Síkvidéki épületek tervezésekor az építési előírások mellett a telek mérete, alakja, a növényzet, a tájolás és a környező épületekhez való viszony a leendő ház kialakításának legfontosabb meghatározói. Amint hegyvidéki, lejtős telekről van szó, a tervezésnek egy újabb, izgalmas szempontot is figyelembe kell vennie, a domborzati viszonyokat.
Lejtős telek vásárlása előtt célszerű kikérni a tervező véleményét, néhány szempont azonban általánosnak tekinthető.
Domboldalban fontos, hogy a leendő épület a lejtés irányába nyíljon ki, ezért kedvezőek az utcától lefelé lejtő, jó tájolású telkek, már a panoráma miatt is. Az utcától emelkedő területek akkor értékesebbek, ha az előírások lehetőséget adnak nagyméretű előkert mögé, a magasabb régiókba helyezni az épületet. A telek szemrevételezésekor keressük meg az esővíz nyomait, mérlegeljük, hogy számíthatunk e hordalékra, „özönvízre” a fenti területekről. Ha igen, az a kérdés, hogyan és mennyiért tudjuk kezelni ezt a gondot. Továbbá a mélyebb fekvésű, lefolyástalan horpaszokban is öszszegyűlik és pang a víz. Telkünk egy része sártengerré, szúnyogfészekké válhat, de az épületnek sem lesz hasznára.
n Az alattomos rétegvíz
Kötött talajoknál, főként agyag esetében, dombvidéken számolnunk kell az úgynevezett rétegvíz megjelenésével. Ha az épülettel elzárjuk az eret, a víz mögötte feltorlódhat. Ez ellen úgynevezett drén-rendszerrel kell védekezni, ami növeli az építkezés költségeit. Rétegvízre, vagy magas talajvízre utal a telken lévő növényzet összetételében a kifejezetten vízi fajok megjelenése, például a sás, a nád. Egy közelben lévő ásott kút árulkodhat a vízszint magasságáról. Ezek a megfigyelések befolyásolják a pince építésének módját. Egy közeli építkezésen szemügyre vehetjük a kiemelt földet és a munkagödröt is. Megnyugtató, ha a humuszréteg (fekete föld) és a feltöltés (törmelék, sitt) együttesen nem túl vastag, legfeljebb egy méteres. Kedvező, ha az alatta lévő talaj homok, vagy homokos kavics. Komoly kételyek esetén forduljunk talajmechanikushoz.
n A táj
és az épület
Domboldalban a ház természetes helye – amennyiben más adottságok vagy szempontok nincsenek – az előírások figyelembevételével a lehető legmagasabb hely közelében van.
Lejtős teleknél lényeges, hogy a majdani épület ne igényeljen jelentős „természetátalakító” munkát. Egyrészt anyagi szempontból sem közömbös, hogy mennyibe kerül a földmunka, a támfalrendszerek építése, másrészt – ami talán még fontosabb – a természetes domborzat túl hangsúlyos változtatása megbontja az épület és táj látványának oly kényes egyensúlyát.
n Hogyan ne építsünk?
Elrettentő példaként azokat a megoldásokat említhetnénk, amikor egy nagyobb lejtésű domboldalon síkvidéki épületet valósítanak meg egy bevágás és/vagy feltöltés által kialakított platón. Nagyobb bevágás esetén az arra néző helyiségek előtt egy földfal, támfal magasodik, elvéve a távlatokat és a fényt. A meredek rézsűn vagy a magas támfalon az esővíz felgyorsulva érkezik a ház falához, és ha még ellenlejtést is elfelejtenek építeni, a fal folyamatosan ázhat. Az ilyen mögöttes zugokból a vizet is nehéz megfelelő módon az épülettől, azt megkerülve elvezetni.
Magasabb feltöltés esetén viszont a ház egy mesterséges dombra kerül, kihasználhatatlan meredek részűvel, melyet állandóan koptat az erózió. Az alapozást, mivel a teherviselő talajtól messze kerültünk, igen mélyre kell levinni.
n A lejtős telek épülettípusai
Gyakori, hogy pinceszint építése hivatott a nagyobb szintkülönbség áthidalására. Ez akkor jó megoldás, ha az utcaszinttől emelkedik a telek, így a gépkocsi elhelyezése a pincében megoldható. Hátránya, hogy támfalrendszer nélkül közvetlen kertkapcsolatra csak a hátsó fronton nyílik lehetőség.
Szépek és jól használhatók enyhébb lejtés esetén a terepre ültetett szinteltolásos házak. Izgalmas belső tereket nyerhetünk, a különböző szintekről a lakás több ponton kapcsolódhat a kerthez.
Meredek domboldalakban hasonló hatás érhető el teraszház kialakításával, Ekkor az egymás fölötti emeletek az emelkedés irányába elcsúsztatva készülnek, ezért a felsőbb szintek is rendelkeznek kertkapcsolattal. Az előreugró alsóbb részek tetején pedig teraszok keletkeznek, visszaadva az elfoglalt kert területét.
Az energiatudatos építészet terjedésével megjelentek a föld- és dombházak. Meredek déli lejtőkön igen energiatakarékosak a passzív napenergia-hasznosító, föld alá süllyesztett építmények. A szélesen elnyújtott délre néző homlokzat mögött a lakóterek a föld védelme alatt vannak. A 10 Celsius fok körüli földhőmérséklet télen fűti, nyáron hűti az épületet. Organikus építészeti megoldásokkal a földház szinte egybeolvad a környezetével.
A buktatók elkerülésére
– A tervezésnél törekedjünk földegyensúlyra: hozzávetőleg annyi földet emeljünk ki, amennyi a feltöltéshez szükséges, így megspóroljuk a költséges földelszállítást vagy -vásárlást.
– Az emelkedő felőli oldalon az épülettől a terepen ellenlejtést kell kialakítani, amely a faltól legalább 2 méterig tart és minimum15 centiméter mély.
– A terasz a lakótérnél 2 centiméterrel legyen mélyebben, és kifelé legalább 1 centimétert lejtsen méterenként.
– A rézsűk magasságának és hosszának aránya talajtól függően ne haladja meg az 1:1,5 arányt (30-35 fok).
– A telek teraszos kiképzése esetén a szintkülönbségek akkor nem szabdalják szét a kertet, ha a felsőbb szintre az alsóról még megfelelően rálátunk (1 méter körüli magasságkülönbség)
– Kerüljük a magas, hosszú, egynemű felületű támfalakat.
A felszíni vízelvezetést feltétlenül terveztessük meg annak érdekében, hogy vízgyűjtő horpaszok, lefolyástalan területrészek, vagy éppen összeterelt, sodró patakok ne keletkezzenek.
Hozzászólások