Kisded az anyja pendelyében

Kisded az anyja pendelyében

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Műtermének gazdagsága lebilincselő. Hitet, erőt, szeretet sugároznak munkái, mint ő maga is. Messziről hozta ezt a tisztaságot, a romániai Moldvából, a csángó közösség ősrégi kultúrájából.

 

 

Édesanyja Klézsén született, ő Diószénen. A szemben lévő közeli két falut egy folyó választja el egymástól, a Szeret, Etelköz nyugati határa. Anya és leánya ennél sokkal messzebb került egymástó, mert Máriska - ahogyan Petrás Máriát otthon szólítják - , hosszabb utat járt be, mintsem az földrajzilag mérhető lenne. Több mint egy évtizede Budapesten végezte el az Iparművészeti Főiskola kerámia szakát, mégpedig olyan szerencsével, hogy Csekovszky Árpád lehetett a mestere. Üveg korpuszai és térbe helyezett nagyobb méretű figurái máris igazolják másik mesterét, Kő Pált, aki szerint jó szobrász is válhat belőle. Õ azonban tehetség halmozó, mert énekesként hódította meg először Magyarországot.

 

Kizárólag bibliai témájú kerámia domborműveket készít jelenleg. Műtermében sok kicsi madonna, Angyali üdvözlet, a Szent család, Jézus imádása, Máriát a kisjézussal angyalok kara kíséri. Az eredeti műtárgyak nem karácsonyra készültek, örök témái, és eredetiségükben ismételhetetlenek. Nagy méretű madonnáját a köztársaság elnöke avatja hamarosan az I. sz. Gyermekklinika épületében. Obeliszkjeit, Keresztútjait nagy örömmel fogadták a millennium évében az ország különböző településein

 

Most azonban kisméretű madonnáiról kell szólnunk, a sugárzó csángó Máriákról, akik boldog mosollyal ringatják ölükben a kisdedet. Petrás Mária kiállításait - megközelítően hetvenet - , főleg vidéken rendezik: kistelepüléseken, falvakban, hogy könnyen elérhető legyen mindenki számára, eljuthassanak minél több otthonba.

 

Csodálatos asszonyok között nevelkedett, nagynénjei sok gyereket szültek. Ezek a nők szinte szentek az ő emlékezetében, mert sokat dolgoztak, sokat imádkoztak, némán tűrtek, soha nem panaszkodtak, szelíden szolgálták a családot és férjüket.

 

Sok igazán nagy tehetség fénylett közöttük, akiknek csak az adatott meg, hogy közösségüknek világítsanak. Rájuk gondolok néha, amikor mintázom a madonnáimat - mondja a művész eltűnődve kis pomázi műhelyében.

 

A Mária kultusz a mai napig erősen él a Szeret partján. Istennek tekintik Máriát. Reggel harangszóra ébrednek, azt mondják: - harangoznak Máriának?. Délben aztán - harangoznak délnek?, és vecsernye után, este Máriától búcsúzik a harang. Én gyerekként sokáig nem tudtam, hogy Isten nem Mária. Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató szerint a moldvai emberek azért nem ismerik korunk betegségét, a depressziót, mert Mária volt és maradt példaképük, barátnőjük, vele osztják meg örömüket-bánatukat, neki panaszkodnak, hozzá imádkoznak
A mai karácsonyokról beszélgetünk.
- Nem tűnik el az ünnep az ajándékozások mögött, mert otthon nincs ajándékozás - mondja Petrás Mária. - Csak a gyerekek kapnak egy kis édességet. Mindenki hazautazik ilyenkor, s az a legfontosabb, hogy együtt vagyunk, örülünk egymásnak. Már a készülődés a nagy ünnepre gyönyörű - mondja, s rajongással telik meg a mosolya. - Testi-lelki megtisztulás előzi meg, mindent kimeszelnek, új szőttesekkel cserélik le a régieket, új takaró kerül az ágyra, s elmennek gyónni a templomba. Utána megtalálják azt a pillanatot is, amikor megbocsáthatnak a haragosuknak. A nagymise után odalépnek hozzá, hogy néhány szót váltsanak.
A Mária kultusz mellett még a mai napig majdnem olyan jelentős a gyermekkultusz. Ott az életben a gyermek a legfontosabb: amikor megszületik, s még egy kicsit utána, úgy két éves korig, amíg nem jön a többi, mert akkor már azok a fontosabbak. Az én anyámék nyolcan voltak testvérek, és ő is nyolc gyermeknek adott életet. Hála Istennek, mindannyian jól vagyunk.
- Szokatlan, hogy madonnái nem a karjukban ringatják a gyermeket, hanem az ölükben. Mint a keresztfáról levett Krisztust Mária.
- Igen, mert én azt tapasztalatból tudom, hogy ott a legislegjobb a világon. Lehet, hogy már az újszülöttet szoptatja, de te még ott lehetsz, ringatózol a csodálatos meleg kényelemben, a térdei között. Én nagyon sajnálom azt a világot, amelyik nem az anyja pendelyében nő fel?.A mai ember, mintha elbizonytalanodott volna, keresztút elé ért, nem tudja merre tovább. Több jó út van, és én is ajánlok egyet a sok közül. Nekem az a dolgom, hogy az ottani világot mutassam meg az itteninek.
Amikor Petrás Mária egyik kiállítását Szántay Lajos megnyitotta, elmagyarázta a csángó szó keletkezésének körülményeit. Az ő verziója szerint a csengő szóból ered. A Moldvába menekült magyarok a keleti országhatár védelmét látták el, mint a székelyek mindenütt az őrvidékeken, egészen Mária Teréziáig. Csengős, kolompos szekereikkel figyelmeztettek a veszélyre, ha ellenség közeledett. Petrás Mária műtárgyai is csengők és kolompok a mai veszélyekkel terhes világban.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}