Kerti úszómedencék

Kerti úszómedencék

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ma már egyre több ház kertjében látni medencét, amely a forróságban - különösen ha gyerekek is használják - megunhatatlan örömök forrása. Akinek már van, jól tudja, hogy az élvezetek mellett komoly odafigyelést és karbantartást is igényel a medence, legyen az akár az egyszerűbbek közül való is. hogy a nem kis beruházást igénylő első nekibuzdulást siker koronázza, Nézzük meg, milyen szempontok alapján érdemes választanunk, és milyen felAdatokkal kell az évek során számolnunk.

 

 

A kerti úszómedence lehetőleg a kert szélvédett, napos, részére kerüljön, a fáktól, cserjéktől viszonylag távol, mivel a lehulló levelek szennyezik a vizet, terhelik a medence tisztítórendszerét, növelik a vegyszerfelhasználást. Ha a medence kissé kiemelkedik a környezetéből, kevésbé gyűlik benne össze a szél hordaléka. A medencét vegye körül gyep vagy térburkolat, a burkolat kiválasztásánál pedig figyeljünk a csúszásmentességre, hiszen a kifröccsenő víz miatt komoly balesetek is előfordulnak. Jó, ha a medence mellett lábmosó és kerti zuhany is van, hogy minél kevesebb szennyező anyagot vigyünk a vízbe, és a fürdőzés végeztével a vegyszeres vizet is leöblíthessük magunkról.

 

