Uszoda otthonra (privát pancsolás)

Uszoda otthonra (privát pancsolás)

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Aki manapság ideális családi házat tervezget, ritkán felejti el beleálmodni a medencét. Ha abban a szerencsés helyzetben van, hogy álmait valóra is tudja váltani, először is azt kell eldöntenie, kültéri vagy beltéri medence felel-e meg jobban az igényeinek

 

 

Házban az épület alsó szintjén van az ideális helye, ez új építésnél valósítható meg. Terveztethetünk ugyanakkor fürdőházat is a kertbe, így a háztól független lesz. Mindkettő fűthető, tehát egész évben használható. Korszerű a fa- vagy alumíniumvázas fürdőpavilon üvegoldalakkal, utólag is könnyen illeszthető a már meglévő medence fölé. A pavilon lehet fix vagy nyitható, a medence fölött részben vagy teljesen eltolható. A mobil elemekből épült fedett medencék téliesítése több gonddal jár a görgők, sínek miatt.

 

Könnyen telepíthető és bontható az úgynevezett fóliabuborék, amely egy UV-álló átlátszó fóliasátor a medence felett. Kis teljesítményű motor fújja fel levegővel, majd tartja túlnyomással a medence felett.
A ház alagsorában vagy a fürdőházban lévő téliesített medencék kialakítása ugyan drágább, fenntartásuk költségesebb, de az időjárástól függetlenül élvezhetjük. A különböző szerkezetekkel fedett medencék a vizet és a levegőt természetesen melegen tartva 5-6 hónapra növelik kihasználhatóságát. A fedetlen medence kihasználtsága a legrövidebb, körülbelül 3 hónap. Jelentős költségráfordítással meghosszabbíthatjuk ezt az időt, ha melegítjük a medence vizét.

n Medencefajták
A medence építésének fő szempontja, mennyi pénzt szeretnénk, illetve tudunk áldozni rá. Ez meghatározza a szerkezeti kialakítást, a méretet és a hozzá tartozó gépészeti megoldásokat.
A medencék főbb szerkezeti kialakításai:
n az egyben legyártott polipropilén medencék,
n az acélfalú vagy műanyag zsaluzatú medencék fóliaburkolattal,
n a zsaluköves vagy a helyszínen zsaluzott és kiöntött vasbeton szerkezetű (monolit) medencék csempe-, mozaik-, üvegmozaik burkolattal, esetleg festett felülettel.
Az első két megoldás viszonylag olcsóbb, telepítésük egyszerűbb, felépítésük kültérben javasolt. Az acél- vagy műanyag szerkezetű vízzárására minden esetben a belső burkolatot képező műanyag fólia szolgál. A hidegburkolatú medencéknél a betonfal feladata a vízszigetelés, ezért sokkal figyelmesebb kivitelező munkát - különleges betont, erősebb vasszerkezetet, gondosabb zsaluzást - igényelnek, mint az egyéb betonszerkezetek
A fóliaburkolatú medencék formája kötött, leggyakrabban kör, ovális vagy nyolcas.
A polipropilénből bármilyen forma kialakítható. Nagy előnye, hogy könnyebb lépcső, ülőke vagy változó vízmélység kialakítása. Mindkét típus könnyen javítható - a sérülés helyére foltot forrasztanak vagy ragasztanak.
A polipropilén medence házilag is megépíthető, szállítása ezzel szemben körülményes, csak teherautóval oldható meg. A medence méretének meghatározásakor figyelembe kell vennünk, hogy minél nagyobb a mérete, annál nagyobb a használati értéke, ugyanakkor jelentősen nő a kialakításának, fenntartásának a költsége. Fontos kérdés a mélység, úszásra már az 1,2 méter mélység is megfelelő.

n Gépek
a medence körül
Ha rövid a medencénk, hasznos kiegészítő az ellenáramoltató berendezés, amely úszásiránynyal szemben nagy nyomással vizet áramoltat.
Fontos tartozék a víz tisztaságáról gondoskodó vízforgató, -szűrő rendszer. Utólagos megoldás a befüggeszthető vízforgató. A drágább, de nagyobb tisztító hatásfokú, feszített víztükrű medencét ráccsal védett vályú veszi körbe, amelyen folyamatosan átbukik a víz, és vele a felszínen úszó szennyeződés, majd a vízforgató berendezésbe jut. A megszűrt víz a medence alján fúvókákon át jut vissza.
A süllyesztett víztükrű medencében az oldalfalra szerelt nyíláson jut a víz és a szennyeződés a vízforgatóba. A víz áramoltatása az oldalfalon elhelyezett irányítható fúvókákkal szabályozható. A víz legalsó rétegének a tisztítása a medence aljában elhelyezett szabályozható lefolyónyíláson keresztül történik.
Ha a medence beltérbe kerül, elengedhetetlen a páramentesítés. A pára - némi vegyszerrel - károsíthatja az épület szerkezetét, a falon gombás foltok üthetnek ki, a vakolat, a csempe leválhat. Ennek megelőzése jelentős, legalább félmillió forintos beruházás.
A kert különleges dísze a medencébe vagy a szélére szerelt peremvilágítás. A belső világítást már az építkezés kezdetekor kell megterveznünk, mivel utólagos beépítése igen körülményes.
Szabadban a medencét a talaj szintjéből kiemelve vagy süllyesztve építhetjük, lehetőleg szélvédett, kíváncsi szemektől elzárt területre. Fa, bokor ne legyen a medence közelében, mert a vízbe hulló levelek, gallyak eltávolítása növeli a medencével járó teendőket.
Az építést a tereprendezés zárja. A medence körül - akár földbe süllyesztett, akár a talajon áll - szilárd burkolatot alkalmazzunk, természetes vagy műkőből, csempelapokból, de legalább kavicsból. Egy-másfél méter széles sétatér vegye körbe, lehetőleg csúszásgátló burkolattal bevonva.

n Medenceápolás
A medence megépítésével korántsincs vége a feladatoknak, hiszen a vízminőséget folyamatosan karban kell tartani. Mind biológiai, mind mechanikai tisztításra szükség van, előbbi különböző vegyszereknek a vízhez adagolását, utóbbi a medence falára tapadt és a víz felszínén úszó szennyeződés eltávolítását jelenti.
Tervezéskor a medence, a gépészet és az építés járulékos költségei mellett az üzemeltetési költségeket is szem előtt kell tartanunk. A víz tisztán tartásához szükséges évenkénti egyszeri teljes cserére, a párolgásból adódó pótlásra, de fűtésre, vízmelegítésre, vagy a szivattyúk, motorok által felhasznált energia árára is gondolnunk kell.
A medence létesítése építésiengedély-köteles, a Vízművektől és a Csatornázási Művektől pedig elvi hozzájárulást kell beszerezni.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.