Kisded az anyja pendelyében

Kisded az anyja pendelyében

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Műtermének gazdagsága lebilincselő. Hitet, erőt, szeretet sugároznak munkái, mint ő maga is. Messziről hozta ezt a tisztaságot, a romániai Moldvából, a csángó közösség ősrégi kultúrájából.

 

 

Édesanyja Klézsén született, ő Diószénen. A szemben lévő közeli két falut egy folyó választja el egymástól, a Szeret, Etelköz nyugati határa. Anya és leánya ennél sokkal messzebb került egymástó, mert Máriska - ahogyan Petrás Máriát otthon szólítják - , hosszabb utat járt be, mintsem az földrajzilag mérhető lenne. Több mint egy évtizede Budapesten végezte el az Iparművészeti Főiskola kerámia szakát, mégpedig olyan szerencsével, hogy Csekovszky Árpád lehetett a mestere. Üveg korpuszai és térbe helyezett nagyobb méretű figurái máris igazolják másik mesterét, Kő Pált, aki szerint jó szobrász is válhat belőle. Õ azonban tehetség halmozó, mert énekesként hódította meg először Magyarországot.

 

Kizárólag bibliai témájú kerámia domborműveket készít jelenleg. Műtermében sok kicsi madonna, Angyali üdvözlet, a Szent család, Jézus imádása, Máriát a kisjézussal angyalok kara kíséri. Az eredeti műtárgyak nem karácsonyra készültek, örök témái, és eredetiségükben ismételhetetlenek. Nagy méretű madonnáját a köztársaság elnöke avatja hamarosan az I. sz. Gyermekklinika épületében. Obeliszkjeit, Keresztútjait nagy örömmel fogadták a millennium évében az ország különböző településein

 

Most azonban kisméretű madonnáiról kell szólnunk, a sugárzó csángó Máriákról, akik boldog mosollyal ringatják ölükben a kisdedet. Petrás Mária kiállításait - megközelítően hetvenet - , főleg vidéken rendezik: kistelepüléseken, falvakban, hogy könnyen elérhető legyen mindenki számára, eljuthassanak minél több otthonba.

 

Csodálatos asszonyok között nevelkedett, nagynénjei sok gyereket szültek. Ezek a nők szinte szentek az ő emlékezetében, mert sokat dolgoztak, sokat imádkoztak, némán tűrtek, soha nem panaszkodtak, szelíden szolgálták a családot és férjüket.

 

Sok igazán nagy tehetség fénylett közöttük, akiknek csak az adatott meg, hogy közösségüknek világítsanak. Rájuk gondolok néha, amikor mintázom a madonnáimat - mondja a művész eltűnődve kis pomázi műhelyében.

 

A Mária kultusz a mai napig erősen él a Szeret partján. Istennek tekintik Máriát. Reggel harangszóra ébrednek, azt mondják: - harangoznak Máriának?. Délben aztán - harangoznak délnek?, és vecsernye után, este Máriától búcsúzik a harang. Én gyerekként sokáig nem tudtam, hogy Isten nem Mária. Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató szerint a moldvai emberek azért nem ismerik korunk betegségét, a depressziót, mert Mária volt és maradt példaképük, barátnőjük, vele osztják meg örömüket-bánatukat, neki panaszkodnak, hozzá imádkoznak
A mai karácsonyokról beszélgetünk.
- Nem tűnik el az ünnep az ajándékozások mögött, mert otthon nincs ajándékozás - mondja Petrás Mária. - Csak a gyerekek kapnak egy kis édességet. Mindenki hazautazik ilyenkor, s az a legfontosabb, hogy együtt vagyunk, örülünk egymásnak. Már a készülődés a nagy ünnepre gyönyörű - mondja, s rajongással telik meg a mosolya. - Testi-lelki megtisztulás előzi meg, mindent kimeszelnek, új szőttesekkel cserélik le a régieket, új takaró kerül az ágyra, s elmennek gyónni a templomba. Utána megtalálják azt a pillanatot is, amikor megbocsáthatnak a haragosuknak. A nagymise után odalépnek hozzá, hogy néhány szót váltsanak.
A Mária kultusz mellett még a mai napig majdnem olyan jelentős a gyermekkultusz. Ott az életben a gyermek a legfontosabb: amikor megszületik, s még egy kicsit utána, úgy két éves korig, amíg nem jön a többi, mert akkor már azok a fontosabbak. Az én anyámék nyolcan voltak testvérek, és ő is nyolc gyermeknek adott életet. Hála Istennek, mindannyian jól vagyunk.
- Szokatlan, hogy madonnái nem a karjukban ringatják a gyermeket, hanem az ölükben. Mint a keresztfáról levett Krisztust Mária.
- Igen, mert én azt tapasztalatból tudom, hogy ott a legislegjobb a világon. Lehet, hogy már az újszülöttet szoptatja, de te még ott lehetsz, ringatózol a csodálatos meleg kényelemben, a térdei között. Én nagyon sajnálom azt a világot, amelyik nem az anyja pendelyében nő fel?.A mai ember, mintha elbizonytalanodott volna, keresztút elé ért, nem tudja merre tovább. Több jó út van, és én is ajánlok egyet a sok közül. Nekem az a dolgom, hogy az ottani világot mutassam meg az itteninek.
Amikor Petrás Mária egyik kiállítását Szántay Lajos megnyitotta, elmagyarázta a csángó szó keletkezésének körülményeit. Az ő verziója szerint a csengő szóból ered. A Moldvába menekült magyarok a keleti országhatár védelmét látták el, mint a székelyek mindenütt az őrvidékeken, egészen Mária Teréziáig. Csengős, kolompos szekereikkel figyelmeztettek a veszélyre, ha ellenség közeledett. Petrás Mária műtárgyai is csengők és kolompok a mai veszélyekkel terhes világban.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.