Közel 110 évvel ezelőtt a nebraskai farmerek takarékoskodni kívántak az építési faanyaggal, ezért gondoltak egyet, és szalmabálákból kezdtek házakat építeni. a házak nemcsak hogy alkalmasak voltak emberi tartózkodásra, de több közülük ma is áll és használják. Ezt a módszert Felelevenítve, kiegészítve néhány korszerű technológával, ötévnyi kutatómunka után megszületett a magyar szabadalom, amely megfelel a hazai építésügyi előírásoknak, szokásoknak és éghajlati adottságoknak. Nyárra elkészül az első bemutatóház is.
Az emberiség eddigi építéstörténetének nagyobb részében az emberek a természetes, az adott területen megtalálható anyagokból és az azok által meghatározott eljárásokkal építettek. Csak a rövidke közelmúltra jellemző a nagy energiaráfordítással létrehozott és messziről szállított építőanyagok használata. A bálaépítés technológiájával készült házak áját, kiegészítve néhány, a kornak megfelelő technikai és technológiai újítással. Bár számos szerkezeti változat létezik, a gyakran szeszélyes közép-európai időjárási viszonyoknak is megfelelő azonban a közelmúltig nem készült. Pedig Magyarország adottságai igen kedvezőek e téren. Ezt a hiányt pótolja a nemrég szabadalmaztatott eljárás.
Az eljárás elsősorban földszintes, lakáscélú épületek emelésére alkalmas. A megfelelően elkészített alaptestre vázszerkezetet állítunk, ami készülhet fából vagy acél könnyűgerendázatból. A következő lépésben az épület külső burkolata készül el, ennek egyik része a tetőhéjalás. A másik része, a falburkolat, szintén tetszőleges, az igényeknek megfelelő, például bitumenes hullámlemez, fenyődeszkaborítás, OSB lemez, fémlemez stb. A burkolatok kialakításával biztosítottak a padlástér, illetve a falburkolat alatti légrés átszellőzéséhez szükséges légbelépő és kilépő nyílások.
A födém bármilyen, a gerendázatra szerelt megoldású lehet, ami párazáró réteget nem tartalmaz. Például a gerendák alsó oldalán gipszkarton borítás, felette ásványgyapot terítéssel, vagy fenyődeszkázat, vagy akár mészvakolattal ellátott nádpalló réteg. A padlástér teljes egészében átszellőztetett. Az ilyen födémszerkezeti megoldásoknál a padlástér nem, vagy csak korlátozottan hasznosítható, de ez kicsiny áldozat az épületfizikai előnyökhöz képest.
A falszerkezet külső borítása mögött egy, a vázoszlopok vastagságának megfelelő átszellőző légréteg alakul ki. A vázoszlopok belső oldalára kerül a szalmabála réteg, így hőhídmentessé válik a kialakítás. A szalmabála rétegre a belső, tehát a lakás felőli oldalról mész vagy agyagvakolat kerül, megoldott a rágcsálók és rovarok bejutásának megakadályozása is.
Csak fokozott hőszigetelő képességű ablakokat és ajtókat célszerű alkalmazni, hogy a kitűnő hőszigetelésű fal és födémszerkezet mellett nehogy a nyílászárók jelentsék a hőtechnikai gyenge pontot. Az épületgépészeti részrendszerek kialakítására nézve sincs semmiféle megkötés, tetszőleges fűtési, szennyvízkezelési rendszer építhető be, célszerű azonban kimondottan e szerkezettel készült házakhoz kifejlesztett fűtési, melegvíz-ellátási és szennyvíz-, valamint melléktermék-kezelő eljárások és berendezések használata. Kialakítható kizárólagosan természetes anyagokból álló, antiallergén környezet.
Létesítése és fenntartása gazdaságos, fűtésienergia-igénye igen alacsony.
Páratechnikai tulajdonságai jók: a lakótér levegője tiszta, optimális nedvességtartalmú.
A rendszer tartós, karbantartást alig, akkor is csak minimális mértékben igényel.
Alapanyagai (fa, nád, szalmabála stb.) a kívánt mértékben rendelkezésre állnak, és a természetbe visszajuttathatók.
Tűzbiztos. A szalmabála, meggyújtva lassan, a felületén ég. A beépített szalmabála-réteg nem érintkezik közvetlenül a szabad levegővel, így egy esetleges tűz létrejöttekor az égés lassú, fojtott, a keletkező égéstermékek századannyira sem mérgezőek, mint az egyébként szinte fenntartások nélkül alkalmazott polisztirol habok égése során felszabadulók.
A nyárra elkészülő bemutatóházat folyamatosan megtekintheti minden, az élhetőbb életért tenni akaró, felelősséget vállaló ember.
Hozzászólások