Ízlés és praktikum a gyerekszobában

Ízlés és praktikum a gyerekszobában

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Életem egyik legnagyobb élményét jelentette, amikor szüleimmel az egyszoba-hallos lakásunkból átköltöztünk egy két és fél szobásba, így tízévesen én is saját szobához jutottam. Ezt az egyébként fantasztikus élményt úgy fejeztem ki, hogy állandóan becsaptam az ajtót magam mögött. De nem csak akkor, amikor bevonultam a saját szobámba, hanem amikor a lakás egyik helyiségéből átmentem a másikba. Az ajtócsapódás azt jelezte, hogy itt kérem egy önálló, majdnem felnőtt egyén tartózkodik. A leghangosabban persze a saját szobám ajtaja - csukódott?, amely azt jelezte: innentől az én birodalmam következik.

 

 

Nem biztos, hogy minden gyereknek megadatik a lehetőség, hogy külön szobája legyen, de annyi biztos, hogy a külön kuckó a picik és nagyobbacskák számára is egyaránt fontos. A kisebbek általában megelégszenek egy külön ággyal, játszósarokkal, de a nagyobbak - körülbelül hatéves kor felett - többnyire igénylik a külön helyiséget.

 

 

Óvodások. Az óvodáskorúak leginkább az élénk színekhez vonzódnak, így a bútorok és a kiegészítők esetében nyugodtan alkalmazhatjuk. Az apró játékokat legpraktikusabban sok kis dobozban, kosárban és fiókokban tárolhatjuk. Ebben a korban nagy a gyerekek firkálási kedve is, ezért jó, ha van a szobában egy olyan felület, amely erre a célra használható. Az ágy legyen kényelmes, méretes és biztonságos, célszerű, ha ágyneműtartós. Az iskoláskor előtt az asztal még nem igazán jut szerephez, ezért el is hagyható. Mindig figyelni kell arra, hogy a padozat ne legyen kőből vagy egyéb hideg anyagból, borítsuk nagy puha szőnyeggel a parkettát, a padlószőnyeget, a parafát, vagy a különböző laminált lapokat is, hiszen ezeken a megfázás veszélye nélkül lehet kúszni-mászni, kockavárat építeni, társasjátékozni.

 

Iskoláskorban már nélkülözhetetlen az asztal, érdemes állítható magasságú, minél nagyobb munkalappal bírót beszerezni, amelynek jó kiegészítője lehet a külön gurulós alátétszekrény. Ízlésesek és praktikusak a natúr fenyőből és a különböző laminált bútorlapokból készült bútorok, amelyek tartósak, megfizethetőek és könnyen tisztán tarthatók.

 

A berendezési tárgyak kiválasztásánál ügyeljünk a formák és színek összhangjára is, hiszen nem mindegy, hogy élete első időszakában milyen környezetben él gyermekünk. Egy kis odafigyeléssel megalapozhatjuk, fejleszthetjük esztétikai érzékét, igényességét.

Németh Piroska gyermekpszichológust arról kérdeztük, hogyan befolyásolhatja a tárgyi környezet a gyermek közérzetét, pszichés fejlődését.

Csecsemőkor. E problémakört az adott életkor fejlődés-lélektani sajátosságai alapján kell megközelíteni. Az újszülött és csecsemőkor ebből a szempontból speciálisnak tekinthető; a szoba berendezésénél elsősorban a gyermek egészségét kell szem előtt tartani. Rendkívüli módon ügyelnünk kell arra, hogy a gyermek szobája jól szellőztethető legyen, ám a kiságy semmiképpen se legyen huzatos helyen. Idejében gondoljunk arra, hogy olyan bútort vásároljunk, amely szükség szerint, a gyermek fejlődését követve, többször átalakítható. A kilencedik-tizedik hónap táján nagymértékben megnövekszik a gyermek mozgásigénye, amelyhez a kerek járókák gyakran kicsinek bizonyulnak. Erre inkább egy földre leterített, tiszta lepedőt vagy puha plédet javasolok. Az otthoni balesetek megelőzése céljából nagyon fontos az asztalra szerelhető sarokvédő, szinte minden lakberendezési áruházban megvásárolható.

Éjszakai félelmek. Olykor-olykor szinte minden szülő szembesül azzal a jelenséggel, hogy néhány éves gyermeke éjszakánként fél egyedül. Növeli a gyermek biztonságérzetét, ha konnektorról üzemelő őrlámpát helyezünk el a szobában.

Testvérek elhelyezése. Testvérek együttélésekor gyakran felvetődik a kérdés, hogy jótékony hatású-e, ha külön szobát biztosítunk gyermekeink részére. Egyértelmű válasz erre természetesen nem adható, ám a döntéshozatalnál mindenképpen figyelembe kell venni a gyermekek személyiségét. E tekintetben fontos szempont lehet az is, hogy hány év korkülönbség van a gyermekek között. A tapasztalatok szerint a hasonló korú testvérek együttélése a legharmonikusabb. A saját szekrény, íróasztal biztosításáról azonban ilyenkor is gondoskodnunk kell.

Serdülőkor. Minden család életében óriási változást jelent, ha a gyermek a serdülőkorba lép. Olykor fájdalmas élményeket okozhat, hogy az addig kedves, - bújós" kisfiú, kislány hirtelen egyre nagyobb szabadságot igényel, és mind gyakrabban vágyik az egyedüllétre. A legtöbb esetben ilyenkor vetődik fel komolyabban a saját, önálló szoba igénye, amely berendezésénél, kidekorálásánál mindenképpen a legjobb, ha hagyjuk, hogy saját ízlése szerint alakítsa, természetesen a józan ész határain belül. Jobban tesszük, ha megpróbáljuk elfogadni, hogy kamasz gyermekünk szobájában sajátos rend uralkodik - ez számunkra lehet, hogy néha a rendetlenség fogalmával egyenlő. Egyébként megfigyelhető, ha a lakás többi része rendezett, előbb-utóbb a gyermek is alkalmazkodik elvárásainkhoz, és saját birodalma rendben és tisztán tartása belső igényévé válik. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyermekszoba nem szimplán élettér, hanem egyben a szülő-gyerek kapcsolatának realizációja, a családtagok egymás mellett élésének tükre.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.