Ahány ház, annyi szokás, és igaz ez a fűtési, hűtési rendszerekre is. Ha csak a fűtési költségek csökkentése a cél, nincs értelme kidobni az egész gépészeti rendszert, még tíz év alatt sem térül meg, új ház esetén viszont célszerű a legkorszerűbb, hűteni- fűteni tudó megoldás. Vagyis elsőként legyünk tisztában azzal, hogy mit szeretnénk elérni, másrészt olyan szakemberhez forduljunk, aki pontosan átlátja a beruházás és az üzemeltetési költségek viszonyát. Az alábbiakban néhány támpontot adunk régi és új építésű házakkal kapcsolatban, melyik rendszer hol válik be leginkább.
Régi épületek
Hőszigetelés. A hőszigetelés a fűtési és hűtési költségek csökkentésének alappillére. A legtöbb gond a több mint 20 évvel ezelőtt épült családi házak szigetelésével van, ezért a falak, tető szigetelése, ablakok, külső ajtók cseréje egy átfogó felújítás során kihagyhatatlan. Ökölszabályként lehet említeni, hogy az épület fűtési költségének csökkentésében a legnagyobb megtakarítást ezzel lehet elérni, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy várhatóan a számla legalább a felére csökken a tető és a falak szigetelése után. Nem beszélve arról, hogy a hőérzet is sokkal jobb lesz a lakásban, hiszen a falak belső hőmérséklete emelkedik, és ez pont azt az eredményt váltja ki, mint a legmodernebb felületfűtési rendszerek alkalmazása.
Kazáncsere. Ha az előbbieken már túlvagyunk, vagy a családi költségvetés nem teszi lehetővé a teljes külső felújítást, akkor érdemes gondolkodni a régi kazánunk cseréjén. Egy modern kondenzációs kazán a legtöbb esetben akár 15 százalékkal kevesebbet fogyaszt hagyományos társainál, de találkozni olyan rosszul működő hőtermelővel is, ahol több mint 30 százalékot lehet megspórolni a kazán cseréjével. A takarékosságon kívül a biztonság sem elhanyagolható szempont: a kondenzációs kazánok kivétel nélkül alkalmasak a helyiség levegőjétől független működésre, ami annyit tesz, hogy a leadott hőn kívül az égési folyamatnak nincs kapcsolata a lakótér levegőjével, így nem kell félnünk a szénmonoxid-mérgezéstől. A kondenzációs kazán hatásfoka azért jobb, mert a kéményen keresztül távozó égéstermék hőtartalmát is hasznosítja a berendezés, a füstgáz szinte csak kézmeleg, ami az egyik fő alkotóelemének, a vízpárának a lecsapódását is eredményezi. Az így keletkező kondenzátum halmazállapot-változása további hőt ad a radiátorok melegítésére. Nem nehéz belátnunk, hogy a szinte hideg, viszont nagyon párás égéstermék számára korábbi kéményünk nem lesz megfelelő, ezért kazáncsere esetén számolnunk kell a kémény bélelésének költségével is.
Elektromos kazánok. Az elektromos kazán is lehet jó megoldás, pedig szinte mindenki tudja, hogy villannyal fűteni messze a legdrágább megoldás Magyarországon. Hazánk energiatermeléséből következően a villamos energia ára háromszorosa a földgázénak, mégis van olyan eset, ahol ez a legcélszerűbb megoldás egy már használatban lévő családi ház fűtésére is. Azokon a területeken, ahol napelem telepítésére pályázati pénzt lehet nyerni, és a tetőfelület nagysága, tájolása lehetővé teszi kellő mennyiségű napelem felszerelését, ott bizony nem érdemes drága fűtési rendszert kiépíteni, hanem a meglévő radiátoros hálózatot meghagyva minimális költséggel egy elektromos kazánt érdemes felrakatni, amellyel a megtermelt zöld energiát a legkisebb beruházási költséggel lakásunk fűtésére tudjuk fordítani.
Bárki, aki ma megújítja fűtését, olyan megoldást vár, amely sokkal hatékonyabb, mint a régi, de mégis megfizethető. Egy gázkondenzációs kazán és egy napkollektor kombinációja akár 50 százalékos fűtési energiát takaríthat meg.
