A lakásmaffia elleni védekezés szellemes módját választotta egy budai polgár. Telkére, amit az év nagy részében árván hagyott, az alábbi táblát szerelte fel: Vigyázz! Nem eladó! Félelme a lakásmaffiától, nem alaptalan, mostanában sokakban motoszkál az aggodalom.
Az ingatlancsalók egyik jellemző módszere az, hogy a saját lakásukban egyedül élő, többnyire idős, jelentős közüzemi hátralékot felhalmozó embereket keresnek meg. Kihasználva szorult helyzetüket lakáscserét kínálnak nekik és azt, hogy egyúttal rendezik az adósságaikat is. A kényszerhelyzetben lévők mindent aláírnak, amit az ügyvéd eléjük tesz. Elhiszik, hogy lakáscseréről van szó, holott adás-vételi szerződést írnak alá, és a cserére felkínált otthonról később derül ki , hogy az bérlemény, ahonnan előbb-utóbb távozni kell. A másik jellemző módszer az, hogy befektetési céllal vásárolt, tehát be nem épített drága budai telkeket adnak el a tulajdonos tudta nélkül, vagy a csalók lakásokat vesznek bérbe és azokat értékesítik.
Hivatalból bizalmatlan
Gratzer Gábor, a BRFK alosztályvezetője fontosnak tartja leszögezni, hogy aki benne lakik a lakásában, nincsen anyagilag kényszerhelyzetben és körültekintő, annak nem kell a lakásmaffiától tartania.
Gratzer Gábor szerint azonban nem a bérbeadó az igazi sértett, hanem az, aki jóhiszeműen a lakást megveszi. A bérbeadó ugyanis egyszerű birtokperrel viszonylag gyorsan visszaszerezheti tulajdonát. Az igazi vesztes az, aki a vételárat sokkal nehezebben fogja visszakapni.
Az alosztályvezető azt tanácsolja, hogy mindkét fél legyen – hivatalból bizalmatlan”.
A bérbeadó legalább három igazolványt kérjen el. Ma ugyanis jellemzően a személyi igazolványt és az adókártyát hamisítják. A jogosítvány, a villamosbérlet, a bankkártya jó lehet arra, hogy megbizonyosodjunk az előttünk álló személyazonosságáról.
Gyanús az, ha a bérlő két-három hónapra előre kifizeti a bért, de ő maga nem költözik be. Gratzer Gábor szerint célravezető a bérleti díjat mindig havonta a helyszínen elkérni, így a tulajdonos egyúttal ellenőrizheti azt is, hogy valóban laknak-e a lakásban. Fontos az is, hogy a bérbeadó ne fecsegjen saját magáról, ne áruljon el bizalmas információkat, amiket később a csalók fel tudnak használni. Semmiképpen se adja meg például a személyi számát. A bérleti szerződés érvényességéhez ez nem szükséges, csak az adásvételi szerződéshez kell feltüntetni.
Fiktív tulajdonosváltás
Gratzer Gábor szerint nem jelent garanciát, ha közvetítő iroda révén kötjük meg a szerződést, nekik nem feladatuk ellenőrizni a közvetített bérlő előéletét. Az esetek nagy részében éppúgy hirdetés alapján toboroznak lakókat, mint bárki más. A korábban feltárt bűncselekményekben ugyan aktív szerepük volt az ingatlanirodáknak is, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez jellemző lenne mindegyikre.
Amint a fentiekből látszik, a bérbeadónak van mire figyelni. A vásárlónak azonban még nála is körültekintőbbnek kell lenni. Az alosztályvezető szerint a vevőt kétféle módon csapják be. Vagy úgy, hogy a tulajdoni lap eredeti, de hamis a személyi igazolvány. A másik esetben már a tulajdoni lapon szereplő tulajdonos is fiktív, mert egy fiktív adásvételi szerződés nyomán jegyezték be.
Gratzer Gábor ilyen esetekre is tud tanácsot adni.
A vevő váltsa ki maga is a tulajdoni lapot, és a rajta lévő személyi adatok alapján maga is keresse fel váratlanul a tulajdonost. Lehet, hogy már ekkor kiderül, hogy csalásról van szó, hiszen az igazi tulajdonos nem is akarja eladni az ingatlant.
Kérjen el minél több személyazonosságot igazoló dokumentumot.
Érdeklődjön a szomszédoknál az eladó ingatlanról és a környékről. Majd tegye fel ugyanazokat a kérdéseket az eladónak. Megkérdezhetjük például, hogy sok kisgyerek van-e a környékén. Ha az eladó nem tud válaszolni, az már gyanús.
Ha a tulajdoni lapon azt látjuk, hogy viszonylag rövid időn belül már volt egy tulajdonosváltás, ez 98 százalékban annak a jele, hogy szélhámosokkal van dolgunk.
Fogjon gyanút a vevő, ha az eladó túl könnyen hajlik az alkura és a szokásosnál többet enged az árból.
Csak saját ügyvéddel!
Külön kockázati csoportot képeznek a nagy értékű, beépítetlen budai telkek, ha külföldön él a tulajdonosuk, ezért elhagyottnak tűnnek. Ilyen esetekben a tulajdonosoknak sem árt évente legalább egyszer megnézni a tulajdoni lapot, hogy sajátjuknak tekinthetik-e még az ingatlant.
A vevőnek legyen saját ügyvédje, ne hagyatkozzon csupán az eladó jogi képviselőjére.
Bármilyen gyanú esetén telefonon hívható a lakásügyekkel foglalkozó Kaptár csoport a BRFK-n a 4575700-s vagy 06-80-323-232-s telefonszámon.
Elterjedt, hogy a jelzálog megvéd a maffiától, hiszen az értékesítéshez banki engedély is szükséges, ami megnehezíti a csalók dolgát. Az egyik hitelbank jogi szakembere szerint ez tévhit. A jelzálog csak akkor jelenthet némi biztonságot, ha a bank egyúttal elidegenítési tilalmat is bejegyeztet a telekkönyvben. Igaz, banki engedélyt is lehet hamisítani. Hasonló tévhitekről hallani a lakáshitelekkel kapcsolatban is, noha a kölcsönből vásárlókat sem kerülik el a csalók. Az ő esetükben megelégszenek azzal, hogy felveszik a foglalót, és kámforrá válnak.
Hozzászólások