogy a nedvességnek kitett lábazatok szigetelésére a hagyományos EPS polisztirol táblák helyett a kicsit drágább, de jobb vízzáró képességekkel rendelkező XPS táblákat érdemes felhelyezni. Ügyeljünk arra, hogy legalább 90 napig – pihentetett” táblákat vásároljunk, ugyanis a polisztirol a gyártás után egy ideig még zsugorodik, csak ekkorra éri el végleges méretét. Óvakodjunk a megsárgult, huzamosabb ideig komoly napsugárzásnak kitett tábláktól is, mert UV fény hatására a hőszigetelő képesség csökken. Ügyeljünk a ragasztóanyag szavatossági idejére is (a zsákos kiszerelésnél ez mindöszsze 3 hónap), ugyanis a – döglött” anyag komoly kellemetlenségeket okozhat.
Födém, padozat
A fűtéssel előállított hő átlagosan 30%-a távozik a padlás és a pince felé. Ennek megakadályozására két megoldás kínálkozik. A magastetők szarufái közé, illetve a terheletlen padlásfödémekre elsősorban szilikátszálas hőszigetelő anyag (ásvány- vagy kőzetgyapot-szőnyeg) alkalmazása javasolt, a nem járható lapostetők, teraszok, terhelt padlásfödémek, illetve magastetők szarufák feletti szigetelésére viszont inkább a polisztirol EPS táblák terjedtek el.
Megtérülés
Mivel a nyílászárók komplett cseréje, a homlokzat külső, illetve a födém hőszigetelése egy átlagos családi ház esetén tételenként is közel fél-félmillió forint kiadást jelent, jogos a kérdés, hogy mindez megtérül-e – Általánosságban kijelenthető, hogy igen, de az ördög természetesen a részletekben lakozik. Egy régi, rosszul szigetelt lakás hővesztesége 50W/m3, egy jól szigeteltté átlagosan 35W/m3, azaz 30%-kal kisebb. Évi 200 ezer forintos fűtési költséget feltételezve 500 ezer Ft befektetés a jelenlegi energiaárak mellett átlagosan 8 év alatt térül meg, viszont az árak emelkedésével párhuzamosan a megtérülési idő is arányosan csökken. Ha azonban csak az egyik – hőkaput” zárjuk be és a másik kettő nyitva marad, a megtérülés is hosszabbra nyúlik, hiszen arányaiban kisebb az energiamegtakarítás. A hőszigetelés ára viszont beépül az ingatlan árába, így az értéknövekedés értékesítés esetén akár azonnal realizálható. További, bár pénzben nehezen számszerűsíthető előny, hogy a hőszigeteléssel javul az életminőség is. Az egyenletesebb lakáshőmérséklet kellemes közérzetet jelent, az új vakolat és a modern nyílászárók pedig nap mint nap – szolgálnak és gyönyörködtetnek”.
A megtérülési időt jelentősen csökkentheti, hogy az energia-megtakarítással járó lakásfelújítást a kormányzat támogatja. A beruházás értékének max. 50%-a erejéig pályázatot lehet benyújtani a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumoz, illetve kedvezményes jelzáloghitel vehető igénybe, továbbá a lakáskasszákban gyűjtött pénz is felhasználható erre a célra.
Hozzászólások