Fémpalástú medencék
A kereskedelemben kapható legegyszerűbb, viszonylag olcsó medencék a sima terepen szinte azonnal felállítható, fémpalástú, PVC-fóliával burkolt, kör alakú medencék. Átmérőjük 3,5-4,5 méter, mélységük 0,9-1,1 méter körüli.
Felszíni elhelyezés. A medence helyének előkészítésére nagy figyelmet kell fordítani. Elsőként is meg kell tisztítani a medence átmérőjénél nagyobb kör alakú területet a fóliát veszélyeztető kövektől, szennyeződésektől. A terep vízszintestől való eltérése minimális lehet. A fólia védelmére a medence alá néhány centiméter homokot, esetleg fél centiméteres polifoam borítást teríthetünk. Különösen fontos a medence alját megfogó fém sín összerakásakor a csatlakozási helyek ellenőrzése, ezek ugyanis könnyen kiszakíthatják a fóliát. A gyártók általában homokkal való borításukat javasolják, de megfelel a célnak a polifoam felhajtása, vagy erősebb ragasztó- vagy szigetelőszalaggal való leragasztás is.
A medence besüllyesztése. A nagyobb stabilitás elérése érdekében a medencét részben (1/3 részig) vagy teljesen (5-10 cm perem meghagyásával) a fólia cserélhetősége és a szélhordalék elleni védelem miatt süllyesztve lehet elhelyezni. A gyártók a földbe való süllyesztést általában nem javasolják, ha mégis megtesszük, vasbeton alapra felállítva, a palást körbebetonozásával oldhatjuk meg. Ez esetben a vízzel feltöltött medence szolgál a betonozás belső zsaluzatául.
Karbantartás
A kerti medence, legyen az akár a legegyszerűbb, nem csupán élvezet forrása, de rendszeres karbantartást, törődést, és anyagi ráfordítást igénylő feladat.
A fémpalástú medencék már rendelkeznek vízszűrő-forgató berendezéssel (lehetnek medencén belül vagy kívül), a vegyszerek is azonosan a nagyobb úszómedencékhez szükségesekkel, és azonosak a medence fenntartásával járó munkák is. A legfontosabb vegyszerek a következők: a víz algásodását meggátló szerek, a víz fertőtlenítésére a megfelelő klórtartalmat biztosító gyors hatású, illetve lassú, egyenletes oldódású klórtabletták vagy granulátum, a vízkövesedés megakadályozására a pH-érték beállítását segítő vegyszerek, a vízben úszó igen apró, nehezen kiszűrhető szennyeződések összetapadását segítő szerek, és természetesen a megfelelő használatot és a vízminőséget ellenőrző tesztek. Első hallásra nem is olyan egyszerű
Szerencsés, ha a medence valamilyen módon lefedhető, melyhez különféle takarófóliák kaphatók. A vízbe került szennyeződések kiszedésére szükség lehet egy teleszkópos nyelű hálóra, a medence alján lerakódó por, homok felszedéséhez pedig egy medenceporszívóra (ez általában a medence szűrőberendezéséhez csatlakoztatható, és annak szívóerejét használja fel tisztításkor).
Épített medencék
Az előbb ismertetett típusnál komolyabb, nagyobb köbtartalmú medencék lehetnek műanyag, fóliás vagy csempével burkolt betonmedencék, formájuk lehet szögletes, kör, ovális, vese, nyolcas, vagy szabálytalan alakú. Kialakításához szükséges a területileg illetékes építési hatóság engedélye. Feltöltött, vagy laza szerkezetű talajon a telepítés helyének talajmechanikai vizsgálata, és a tervekhez statikus tervező jóváhagyása is javasolt. A kivitelezést érdemes olyan cégre bízni, amely megfelelő referenciákkal és szakmai múlttal rendelkezik, s amelyek gyakran a teljes tervezési-építési folyamatot vállalják, megfelelő garancia mellett.
A medence vízforgatási rendszere lehet feszített vagy fölözővel (szkimmerrel) ellátott süllyesztett víztükrű. A feszített víztükör általában nagy medencék esetében használatos, ebben az esetben a víz a medence teljes kerülete mentén bukik át. Itt a medence peremének kialakításakor igen nagy pontosságra van szükség. A süllyesztett víztükrű medence esetén a víz csak a szkimmeren keresztül, 10-20 cm-es szakaszon bukik át. A medence vízmélységét ez esetben a szkimmer alsó éle határozza meg. E típus szerkezeti kialakítása egyszerűbb, nincs túl szigorú pontossági igény, kisebb az alapterület-igénye, egyszerűbb a gépészeti kialakítása. Nem túl szabálytalan forma kialakításánál általában az áramlási viszonyok lehetővé teszik a medence tökéletes lefölözését, a medence letisztulását. A szkimmeres megoldás ajánlható magánhasználat esetén, 100 m2 alatti medencénél, mivel műszakilag egyszerűbben és olcsóbban oldható meg.
Szűrőberendezések
A medencéhez használatos szűrőberendezések között alkalmaznak kvarchomok szűrőket, az autók légszűrőihez hasonló papír- vagy műanyag betéttel felszerelt szűrőket, valamint szivacsbetétes szűrőket. A két utóbbi típus olcsóbb, de használatuk nem minden esetben ad kielégítő eredményt. Akkor felelnek meg, ha viszonylag kis szűrési teljesítmény is elegendő (10-15 köbméteres medencéknél), ha kis helyigényű berendezésre, vagy ha egyszerű kivitelű, utólag behelyezhető szűrőre van szükség (utólagos kivitelezés). Más esetekben a homokszűrő alkalmazása javasolható, mivel ennek a teljesítménye adja a legjobb vízminőséget, víztisztaságot. Ezekre jellemző, hogy a szűrőréteg vastag, min. 30-50 cm, az általában 0,6-0,8 mm szemcsenagyságú kvarchomok rétegen a felülről lefelé átáramló, vízben lévő szennyezőanyagok a homokszemcsék között maradnak, így egy idő után egyre jobban eltömítik a szűrőréteget. (Tisztításuk az áramlási irány megfordításával történik.)
A medencék üzemeltetésénél különös figyelmet kell fordítani az elektromos berendezések biztonsági előírásainak betartására.
Téli védelem
Nagyon fontos a medencék téli védelme is. Az uszodatechnikai szaküzletekben kapható téliesítő vegyszer használata - melyet a medence vízébe kell bekeverni - mindenképen szükséges. Ez által ugyanis a vízzel feltöltött medence felső 10-15 centimétere jéggé válik ugyan, de az alatta lévő víz hőmérséklete fagypont fölött marad. Igen fontos, hogy lehetővé tegyük a vízfelületen keletkező jég hőtágulását is. A jég hőmozgásának felvételére könnyen összenyomható, vízbe merülő, lesúlyozott műanyag ballonok kihelyezését javasolják a medenceépítő szakemberek, ily módon a hőmozgás okozta tágulás nem a medence falát károsítja. Sok helyen a medence őszi leengedésével és az ürítő vezeték nyitva tartásával oldják meg a téliesítést, ez azonban például az ónos eső befagyása esetén veszélyeztetheti az ürítő vezetéket.
A méret meghatározásánál a használati célt kell szem előtt tartani. Akik elsősorban pancsolni szeretnének, a 4-5 méteres medenceméret ajánlható, úszáshoz viszont a 7-8 méteres javasolt. A szélességi méret általában a hossz fele. A tíz méternél nagyobb medencehossz többletköltsége nem arányos a használatiérték-növekedéssel, inkább ellenáramoltató beépítése javasolt, amely jobban segíti az úszási igény kielégítését.
Téli használat, extrák
Az igényes medencék építése esetén különböző lefedési módokkal is találkozhatunk, a fóliától kiindulva egészen a motoros mozgatású polikarbonát lemezes pavilonokig. Ezek a megoldások megnyújtják a medencehasználat idejét, hiszen télen is fürödhetünk.
Szintén a hosszabb használat érdekében felszerelhető a medence napelemes fütőrendszerrel is, amely - bár beruházási költsége elég nagy - a későbbiekben, és a folytonosan emelkedő energiaárakat figyelembe véve, minimális üzemeltetési költséggel járó, hasznos és környezetbarát megoldás. Felszerelhetők a medencék automatikus üzemeltetésű "önjáró" tisztítóporszívóval is. Hangulatossá teszi az esti fürdőzést, de akár a kert esti képét is a víz alatti világítótestek beépítése, és szinte korlátlanul folytathatnánk a sort a komfortnövelő extrákról, melyet egyéni igényeink és pénztárcánk alakít.
Bio úszótó
Végezetül nézzük meg az úszómedencék másik irányvonalát, az egyre jobban elterjedő "bio-úszótó" kialakításának módját. Ehhez jelentősen kisebb anyagi ráfordításra van szükség, hiszen nincs betonozás, csempézés, vegyszerezés. Ami viszont szükséges, egy minimum 100 m2-es tó számára biztosított terület.
A területet két részre kell osztani, egyik fele úszásra alkalmas mélységet kap, míg másik fele a sekély, vízi növényekkel betelepített "bio"-rész, amely a tó egészének biológiai egyensúlyát és a víztisztítást biztosítja. A tó területéről a földet kiemelik - megfelelő területnagyság esetén fel lehet használni terepplasztika építéséhez - a területet megtisztítják a kövektől és egyéb éles tárgyaktól, a meder alját homokterítéssel és geotextíliával bélelik, erre kerül a PVC- vagy gumifólia. A fóliát a kívánt méretűre kell hegeszteni, vagy ragasztással illeszteni (anyagától függően). A tóparton kilátszó fóliát a természetes partszegélyt imitáló módon terméskövekkel, növényzettel lehet takarni, a fürdésre alkalmas részen pedig faburkolattal, stéggel lehet a bejutást segíteni. Ily módon természetes hatású, élő vízfelület alakul ki kertünkben.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.