Ha mindent a nulláról kezdünk
Új épületek. Ha tiszta lappal indulunk, akkor sincs sokkal könnyebb helyzetünk a jó megoldás meghatározásában. Nézzük csak sorjában! Egy új építésű ház magával hozza, hogy van jó hőszigetelésünk, vannak korszerű nyílászáróink, tehát az épület fajlagos hővesztesége már sokkal kisebb a környék hasonló méretű régi házainál. Kazánunk is energiatakarékos, hiszen 2015 óta csak igen jó hatásfokú kondenzációs kazán tudunk vásárolni az EU területén. Amennyiben a gáz is bent van az utcában, esetleg már a telken belül, nagyon adja magát a megoldás: a költségeket tekintve várhatóan a legjobb ár-érték arányt a gázkazán-radiátor páros hozza, a fürdőszobában pedig egy kis padlófűtés sem akkora költség, amiért érdemes lenne lemondani erről a komfortról.
Hőszivattyú. Az igények azonban sok esetben már nem állnak meg a fűtésnél, hiszen a nyarak egyre melegebbek, és a mai kor komfortigénye már megkívánja, hogy házunkat, lakásunkat hűtsük is. Ha már a tervezésnél tisztában vagyunk azzal, hogy hűteni is kívánjuk az épületet, akkor már csak egy lépés, hogy korunk egyik legmodernebb és legtöbbet alkalmazott megoldásához jussunk. A két rendszert egyesítve olyan komplett hűtési-fűtési megoldást tudunk kiépíteni, amely zaj nélkül képes lakásunkat a legnagyobb nyári melegben is hűvösen tartani, nem mellesleg az épület fűtését is ellátni pénztárcabarát módon.
A hőszivattyúk működését leginkább a jól ismert klímákéhoz lehet hasonlítani, ahol szintén van egy kültéri és egy beltéri egység. Mindössze annyi a különbség, hogy a hőszivattyú beltéri egysége nem a szoba levegőjét hűti, hanem egy ügyes megoldással a fűtési rendszerben keringő vizet melegíti, illetve nyáron hűti. Természetesen itt már nem radiátorokra kell gondolni, hanem nagy felületű épületszerkezetek temperálására. Ugyanis a hőszivattyúk hatásfoka leginkább a külső levegő és a fűtővíz hőmérséklet-különbségének nagyságától függ. A külső hőmérsékletet nem tudjuk befolyásolni, ha azonban olyan felületfűtési rendszert választunk, amelynek elegendő a 35 fokos fűtővíz, akkor a berendezésünk igen gazdaságosan tud működni. A hőszivattyúk működési elvéből adódik, hogy egy egység bevezetett villamos energiából több mint háromszor annyi fűtési vagy hűtési energiát tudnak átadni az épületben keringő víznek. Azaz már akkor is gazdaságosabb egy gázkazánnál, ha csak fűtésre használjuk, és akkor még nem szóltunk a nyári hőségről, amikor külön berendezés nélkül temperálhatunk 21. századi módon.
Zöld és még zöldebb
A földgáz elégetésének környezetterhelő hatását szerencsére ma már senkinek sem kell elmagyarázni, azonban a zöldnek kikiáltott villamos energia „zöldsége” is megkérdőjelezhető, hazánkban ugyanis a villamos energia legnagyobb részét lignit, gáz- vagy atomerőművekben állítják. Azokban az országokban, ahol a szerencsés földrajzi helyzet vagy jobb gazdasági körülmények következtében vízi- és szélerőművekben termelik meg az energiát, ott valóban környezetbarát megoldás a hőszivattyúk alkalmazása.
Végtelen puffer ajándékba, a valóban zöld fűtéshez. Ha szeretnénk igazán zöldek lenni, akkor épületünk tervezésekor úgy alakítsuk ki a tető tájolását, méretét, hogy alkalmas legyen kellő mennyiségű napelem elhelyezésére. Az így megtermelt energia igazán megújuló, és otthonunk fűtésére, hűtésére fordítva nem termelünk sehol sem környezetkárosító égésterméket. Szerencsére az energia tárolását egyelőre ingyen kapjuk, hiszen ha igazán süt a nap, akkor éppen nem kell fűteni, sötét téli napokon viszont jól jön a meleg. A napelemünk által megtermelt energiát tehát az elektromos művek hálózatába táplálja be a rendszer, s amikor fűteni kell, onnan vételezzük. A napelemes rendszer telepítésénél egy úgynevezett „ad-vesz mérőt” építenek be, ami képes regisztrálni a termelt, illetve a fogyasztott energia mennyiségét. Éves elszámolás esetén pedig csak az egy év alatt megtermelt és elfogyasztott villamos energia különbségét kell kifizetnünk. Ezzel a megoldással egy évig pufferként használhatjuk az ország energiahálózatát.
Hozzászólások